Szívinfarktus tünetei – Mit lehet tenni a szívinfarktus első óráiban?
Mi a szívinfarktus?
Amikor a szívet ellátó erekben vérrög általi elzáródás lép fel, a szívizom azon érintett területén a vérkeringés megszűnik. Az oxigénellátás leáll, a táplálékmolekulák odajuttatása, illetve a salakanyagok elszállítása megszűnik. Ettől a pillanattól kezdve megkezdődik a szívizom elhalása.
A szívizom mintegy 20 percet visel el oxigén nélkül, majd az érintett izomzóna közepén, a kamraüreg felől haladva elkezdődik az elhalás, az infarktus. Már az első percektől fenyeget a szívmegállás veszélye, mely legtöbbször ritmuszavar, a kamraremegés (kamrafibrilláció) következménye. Vagyis a szívinfarktust okozó érelzáródás azonnali kezelést kíván, minden elkésett perc végzetes lehet.
Melyek a szívinfarktus tünetei?
Sokszor nagyon egyértelmű heveny rosszullét képében jelentkezik a szívroham, heves mellkasi, szegycsonttáji fájdalom, verejtékezés, fulladás, hányás kíséretében. A fájdalom sugározhat a karokba, a torokba, a gyomorszájba.Ilyenkor azonnali orvosi segítségre van szükség, hívjuk a mentőket vagy az ügyeletet. Városokban a mentők, faluhelyen sokszor az ügyelet ér ki hamarabb. Ne induljunk neki segítséget keresni vagy kórházba saját magunk, mert útközben is szükség lehet azonnali beavatkozásra.
Mit lehet tenni a szívinfarktus első óráiban?
Legfontosabb, hogy mielőbb szakértő kezekbe kerüljön a beteg. Az infarktus első óráiban még lehetőség van a vérrög által okozott koszorúér-elzáródás megszüntetésére, és az infarktus folyamata megállítható. Ez a legeredményesebben az azonnali szívkatéterezés révén történhet meg, ilyenkor a vérrög által elzárt eret katéteres módszerekkel képesek vagyunk megnyitni, a vérrögöt leszívni, a megrepedt plakk által szűkített érszakaszt pedig megtágítani, illetve ide stentet ültetni.
A beavatkozás révén a szívizom vérellátása helyreáll és az elhalás megáll. Olyan országokban, ahol a szívkatéteres ellátás még nem került megszervezésre, vérrögoldó injekciót alkalmaznak. Ez kevésbé hatékony, mint a szívkatéterezés, de az esetek 60%-ában azért segít. Hazánkban csak néhány olyan terület van, ahonnan a szívkatéteres laboratórium időben nem érhető el.
- Rohamokban jelentkező fejfájások
- Hirtelen látászavar tünetei
- A libidó csökkenése és okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Milyen véralvadásgátlásra van szükségük azoknak, akik túlélik a szívinfarktus heveny szakaszát?
Válasszuk szét a két gyógyszercsoportot.
- A fibrinképződést gátló gyógyszercsoport tagjaira sokszor lehet szükség az infarktus kórházi szakasza után is. Az infarktus által érintett szívterület mozgásában elmarad, vagy olykor ellenkező, passzív mozgást végez. Az ép területek által kipréselt, kilökött vér az infarktus területét kiboltosíthatja, aneurysmát (ejtsd: aneurizma) képezve. Az ilyen passzív mozgást végző, infarktus által érintett szívterületen sokszor jön létre a szív falához belülről tapadó fali thrombus.[brbr]Ezért ha az orvos ilyen területet lát a szíven, a betegnek tartósan alkalmazandó tablettás „alvadásgátlót” kumarint rendel. Erre a gyógyszerre van szükség akkor is, ha pitvarremegés áll fenn, vagy ha már a szív kilökött magából vérrögöt, embóliát a szervezet ereibe. De szükség lehet kumarinra akkor is, ha például a szívben mechanikus műbillentyű dobog.
- A másik gyógyszercsalád, a vérlemezkegátlók talán még ennél is fontosabbak infarktus után. Ezek a gyógyszerek képesek a beteg, koszorúérartériákban az ismételt vérrögképződést meggátolni. Sajátos módon, legalábbis a szívinfarktus első évében egy vérlemezkegátló nem is elég, kétfélét kell együtt szedni a kellő hatás eléréséhez. Az aszpirin- és a clopidogrel tartalmú készítmények együttes szedése életbevágó ilyenkor.
Szívinfarktusom volt és az orvosom olyan tablettás alvadásgátlást rendelt el, amely havonta vérvétellel jár
Tényleg szükség van erre a kényelmetlenségre?
A szívinfarktust követően bizonyos állapotok fennállása esetén szükség lehet cumarin (ejtsd: kumarin) alkalmazására. Ilyen az infarktusos, elhalt területre belülről tapadó vérrög megjelenése. Ez a vérrög leválásának és az ereken keresztül életfontos szervekbe kerülésének, embóliának a veszélyével jár.
Az embóliák közül a legsúlyosabb forma például az agyembólia, mely szélütést okoz. A tartós alvadásgátló kezelés képes megelőzni a szívben lévő vérrögök képződését és így az embóliákat. Ha már kialakult vérrög miatt kezdődik el a kezelés, a kezelés huzamos alkalmazása során a vérrög akár el is tűnhet.
Infarktusom volt és még mindig szednem kell a warfarin tartalmú alvadásgátlót, amit nem szeretek és tartok a hatásától
Mikor hagyhatom abba?
Infarktus után akkor javasoljuk a kumarin típusú gyógyszerek szedését, ha a szívkamrában, az infarktus által érintett szívizom-területen a szívkamra belső felszínén vérrögöt látunk. Az egyik legalkalmasabb módszer a szívultrahang-vizsgálat ennek a megállapítására. Nemcsak a látható vérrög lehet oka az orvos által rendelt cumarin kezelésnek ebben a helyzetben, hanem a szívizomelhalás területén kialakult falmozgászavar is.
Ilyenkor a beteg terület nem mozog együtt a többi épen maradt szívkamrafallal, attól mozgásában elmarad, vagy éppenséggel összehúzódás helyett kitágul, felfúvódik. Ez hajlamosít vérrög kialakulására akkor is, ha éppen a vizsgálat pillanatában nem is látjuk magát a vérrögöt, csak a kórosan mozgó szívfalat. Ilyenkor a kumarinnal történő alvadásgátlásra tartósan, akár évekig is szükség lehet. Természetesen az alvadásgátló kezelés nem veszélytelen, de a vérrögképződés esetén még mindig kisebb veszélyt jelent, mint az embólia kockázata.
A véralvadásgátlók nélkül nem sikerülhet a szívinfarktus kezelése?
Sok-sok évig alig volt érdemi kezelés a szívinfarktus heveny szakában. Ma azok, akik időben elérik a szívkatéteres műtőt az infarktusukkal, nagy eséllyel túlélik a bajt. Kezelés nélkül a betegek negyede, fele is meghalna. A halálozási statisztika csökkentése a katéteres technikák és a modern gyógyszerek együttes alkalmazásának köszönhető. Ha rosszul értelmezett spórolásból, vagy – ami a gyakoribb – vérzékenység, vérzések fellépte miatt nem adjuk be a fent említett véralvadást gátló szereket, a túlélés sokkal rosszabb lesz.
A sok véralvadásgátló nem fokozza a vérzés veszélyét?
De sajnos fokozza. Statisztikák szerint a betegek 2-4%-ában jelentős, akár vérátömlesztést is igénylő vérzés lép fel. Ezeknek a betegeknek a kezelése különösen nehéz, hiszen a véralvadásgátlóra a szívinfarktus miatt van szükségük, de ugyanakkor a vérzés is fenyegeti akár az életüket is.
Ezért terjedtek el azok a szívkatéteres technikák, például a csuklóartérián keresztül történő behatolás, melyek képesek a vérzésveszélyt csökkenteni. A hagyományos behatolási pont, a combverőér megszúrása nehezebben csillapítható vérzésforrást eredményez.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.