• alternatív gyógymódok
• komplementer gyógymód

Komplementer orvoslás és alternatív gyógyászat

Az utóbbi években jelentősen nőtt a komple­menter és természetgyógyászati módszerek iránti érdeklődés. Korábban elég nagy gyanak­vás övezte e módszerek alkalmazását a nyugati orvoslás részéről. Változott a szemlélet, az or­vosok nyitottabbak lettek, és az egész egészségügy kereste az utakat a komplementer medicina felé. Az elmúlt évtizedekben megindult a komplementer gyógymódok beillesztése az or­vostudomány keretei közé. Ma már az sem szo­katlan, hogy egy kórházban végezzenek masszázst vagy aromaterápiás kezelést.

A komplementer gyógymódok nagy része az ősi keleti, hagyományos orvoslásból származik, és több ezer éves tradíciókon alapul. A komplementer gyógymódokra ál­talában jellemző a holisztikus (az embert egységesnek tekintő) szemlélet, és kevésbé az egyes tünetek vagy egyes szervek keze­lése.

A háziorvos ma már esetleg elküldi a be­teget oszteopátiás szakemberhez („csont-kovácshoz”), és sokan végeznek homeopá­tiás, akupunktúrás tanfolyamokat is, sőt néhány ágazat egyetemi oktatási keretekbe is bekerült.

A megfelelő terápia

Igen színes a komplementer gyógyítás pa­lettája, és az is sok mindentől függ, melyik betegnek milyen módszer lesz alkalmas. Lehet, hogy már olvastunk e módszerek­ről, vagy vannak bizonyos ismereteink. El­képzelhető, hogy a terápia kiválasztásának eldöntése előtt mélyebben meg kell ismer­ni a módszerekben rejlő lehetőségeket.

Fontos az adott terápiás eljárás bizton­ságosságának és hatásosságának ismerete is. A manuális terápiák (oszteopátia és kiropraktika) és a hagyományos kínai gyógy­módok, így az akupunktúra egyre több, ún. bizonyítékokon alapuló észleléssel, kezelé­si adatokkal rendelkeznek, amelyek való­ban igazolják a kezelések hatásosságát. A reflexológiát és a shiatsut ilyen szem­pontból még nem vizsgálták ennyire alaposan.

Ez persze nem jelenti azt, hogy nem is volnának hatékonyak. Számos beteg iga­zolhatja, hogy e gyógymódok alkalmazása valóban javított az állapotukon.

A terapeuta kiválasztása

A legtöbb természetgyógyász szakember egyedül dolgozik, vagy természetgyógyász ­rendelőkben, központokban. A kezelések tiszteletdíj ellenében történnek. Legjobb, ha ismerőseink, barátaink vagy orvosunk tanácsa alapján indulunk el, akik már jár­tak egy-egy szakembernél, vagy ismerik munkájukat.

Ma már egyesületekbe, szakmai szerve­zetekbe tömörülnek az egyes módszerek képviselői, és pontosan kidolgozták a mi­nősítések rendszerét is. Éppen ezért, le­gyünk óvatosak a „magányosan” dolgozó természetgyógyászokkal!

Magyarországon a természetgyógyászok működését 1997 óta miniszteri rendelet szabályozza, szervezeteik manapság meg­találhatóak a tematikus közhasznú egész­ségügyi címanyagokban és az interneten is.

Mit várhatunk?

Az orvoshoz hasonlóan a természetgyó­gyász is a beteg kikérdezésével kezdi a vizs­gálatot, és ezt a legtöbb esetben testi vizs­gálat követi. Utána ismerteti az alkalmazott módszert, és megkezdi az első kezelést. A kezelések időtartama a fennálló problé­ma súlyosságától függ. Heveny derékfájda­lomra például egy-két oszteopátiás kezelés is elegendő lehet, de krónikus állapotban hosszabb távú kezelést kell alkalmazni.

Akupunktúra

Az akupunktúra legalább 5000 éves, hagyo­mányos kínai gyógyítási módszer. Rendsze­re azon alapul, hogy a szervezetben egy bel­ső energiarendszer működik, és ha annak egyensúlya megbomlik, akkor keletkeznek a különböző betegségek. Az ősi Kínában 14 különféle ún. meridiánt különítettek el, amelyeken az energia áramlik. A meridiá­nokhoz akupunktúrás pontok kapcsolód­nak: itt találkozik az energia és a vérkerin­gés. Testünkön 365 különböző akupunk­túrás pont található. Minden pont vagy pontcsoport egy-egy szervvel áll kapcsolatban.

Az akupunktúrás szakember úgy vizsgálja az energia­egyensúly megbomlását, hogy a kórtörténet felmérése és a testi vizsgálat után megméri a csuklókon a pulzust (6-6 alkalommal). Ha sikerült fellelni az egyensúlyzavar helyét, finom steril tűket szúr a bőrbe a megfelelő pontokon az egyensúly helyreállítása céljá­ból.

A nyugati orvoslás általában nem fogad­ja el a kínai hagyományos orvoslás módsze­reit, de az akupunktúrát illetően megosz­lanak a vélemények, és az például bizonyos, hogy a fájdalom csillapítására alkalmas. Azzal magyarázzák a fájdalomcsillapító ha­tást, hogy az akupunktúra, a tűk alkalmazása serkenti az endorfmok elválasztását (ezek a szervezet természetes fájdalomcsil­lapító anyagai).

Akupunktúra alkalmazása

• Ízületi gyulladások, artritiszek,
• emésztőszervi betegségek,
• szénanátha,
• magas vérnyomás,
• migrén,
• fájdalomcsillapítás esetén.

Aromaterápia

Az aromás olajok alkalmazása is évezredek­re tekint vissza, és a régi feljegyzések sze­rint kiterjedten használták e szereket. Eu­rópában az aromaterápiát a 20. század ele­jén francia orvosok kezdték alkalmazni.

A kezelés abból áll, hogy az aromás olajat hígított formában a bőrre cseppentik, vagy inhalátum formájában belélegeztetik. Minden egyes aromaolaj sajátos tulajdon­ságokkal rendelkezik, és lehet ezeket kom­bináltan is adni. Aromaterápiát sokféle tes­ti és lelki betegség és állapot esetén alkal­maznak. Érdeklődés övezi az aromás olajok szájon át történő adagolását is (orvosi aro­materápia), de ezzel rendívül óvatosnak kell lennünk, és orvosi ellenőrzés nélkül nagyon veszélyes lehet!

Aromaterápia alkalmazása

• Megfázás,
• asztma,
• bőrbetegségek, pl. akné, ekcéma,
• stressz okozta betegségek,
• húgyúti fertőzések esetén.

Gyógynövények

A gyógynövények alkalmazása a történel­mi régmúltra nyúlik vissza. A világ legtöbb kultúrájában használtak gyógynövényeket különböző betegségek kezelésére.

A gyógynövények alkalmazásának is a holisztikus (a testet egységes egészként ke­zelő) szemléleti alapja van, amely szerint a gyógynövények helyreállítják a testi és lel­ki egyensúlyt, az egészséget, a mindenre ki­terjedő „jóllét” érzését.

A gyógynövények alkalmazása ezek különféle feldolgozott formáikban, a gyógytermékekben történik: főzetek, forrázatok, porok, tinktúrák, kenőcsök, kap­szulák stb. A terápia megkezdésekor előadódhat hányinger és hasmenés, és ilyen gyógytermék alkalmazása előtt is érdemes orvosunkkal, gyógyszerészünkkel vagy egy gyógynövény-szakértővel konzul­tálnunk.

Gyógynövények alkalmazása

• Emésztőszervi betegségek, pl. bél­problémák esetén,
• ekcéma, pikkelysömör és más bőr­betegségek esetén,
• fáradtságérzésnél,
• migrén esetén.

Homeopátia

A homeopátia az ún. „hasonszenvi gyógy­mód”. Serkenti a szervezet saját működé­seit, mégpedig olyan, rendkívül kis mennyi­ségű anyagokkal, amelyek az eredeti beteg­séghez hasonló tüneteket váltanak ki.

Hippokratész ógörög orvos alkalmazta elsőként a homeopátiát, de mégis legin­kább a 18. századi Samuel Hahnemann német orvos nevéhez kötik, mert részletei­ben ő foglalkozott igen sokat a homeopá­tiás gyógyítással.

A homeopátiát sokféle tünet, bántalom esetén lehet alkalmazni; egyesek jobban, mások kevésbé reagálnak a kezelésekre. A gyógyszertárakban ma már több ho­meopátiás gyógyszert forgalmaznak (Ma­gyarországon is – a szerk.). Mielőtt bármely terméket megvennénk és alkalmaznánk, mindig konzultáljunk a homeopátiás or­vossal is!

Homeopátiás alkalmazások

• Allergiák,
• szorongások,
• asztma,
• ekcéma,
• menstruációs zavarok, változó kor esetén.

Manuális terápiák

Az oszteopátia és kiropraktika összefog­laló elnevezése. A 19. században alakultak ki ezek a módszerek saját oktatással, vizs­gákkal. Mindkettő megelőzésre és kezelés­re alkalmas módszer, és elsősorban a moz­gásszervi fájdalmak tekintetében. A keze­lés összetett: tanácsadás, étrendi javaslatok, a gerincen és egyéb ízületeken végzett ma­nipulációk, a lágy részek masszázsa.

Manuális terápiák alkalmazásai

• Asztma,
• derék-, hát- és nyakfájdalom, isiász,
• emésztési zavarok,
• fejfájás,
• álmatlanság esetén.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.