Hipertireózis – Basedow-kór leírása
Vannak olyan endokrin betegségek, melyek gyakran, de nem mindig járnak magas vérnyomással. Leggyakoribb ezek között a pajzsmirigy túlműködése, a hipertireózis (thyreoidea = pajzsmirigy) vagy más néven Basedow-kór.
Strúmának is szokták nevezni, holott a strúma csupán a pajzsmirigy megnövekedését (golyva) jelenti, és a megnagyobbodott pajzsmirigy nem feltétlenül jár fokozott hormontermeléssel, sőt a hormonelválasztás csökkent is lehet. Helyesebb tehát, ha a hipertireózis szót használjuk ennek a betegségnek a megjelölésére. A pajzsmirigy hormonja gyorsítja a szervezet anyagcseréjét, elsősorban az anyagok lebontását, elégetését.
Ezzel magyarázhatók a panaszok és tünetek is
A beteg gyorsan fogy, annak ellenére, hogy étvágya igen jó. Rendkívül jellemző a szapora szívverés, a nagyfokú belső izgatottság, nyugtalanság, kézremegés, az állandó izzadás és a meleg kerülése, egyes esetekben hasmenés. Ez a betegség is azok közé tartozik, melyet gyakorlott orvos azonnal, a panaszok és a beteg külleme, viselkedése alapján diagnosztizálni tud, különösen, ha a jellemző, de sokszor hiányzó szemtünetek: a szem kidülledése, csillogása, a ritka pillacsapások kimutathatók.
Diagnózist felállító vizsgálatok
A diagnózist régebben bonyolult vizsgálatokkal, a jódanyag-csere gyorsulásával bizonyítottuk, ma már elegendő a pajzsmirigy hormonjainak, a tiroxinnak (szokásos jelölése: T4) és a trijódtironinnak (T3) vérben történő meghatározása. Izotópvizsgálatra ma már csak akkor van szükség, ha a pajzsmirigyben göböt lehet tapintani, és azt akarjuk megállapítani, hogy a fokozott hormontermelés ebben a göbben alakult ki (,,forró göb”), vagy az egész pajzsmirigy „megbolondult” és többlethormont termel („meleg göb”), esetleg a göb inaktív, pl. ciszta vagy daganat („hideg göb”).
A göböket ma már csak akkor operáljuk meg azonnal, ha bizonyíthatóan rosszindulatúak (a bőrön keresztül finom tűvel mintát lehet belőle venni, és daganatsejteket keresni), egyébként megpróbáljuk először a hormontermelés visszaszorítását valamilyen gyógyszerrel (pl. Methothyrin), idősebb betegeken pedig jódizotóppal. A gyógyszeres kezelés kényelmetlensége, hogy hatása csak 2-3 hét után jelentkezik, amellett gyakran okoz vérképzési zavart, ezért a szedése alatt mely 1-2 évig is eltarthat gyakran (kezdetben hetente) kell ellenőrizni a fehérvérsejtszámot.
A gyógyszerek és kezelések eredménye
A Methothyrin tartós szedése következtében a pajzsmirigy megnagyobbodhat, és a szemkidülledés is fokozódhat, ennek megelőzésére kis adag hormont szoktunk adni, amikor a saját (fokozott) hormontermelés már lecsökkent. Előfordul, hogy a gyógyszeres vagy izotópkezelés nem vezet eredményre ezt főleg a nagy mennyiségű hormont termelő, ún. toxikus göbök esetében tapasztaljuk. Ilyenkor a műtéti eltávolítás a választandó módszer, mely végleges eredményt hozhat.
Mivel a visszamaradó pajzsmirigyszövet műtét utáni hormontermelését nem lehet előre kiszámítani, előfordulhat, hogy később a pajzsmirigy-elégtelenség tünetei (fáradtság, száraz bőr, törékeny haj és körmök, a bőr alatti szövetekben testszerte sajátos vizenyő kialakulása, székrekedés, lassú szívműködés, szellemi eltompultság) jelentkeznek, ilyenkor pajzsmirigykivonat vagy szintetikus hormon adásával lehet ismét az egyensúlyt helyreállítani.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.