• agy
• Alzheimer-kór

Az agy karbantartása – az Alzheimer kimutatása

Annak, aki azt hiszi, hogy a szellemi eltompulás, a feledékenység, a zavartság, a koncentrációhiány, a szenilitás vagy az Alzheimer-kór az időskor elkerülhetetlen velejárója, a modern tudomány jó hírrel szolgálhat: agyunk karbantartásával a szellemi leépülés kivédhető. Ehhez nem kell más, csak egy kis agytorna (amelyet egy idegélettan-kutató találóan „neurobiknak”, vagyis az idegsejtek aerobikjának nevezett el): ez mindössze abból áll, hogy hétköznapi dolgokat újszerűen, a megszokottól eltérően végzünk.

A neurobik koncepciójának hátterében fontos felfedezés áll!

Egy híressé vált kísérletben 137 idős ember holttestét boncolták fel, olyanokét, akik egy idősotthon lakói voltak, és szellemi állapotukat sok éven át regisztrálták. Tíz esetben az agy Alzheimer-kórra jellemző tipikus elváltozásaira bukkantak, annak ellenére, hogy ezek az emberek életükben alig mutatták a betegség jeleit, sőt szellemi kapacitásuk ugyanolyan volt, mint azoké, akiknek agya a boncoláskor sem mutatott alzheimeres elváltozásokat.

Az Alzheimer kimutatása

A kutatók tovább vizsgálódtak, s meg is találták a valószínű magyarázatot: az alzheimeres degenerációt mutató agyvelők nagyobb tömegűek voltak, és több idegsejtet tartalmaztak, mint a normál állapotúak, vagyis ezek az emberek nagyobb „kognitív tartalékkal” rendelkeztek – olyan „extra” idegsejtekkel és idegpályákkal, melyeknek köszönhetően agyuk az elváltozások dacára sokkal tovább működhetett normál üzemmódban (azokkal az alzheimeresekkel szemben, akiknek az agya nem nagyobb a szokásosnál). A későbbi kutatásokból kiderült, hogy az Alzheimer-kór tüneteit nem mutató idősek körében akár 20 százalék lehet azok aránya, akiknek agyában a halál után kimutatható a betegség.

Minél nagyobb az igénybevétel, annál jobb

Még ennél is izgalmasabb, hogy a neurobiológusok rájöttek: azoknál alakul ki az agyállományt megnövelő és a normál kognitív (megismerő) funkciókat hosszútávon biztosító idegszövet-tartalék, akik gyakran használják az agyukat. E szervünk tehát ugyanúgy profitál a folyamatos igénybevételből és karbantartásból, ahogy izomzatunk a testmozgásból: erősebbé, rugalmasabbá, edzettebbé, egészségesebbé válik.

A fejtörést igénylő programok a leghasznosabbak

Egy szintén nagy-britanniai vizsgálat, melyet 1772 idősebb, szellemileg egészséges személy bevonásával végeztek, megállapította, hogy a szenilitás kialakulásának kockázata 12 százalékkal csökkent minden egyes olyan elfoglaltság hatására, mely ösztönözte az agy használatát.

A hét éven át folyó vizsgálat során a kognitív funkciók (a figyelemmel, az észleléssel, az emlékezettel, a gondolkodással kapcsolatos képességek) azoknál maradtak meg a legjobban, akik a legtöbbet dolgoztatták az agyukat (náluk a szenilitás kialakulásának rizikója 38 százalékkal csökkent). A testmozgás, a társasági élet és a szellemi elfoglaltság is nagyon sokat segített, de az agy számára a leghasznosabbak a figyelemösszpontosítást vagy fejtörést igénylő programok voltak, például az olvasás, a keresztrejtvényfejtés vagy a stratégiai társasjátékok.

A testmozgás serkentően hat az agyra

Az agy karbantartása a jelek szerint az idegsejtek stimulálásával, az agy vérellátásának javításával és a neurotrofinok – agyvédő vegyületek – termelődésének fokozódásával éri el kedvező élettani hatását. Persze ajánlott nemcsak az agyat, hanem némi testmozgással az izomzatot is terhelni, mert ennek nyomán felszaporodik egy vegyület, az úgynevezett agyi neurotrofikus faktor (BDNF), amely rendkívül serkentően, afféle „tápoldatként” hat a központi idegrendszer működésére – növeli az idegsejtek közötti kapcsolatok számát, új agyi vérerek, sőt valószínűleg új idegsejtek képződését segíti elő, továbbá védi az idegsejteket a szabad gyökök károsító hatásával szemben.

Az érzékszervek és az agy kapcsolata

Dr. Lawrence Katz, az észak-karolinai (USA) Duke Egyetemi Klinika agykutatója szerint a „neurobikozás” nagy áldás az agy számára, főleg, ha az említett szellemi elfoglaltságokkal párosul. „Az agyat az érzékszervekből származó ingerületek stimulálják, állandóan és mindig megújuló módon – mondja dr. Katz. – Azok a tevékenységek, amelyekben érzékszerveink újszerű módon vesznek részt (ilyen lehet például a felöltözés becsukott szemmel), illetve amelyek két vagy több érzékszervünk szokatlan „párosítását” igénylik (például zenehallgatás közben valamilyen illat szagolgatása), erősítik az idegsejtek közötti szinapszisokat, és több agyserkentő vegyület termelődésére ösztönözhetik az agysejteket.”

A folyamatos tanulás agynövesztő hatású

Mint Ian Robertson professzor, a dublini Trinity College idegélettani intézetének vezető kutatója elmondta, a folyamatos tanulás és szellemi igénybevétel szó szerint „agynövesztő” hatású, mert az aktív agyban dúsabb, sűrűbb idegszövet képződik, az idegsejtek komplex hálózatával. Ez lehet az oka annak, hogy a szenilitás ritkább azok körében, akik folyamatosan karbantartják tudásukat, tanulnak, művelődnek. A felfogóképesség időskori eltompulása egyáltalán nem törvényszerű folyamat, hangsúlyozza a kutató, kellő agymunkával pedig megállítható a már megindult szellemi hanyatlás, sőt akár vissza is fordítható.

Használd, különben elveszíted

Külön jó hír, hogy az agy tornáztatásának kedvező hatásai rövid idő alatt megmutatkoznak. A vizsgálatból, melyet az egyetem kutatói közel 3000 személy – 65-94 év közöttiek – bevonásával végeztek, kiderült, hogy már egy tízórás agy tréning is jelentősen és tartósan javítja a szellemi kapacitást. A szóban forgó tréning elsősorban a memória javítására, valamint a problémamegoldó és döntési képesség fejlesztésére irányult, s nem egyszerre, hanem több hétre elosztva zajlott.

Az egy évvel később végzett „ráadástréning” a mentális funkciók még jelentősebb javulását hozta, s a kedvező hatások több mint egy éven át megmaradtak. Dr. Robertson szerint „a tréning a vizsgálat alanyait mentális értelemben jó tíz évvel megfiatalította”. A végszó tehát itt is ugyanaz: „Használd, különben elveszíted!”

Fordított élet

Váljunk egy napra balkezessé – vagy aki az, vegye elő a jobb kezét! Az agykutatók szerint a két kéz használatának felcserélése az agysejtek és idegpályák kiterjedt hálózatát aktiválja, sőt olyan agyterületeket is mozgósít, amelyek különben inaktívak. Az agy újszerű stimulálásának sok más lehetősége is van, melyek rendkívül kedvező élettani hatást gyakorolnak.

Lássunk ezekből néhányat!

• Próbáljunk meg gondolatban visszafelé beszélni – családi, baráti körben akár hangosan is (előtte azért mindenkit biztosítsunk arról, hogy nem őrültünk meg). Először csak rövidebb szavakat vagy neveket próbáljunk fordítva kimondani.
• Ha már kellő gyakorlatot szereztünk, olvassunk egész mondatokat visszafelé az újságból vagy egy könyvből.
• Aki tud kottából zenélni, próbáljon meg a végéről visszafelé eljátszani egy darabot.
• Szorozzunk fejben! Először kétjegyű számokat egyjegyűekkel (például 82 x 7), majd térjünk át a kétjegyű tényezőkre – ez már komolyabb agymunka. Osztással is próbálkozhatunk.
• Számoljunk úgy, ahogy még soha – például 13-asával 390-ig.

Mindez nem akkora őrültség, mint sokan elsőre gondolnák. Az agy szokatlannak vagy egyenesen „agyamentnek” tűnő megterhelése hatékonyan erősíti a meglévő idegpályákat, és lehetővé teszi új sejthálózatok kiépülését, melyek hosszú időre biztosítják a logikus gondolkodás képességét.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.