Egészségmegőrzés

Tartós vénás keringési elégtelenség tünetei

Milyen vizsgálatokkal ismerhető fel a tartós vé­nás keringési elégtelenség?

  • Lehetőség van az alsó végtag vénáiban uralkodó nyomás mérésére (jelentős lehet a kar és a láb közötti nyomáskü­lönbség),
  • Kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal pontosan megálla­pítható a nagysága, súlyossága, kiterjedtsége,
  • Laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatható a trombofília, il­letve a vér viszkozitásának (sűrűségének) mérésére.

Melyek a tartós vénás keringési elégtelenség nem gyógyszeres kezelési lehetőségei?

  • Legfontosabb a vénás torna: ez javítja az alsó lábszár izom­pumpa funkcióját, a vénás visszaáramlást.
  • Kompressziós pólya alkalmazása növeli a helyi szöveti nyo­mást, a mélyvénák felé tereli a keringést, csökkenti a felszí­nes vénák igénybevételét, csökkenti a vizenyőt, de jelentős változást a lábszár vénás véráteresztésében nem okoz. Ezek a harisnyák különböző kompressziós fokozattal ke­rülnek forgalomba, mind az enyhe, mind a súlyos esetek kezelésére.
  • Speciális talpkiképzésű lábbelik viselése javasolt, amelye­ken gyakorlatilag lehetetlen anélkül megállni, hogy az alsó végtag izmai álladóan ne legyenek edzésben (tulajdonkép­pen a maszáj harcosok járását utánoztatja a beteggel).
  • Helyi sebek ellátása: igen lényeges a sebek tisztán tartása, az elhalt elemek eltávolítása és a sarjadzás segítése.
  • Léteznek továbbá ún. scleroterápiás(elmeszesítő) és a se­bészi ellátás egyéb lehetőségei.

Milyen gyógyszeres kezelési lehetőségek létez­nek a krónikus vénás keringési elégtelenségben szenvedők ellátására?

A gyógyszeres lehetőségeink tárháza – ami az igazán haté­kony gyógyszereket illeti – elég szegényes. Vannak ún. venotonikumok, melyek elsősorban a vizenyő csökkentésére alkal­masak, alkalmaznak különböző növényi eredetű (diosmin, rutosid, dobesilát, flavonoid-tartalmú) gyógyszereket, (pl. gyulladácsökkentőket), de ezek jelentős sikereket nem mutat­tak. Sok esetben még e reménytelen esetekben is kísérletet le­het/kell tenni a tartós alvadásgátló kezeléssel, de igen sokszor elkerülhetetlenné válik az amputáció.

Általánosságban tanácsolható, hogy ha egyszer valakinek súlyos MVT alakul ki:

  • Kapjon alvadásgátló kezelést.
  • Kapjon valamilyen heparintvagy LMWH-kezelést és ré­szesüljön tartós kumarin típusú alvadásgátló kezelésben.

Ami egyáltalán nem mindegy:

  • Milyen intenzitású volt (milyen dózisban és mennyi ideig tartott) a tartós alvadásgátló kezelés.
  • Milyen sűrűn „esett ki” a beteg a terápiás tartományból (a nem megfelelően szedett gyógyszerek miatt).
  • Milyen volt a beteg gyógyszerszedési megbízhatósága (ún. compliance, ejtsd: komplájensz).
  • Ezektől függ ugyanis leginkább a késői szövődmények kiala­kulási valószínűsége!

Mi a teendő, ha a krónikus vénás keringési elég­telenség nyirokkeringési elégtelenséggel társul?

E kombinált betegségben szenvedők száma Magyarországon kb. 150 000 lehet: igen nagy orvosi probléma. Kezelés nélkül a betegek rokkanttá válnak. Sikeres kezelésük igen nagy tár­sadalmi és családi terhet könnyít meg. A kezeléseket szakam­bulanciákon kell(ene) elkezdeni. Az a cél, hogy a még mozgatható folyadékot eltávolítsuk a szövetekből.

Ennek eszközei:

  • Kézzel végzett nyirok- és ödéma-drenázs: speciális masszí­rozó műfogásokkal a gyógytornász végzi.
  • Kompressziós kezelés.
  • Gyógytorna, amit rugalmas pólyában végeznek.
  • Bőrgyógyászati kezelés: a bőrfertőzések kezelése, hámosítás.
  • A beteg minél szélesebb körű tájékoztatása otthoni teen­dőit illetően.

Mi a poszttrombotikus szindróma?

Súlyos mozgáskorlátozottsággal, krónikus lábszárfekélyek kialakulásával járó betegség. A szindróma kialakulása meg­felelő alvadásgátló kezeléssel kiküszöbölhető. A vénás keringés elégtelensége váltja ki azokban a betegekben, akiknek a trombózisát vagy nem, vagy elégtelenül kezelték.

Ezek a betegek igen nehezen, vagy egyáltalán nem gyógyul­nak, teljesítménycsökkenés, rokkantság következik be náluk. Ez manapság hazánkban is súlyos népegészségügyi probléma.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.