Egészséges étrend

Fogyás éhség nélkül a Optimális Étrend szerint

Ha a „tápanyagéhség miatti elhízás elmélete” helytálló, és a túlzott kalóriabevitelhez a tápanyaghiány miatti éhség vezet, továbbá mi helyesen alakítottuk ki a Tökéletes Egészség Diétát, vagyis minden tápanyag a lehető legegészségesebb mennyiségben jut be a szervezetbe mindennemű hiányállapot kialakulása nélkül, akkor a Optimális Étrend szerint táplálkozó emberek soha nem éhesek, és a szénhidrátbevitelük a szükséges minimumra korlátozódik.

Ennek könnyű fogyáshoz kell vezetnie, minimális éhségérzet mellett.

Örömmel jelenthetjük, hogy akik beszámoltak az eredményeikről, azok szinte mindegyikénél csökkent az étvágy, nem vágyakoztak bizonyos ételek után, és viszonylag könnyen fogytak.

Fogyás, éhségérzet nélkül, lehetséges?

Mit együnk?
Mit együnk, hogy ne hízzunk és éhesek se maradjunk?

A fogyásnak könnyen, éhség nélkül kellene megtörténnie. Létfontosságú hozzá a jól-tápláltság, ami nemcsak annyit jelent, hogy minden tápanyagból elegendő jusson be a szervezetünkbe, hanem azt is, hogy ezeket a megfelelő arányban fogyasszuk, hogy ne együnk túl sokat semmiből, és ne legyen hiányunk semmiből.

Ennek elérése – azaz minden egyes tápanyag bevitelének a legegészségesebb szintre hozatala, és mindezt egy időben – a Optimális Étrend célja. A rendszerünket úgy alakítottuk ki, hogy az egészség szempontjából optimális összetételű legyen, de az derült ki, hogy tulajdonképpen ez a leghatékonyabb módszer a fogyáshoz is.

Szinte mindenki, aki beszámolt az eredményeiről, azt írta, hogy a Optimális Étrend csökkentette az éhségérzetét és az étel utáni vágyakozását, könnyebbé vált számára a böjtölés, és könnyen tudta szabályozni az evés mennyiségét – ez mind-mind azt mutatja számunkra, hogy jól állapítottuk meg a legegészségesebb beviteli tartományokat. A követőink fogyásban elért sikerei miatt hiszünk abban, hogy a Optimális Étrend a legjobb út a hosszú távú, fenntartható, élvezetes testtömeg csökkentéshez és a jó egészséghez.

Kerülendő ételek

Az élelmiszerekben található toxinok

A növényi eredetű ételekben lévő természetes toxinok valószínűleg jelentős hatást gyakorolnak az emberi egészségre.

A világ tele van méreganyagokkal. Elég nagy dózisban szinte minden méreg: 6,5 liter víz, 2,2 kg kristálycukor vagy 25 dkg só is halálos lehet, ha elég gyorsan fogyasztjuk el.* A középkori orvos, Paracelsus, a „toxikológia atyja” írta:

 „Minden dolog méreg, ha önmagában nem is az; csupán a mennyiség teszi, hogy egy anyag nem méreg.”

Ma ezt röviden a „toxikológusok alapszabályaként” ismerjük: „A mennyiség teszi a mérget.” Úgy gondoljuk, hogy a toxinok nagy hatással vannak az emberi egészségre, ám az meglepő lehet, hogy mely toxinok számítanak igazán.

A toxinok, amelyek számítanak

Az emberek sokat aggódnak az ételekben lévő peszticidmaradványok miatt, és joggal: jó lenne, ha bízhatnánk abban, hogy biztonságos ételeket eszünk. Az ember által készített peszticidek mennyisége azonban nagyon kevés ahhoz képest, amennyit a növények maguk termelnek a rovarok és a penész ellen, természetes növényvédő szerként.

Bruce Ames és Lois Gold becslése szerint az amerikaiak 5000-10 000 különféle természetes növényi mérget esznek, átlagban napi 1,5 grammot, ám szintetikus peszticidekből csak napi 0,00009 gramm jut be a szervezetükbe. Ez arányaiban 99,99% természetes és 0,01% mesterséges peszticidet jelent.

A főzés naponta 2 grammal járul hozzá a toxinbevitelünkhöz. A magas hőmérsékleten történő sütés vagy főzés közben az étel megéghet, ami nagy valószínűséggel mérgező anyagokat fog termelni.

Ha „a mennyiség teszi a mérget”, akkor a fenti adatok alapján érdemes inkább a természetes toxinok és a sütés közben keletkező toxinok miatt aggódni.

A legtöbb toxint nem ismerjük

Sokszor nem könnyű beazonosítni, hogy melyik összetevő mérgező, és melyik nem, ugyanis:

  • Akár évekig is eltarthat, amíg egy toxin káros hatása megjelenik.
  • Az ételekben a toxinok jó hatású tápanyagokkal együtt vannak jelen, és ezek a jó hatású összetevők elfedhetik a toxinok által okozott károkat.
  • A méreg kis mennyiségben akár jó is lehet a szervezetnek, miközben a nagy dózisok komoly károkat okoznak. Ennek a jelenségnek a neve „hormézis”.

Ha a tudósok nehezen azonosítják be a toxinokat, akkor honnan tudjuk, hogy mely ételeket kell kerülni?

A válaszhoz a toxikológia és az evolúciós biológia néhány elve fog bennünket hozzásegíteni.

A hormézis

A hormézis a test válasza a kis dózisú toxinokra. Például: a böjtölés jó hatással lehet a testre, de az éhezés megölhet; a sport javítja az egészséget, de az első maraton lefutása megölte Pheidippidészt; kis mennyiségű alkoholnak előnyös hatásai vannak, de az alkoholizmus öl; az orvoslásban toxinokat is alkalmaznak kis mennyiségben — például a botulinum mérget.

A hormézis jelensége bármelyik ételtoxinnál előfordulhat vagy elmaradhat, de azt gyanítják, hogy bizonyos mérgek kis dózisban stimulálhatják a test gyógyító folyamatait, amelyek azután más problémákat Is helyreállítanak. A hormézis témaköre érdekli a biológusokat — egy vizsgálat kimutatta, hogy a dózisválaszról író tudományos cikkeknek 37%-a számol be erről a jelenségről.

A hormézissel foglalkozó leghíresebb kísérletező valószínűleg VI. Mithridatész (i. e. 119—63), Pontosz királya volt.

Érdekesség! Mithridatész volt Róma egyik legsikeresebb ellenfele (a három mithridatészi háborúban), és úgy tette magát ellenállóvá a mérgekkel szemben, hogy rendszeresen fogyasztott belőlük kis adagokat. Amikor a hetvenes éveiben a rómaiak végül legyőzték, megpróbált méreggel végezni magával, de nem sikerült, mert a szervezete már ellenállóvá vált, így egy barátját vette rá, hogy karddal ölje meg.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.