• alkoholfogyasztás hatásai

Milyen hatással van szervezetünkre az alkohol?

Viszonylag kis mennyiségű alkohol elfo­gyasztása már feloldja a gátlásokat, oldja a szorongást, de emellett gyengül az észrevevés, megjegyző képesség, romlik a képzettársítás, a lényeglátási képesség, megnyúlik a reflexidő. Nagyobb mennyiség hatására gátlástalan­ság, esetleg agresszivitás, eufória, önkontroll hiánya lép fel.

Elmezavarokhoz vezethet

Hosszabb időn át való rendszeres fogyasztás súlyos testi tüneteket és ezzel párhuzamosan lelki elváltozásokat okoz, a későbbiekben elmezavarokhoz vezet. Az alko­holbetegség az egész szervezet megbetegedése, tulajdonképpen valamennyi szervrendszerben hozhat létre különböző súlyosságú elváltozásokat. Ma hazánkban az alkoholizmus népbetegségként tartható számon, hiszen közel egymillió ember szenved az alkoholfogyasztás valamilyen kóros formájában.

Legfontosabb tünet: heveny részegség

A túlzott alkoholfogyasztást követően alakul ki a közismert tünetegyüttes: kezdeti izgatottság, majd fokozatos lassulás, a beszéd elkentté válik, egyre súlyosbodó járászavar, beszédzavar alakul ki, a gondolkodás meglassul, majd fokozatosan az eszméletlenségig mélyülő tudatzavar lép fel. 20-40 g alkohol elfo­gyasztása már mérgezést, súlyos részegséget, 100-200 g elfogyasztása pedig halált is okozhat.

Kóros részegségnél a tünetek nem arányosak az elfogyasztott alkohol­mennyiséggel, hanem akár kis mennyiség elfogyasztása után is heveny félelmi álla­pot, agresszivitás lép fel, melyre később a beteg nem emlékszik.

Milyen testi tünetei lehetnek?

Főbb tünetei a végtagok egyre súlyosbodó kesztyű-, illetve harisnyaszerű zsibbadása, érzéketlensége, fokozódó egyensúlyzavar, járászavar, nyugalomban, főként éjszaka, fellépő fájdalmak, gyakran izomgörcsökkel társulva, súlyosabb esetben a végtagok gyengesége vagy akár teljes bénulása is kialakulhat. Gyakori a verejtéke­zés zavara, a bőr tápláltsági zavara, szívritmuszavarok, a vérnyomás-szabályozás zavarai, férfiaknál potenciazavarok.

A delirium tremens igen súlyos, heveny, életveszélyes betegség. Általában az alkohol hirtelen elhagyását követően 2-4 nappal lép fel.

Milyen veszélyei lehetnek a kezelésnek?

A betegek rendszerint reggel nagyfokú nyugtalansággal, remegéssel, izzadva éb­rednek, hányinger, hányás lép fel, igen szapora a szívverés, felmegy a vérnyomás. Majd a második szakaszban súlyos tudatzavar alakul ki érzékcsalódásokkal. Ala­kokat látnak, hangokat hallanak, bogarakat, férgeket éreznek magukon. Gyakran ezek az érzékcsalódások nagyon félelmetesek, és súlyos vegetatív zavarok – láz, pupillatágulat, szapora, rendszertelen szívverés, vérnyomáskiugrás, súlyos izza­dás – kísérik.

Mik lehetnek az alkoholizmus következményei?

Az alkoholizmus a következményes betegségeivel elsősorban természe­tesen a beteget sújtja, de szenvedő alanyai betegségének a családtagjai, a szűkebb és tágabb környezet, gondot jelent a munkahelyeken, költséges, nagyon nagy terhet jelent az egészségügynek, és mindezek összegződésé­vel igen súlyos gondot jelent össztársadalmi vonatkozásban is.

Megelőzhető az alkoholizmus?

Mint minden más betegségben, itt is a megelőzés a leghatékonyabb, s ebben min­denkinek megvan a maga feladata. A jó szocializációval, neveléssel, a lelki zavarok felismerésével és megfelelő kezelésével nagyon sok esetben meg lehet előzni az alkoholbetegség kialakulását.

Mivel az alkoholos betegségek zömében nem csak maga az alkohol mérgező hatása váltja ki a tüneteket, hanem a velejáró helytelen vagy elégtelen táplálkozás, a súlyos vitaminhiány is számos betegséget és tünetet okoz, nagyon fontos, hogy szénhidrátban, fehérjékben dús táplálékot fogyasszon a beteg, és megfelelő mennyiségben és összetételben kapjon vitaminokat is.

Mind­ezek egészségügyi segítség nélkül is elérhetők

A családon, iskolán, vallási, esetleg települési közösségeken túl kiépültek azok a rendszerek, ahová fordulni lehet se­gítségért. A családsegítő szolgálatok, az ideggondozói rendszer, az alkoholellenes klubhálózatok mindenki számára közvetlenül, vagy a háziorvosi szolgálaton ke­resztül elérhetők.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.