• Mammográfia
• orvosi vizsgálatok

Mammográfia – Hogyan történik?

Mikor kezdjek el mammográfiás vizsgálatra járni, és milyen gyakran menjek vissza?

Magyarországon az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program keretében rendelet szabályozza a térítésmentesen igénybe vehető szűrővizsgálatokat. A kormány az országos szűrőprogram bevezetésével, működtetésével és minőségbiztosításával az ÁNTSZ-t bízta meg, és az országos Tisztifőorvosi Hivatalt tette felelőssé. A szervezett népegészségügyi szűrést az ÁNTSZ kezdeményezi az egyéni nyilvántartások alapján. A veszélyeztetett korcsoportot meghívólevéllel látja el, mely meghatározott helyre és időpontra szól. Az ilyen szervezett szűrés nem kötelező jellegű, de nagyon ajánlott, és térítésmentesen vehető igénybe. A szűrésnek a korai felismerés folytán életmentő hatása lehet.

Az egyik önként választható szervezett szűrés a mammográfia. Magyarországon a nők körében az új daganatos megbetegedések között vezető helyen áll az emlődaganat. Az évenkénti új megbetegedések száma 4200-4400, és a tünetek jelentkezésekor többségük már előrehaladott klinikai állapotban van. A szervezett emlőszűrés célja az emlőrák korai felismerésével a betegség okozta halálozás mérséklése.

A már tüneteket okozó 12 cm-es daganat kifejlődéséhez szükséges időt néhány évre becsülik, így rendszeres szűrővizsgálattal a daganat jó eséllyel korán diagnosztizálható és időben meg lehet kezdeni a kezelést. A mammográfia képes képet alkotni az emlő állományában kifejlődött kicsi, akár 5 mm-es daganatokról is, amelyek manuális vizsgálattal nem biztos, hogy érezhetők. Éppen ezért az önvizsgálat nem elégséges.

A mammográfiás vizsgálat elsősorban a menopauza utáni korban, 50-64 éves nőknek ajánlott. A 40-49 éves korosztály esetében indokoltsága vitatott, ugyanis statisztikailag nem jelentős körükben a halálozás csökkenése a szűrővizsgálat hatására. Magyarországon 2000-en fogalmazták meg az emlőszűrés szakmai irányelveit, mely alapján a nők szűrését 45-65 éves kor között kétévente szükséges elvégezni.

No és mi van a 45 évesnél fiatalabb és a 65 évesnél idősebb hölgyekkel?

• A 45 év alatti nők esetében a mammográfiának több hátránya van, mint előnye. Az emlőrák kockázata 40 éves kor körül kezd emelkedni, de 50 éves kor alatt még meglehetősen ritka a betegség kialakulása. Az ebbe a korcsoportba tartozó és mammográfiát végeztető nők szokatlanul gyakran kapnak hamis pozitív eredményt, aminek következtében szorongást, és a megismételt vizsgálat, illetve a szövetmintavétel miatt fájdalmakat kell átélniük teljesen feleslegesen.
• Nincs elegendő bizonyíték arra sem, hogy a 65 évesnél idősebb nők esetében a mammográfia életeket mentene.

Idősebb nők viszonylatában még nem tanulmányozták eleget a mammográfia előnyeit. A kutatók azonban megjegyzik, hogy még ha az ilyen korú nőknél emlőrákot fedeznek is fel, ők nagyobb valószínűséggel fognak más okból elhunyni.

Az emlőrák kockázata akkor lehet nagyobb az átlagosnál az ön esetében, ha egy genetikai vizsgálat ezt mutatta ki; ha önnél nagyszámú mellkasröntgen vizsgálatot végeztek; illetve ha több közeli, vér szerinti hozzátartozójának (pl. az édesanyjának vagy a testvérének) is volt emlőrákja.

Igaz az, hogy a mammográfia és annak életmentő jellege manapság erősen vitatott kérdés?

Járjon csak el nyugodtan mammográfiára, ha eddig is tette, de tény, hogy egyes tudósok kérdéseket vetettek fel ennek az emlőrák kiszűrésére alkalmazott módszernek a tényleges értékét illetően. A szakemberek becslései szerint a mammográfia eredményeként kétszeresére nőtt azon nők száma, akiknél korai stádiumú emlőrákot állapítanak meg. Ez óriási áttörésnek tűnhet, de van egy kis bökkenő: az emlőn kívül más szövetekre is átterjedt daganattal az emlőrák e ponttól kezdve válik életveszélyessé diagnosztizált esetek száma csupán 10 százalékkal csökkent.

Vajon miért nem csökkent látványosan az előrehaladott állapotú emlőrákkal diagnosztizált nők száma? Egyes orvosok szerint a mammográfiával kimutatott daganatok jelentős része lényegében ártalmatlan, vagyis ha nem veszik észre őket, akkor sem terjedtek volna át más szervekre és váltak volna veszélyessé. Másfelől azt is feltételezik, hogy a mammográfia azért nem volt képes több előrehaladott rákos esetet kiszűrni, mert a módszer egyszerűen nem észlel számos potenciálisan végzetes daganatot, amelyek túl gyorsan növekednek ahhoz, hogy a rutinszerű szűrővizsgálatokkal kimutathatók legyenek.

Ne feledje azonban, hogy helyesen alkalmazva a mammográfia valóban életmentő módszer az 50 és 65 év közötti korú nőknél nagyjából 20 százalékkal csökkenti az emlőrák miatti halálozás kockázatát.

A melleim elég tömörek. Az én esetemben is elég a hagyományos mammográfia, vagy inkább digitális mammográfiára, esetleg MRI vizsgálatra kellene mennem?

A hagyományos mammográfia lényegében az emlők röntgenvizsgálata, amely nagyméretű filmeken jeleníti meg az eredményt. A digitális mammográfiánál szintén röntgensugarakat használnak, de a felvételeket számítógépen tárolják és tekintik meg, így az orvosok felnagyíthatják és élesíthetik azokat. Ennek köszönhetően ritkábban adnak kétes eredményt, és kisebb a valószínűsége annak is, hogy szükségessé válna a vizsgálat megismétlése.

Nagyszabású elemzések szerint mindkét eljáráshatásos, de a digitális mammográfia pontosabbnak tűnik, ha:

• ön még nem töltötte be az 50. életévét,
• önnek tömör szövetűek az emlői, vagy
• ha a menopauzához közeledik, illetve még nem telt el 12 hónap az utolsó menstruációja óta.

Amennyiben csak a tömör szövetű emlők jelentik a problémát, valószínűleg felesleges MRI vizsgálatot végezni. E módszer igénybevétele azon nőknek javasolt, akiknél egy genetikai vizsgálat az emlőrák kockázatát jelentősen növelő génmutáció jelenlétét mutatta ki, illetve akiknek az egyik emlőjében már fedeztek fel rákot. Ha az egyik emlőben rákot találnak, nagyjából 10 százalék a valószínűsége annak, hogy a másik emlőben is rejtőzik egy, a mammográfia által ki nem mutatott daganat.

Az MRI vizsgalat alkalmával rádióhullámok és mágneses mezők segítségével állítanak elő részletes képeket a test szöveteiről, és a felmérések megállapították, hogy ez a módszer az ilyen „rejtett” daganatok mintegy 90 százalékát képes kimutatni.

Befolyásolhatja a mammográfia eredményét, ha hormonpótló kezelést kapok?

Egyes orvosok azt javasolják a menopauza tünetei ellen hormonpótló kezelésben (HRT) részesülő pácienseiknek, hogy a mammográfiás vizsgálat előtt egykét hónappal függesszék fel a gyógyszer szedését. A HRT ugyanis növeli az emlő szöveteinek tömörségét, és ezzel megnehezítheti a felvétel kiértékelését. Előfordulhat, hogy ennek következtében nem vesznek észre egy daganatot, vagy egy sűrűbb szövetrészt gyanúsnak találnak, és abból mintát vesznek, ami elég kellemetlen beavatkozás.

Egy 2009-es kutatás ugyanakkor megállapította, hogy a hormonpótló kezelést fel nem függesztő páciensek esetében sem találtak nagyobb gyakorisággal gyanús jeleket, mint azoknál, akik a vizsgálat miatt szünetet tartottak a kezelésben. A szakértők arra is rámutatnak, hogy a menopauzát elérő nőknek általában már eleve nem tömörek az emlőszöveteik, ezért a HRT okozta szerény sűrűsödés nem befolyásolhatja komoly mértékben a diagnózis sikerét.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.