Milyen okok vezetnek a plusz kilók felszedéséhez?
A súlygyarapodás olyan kóros vagy természetes állapotok mellékhajtása lehet, mint a pajzsmirigy csökkent működése, a menopauza, a fibromialgia, a polcisztás petefészek szindróma és a Cushing-kór.
Pajzsmirigy-alulműködés: plusz kilókhoz vezet!
A pajzsmirigy csökkent működése esetén a szükségesnél kevesebb pajzsmirigyhormon termelődik. A pajzsmirigy közvetlen kapcsolatban áll az étvágy szabályozásával, és reagál a leptin, valamint a ghrelin nevű hormonok szintjére A pajzsmirigyhormonok hiánya megzavarja az anyagcserét: lecsökken az étvágy, nő az zsírfelhalmozódás és a vízvisszatartás, következésképpen a testsúly is.
Hormonok, menstruáció-akár több kiló pluszt jelentenek időnként!
Sok nő tapasztalja meg, hogy a menopauza idején pocakot növeszt vagy megnő a derékbősége. Mindez az ösztrogén, e női nemi hormon, hullámzó szekréciójának rovására írandó a menupauza előtt és során. A menopauzát követően az ösztrogénszint mindenképpen lecsökken.
A zömmel a petefészekben képződő ösztrogén hozzájárul a hormonháztartás egyensúlyához. Csökkent ösztrogénszint esetén a szervezet ösztönösen alternatív források után néz, ilyen a zsírszövet és a bőr. Mivel pedig a zsírszövet ennyire fontos feladatra tett szert, a szervezet mindent elkövet a megtartására és a fogyás megakadályozására.
Az ösztrogén és a zsírszövet ráadásul összetett biofeedback-rendszer része, amely az étvágy, anyagcsere, emésztés és méregtelenítés szabályozását végzi. Bármelyik kibillen egyensúlyából, az súlygyarapodáshoz vezet.
Ennél is rosszabb, ha az étrendben sok feldolgozott élelmiszer és cukrozott ital szerepel, továbbá ha az illető hölgy krónikus stressz hatás alatt áll. Innen már csak egy lépés az inzulinrezisztencia, no és persze a hízás.
Aludjuk le magunkról a kilókat!
Bármilyen meglepően hangzik is, az elégtelen alvás szintén hízáshoz vezethet.
Térjenek nyugovóra este 10 előtt, mert így megfelelő marad a melatonin-szintjük (a kóros értékek legátolják a pajzsmirigyhormonok képződését, aminek lelassult anyagcsere és súlygyarapodás a következménye).
Az éjszakázás és a rendszertelen alvás mellett az alvási apnoénak nevezett állapot is megnövelheti a kilók számát. Inkább középkorú, túlsúlyos férfiak szenvednek tőle, mint nők; ilyenkor időről időre teljesen kihagy a légzésük. Egy-egy ilyen szünet 5-10 másodpercig szokott tartani.
Számos vizsgálat tanúsítja, hogy e légzészavar szintén hat a leptin- és ghrelinszintre.
Testmozgás: az életenergia felébresztése
A testmozgás többet jelent izmaink megmozgatásánál. Felébreszti a bennünk lakozó életerőt, serkenti az anyagcserét, javítja az immunválaszt és „boldogsághormonokat” szabadít fel. Mondanom sem kell, hogy zsírokat is éget.
Tanácsok az erőnlét javításához
- Tegyenek kényelmes sétát este vagy reggel.
- Bármilyen testmozgást végeznek is, mindig orron át lélegezzenek. Szájukat
- közben zárják össze, hogy elejét vegyék az ártalmas „adrenalin-légzésnek”. A szájon át történő légzés gyors ütemben kimeríti az energiaraktárakat, és beindítja a stresszhormonok termelését.
- A testmozgás mindössze teljes kapacitásuk 50%-át vegye csak igénybe.
- Menjenek szabad levegőre naponta legalább egyszer-kétszer félóráig.
- Erőnlétük és rugalmasságuk fenntartását kitűnően szolgálja a rendszeres jógázás, taj esi, csikung vagy Pilates.
- Jógalégzés (Pránajáma): Végezzenek ötperces gyakorlatokat a prána, ezt meditáció és étkezés előttre időzíteni.
Menjünk ki a napra!
Egészítsék ki a testmozgást rendszeres napozással, hogy még inkább felébresszék az önökben lakozó életenergiát. Mozogni lehetőleg reggel mozogjanak, a szabadban.
A rendszeres napozás jótéteményeinek se vége, se hossza. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a mértékkel űzött napozás drámaian leviszi a vérnyomást (akár 40 Hgmm-rel is), csökkenti a koleszterinszintet, cukorbetegeknél alászállítja a kórosan megemelkedett vércukorszintet, továbbá megnöveli a fehérvérsejtek számát – e sejtek a betegségek ellen védelmeznek.
A napsugárzás ultraibolya hullámsávja beindítja a szolitrol termelését. Ez a hormon kihat az immunrendszerre és szervezetünk nem egy szabályozó mechanizmusára. Ráadásul a tobozmirigyben képződő melatoninnal karöltve befolyással van hangulatunkra és bioritmusunkra.
A vérben keringő hemoglobin az ultraibolya fény segítségével köti meg az oxigénmolekulákat, és szállítja őket a sejtekhez. A napfény hiánya ezért gyakorlatilag az összes betegség keletkezésében ludas.
A napfény a D-vitamin képződését is serkenti!
Valójában egy vitamincsoportról van szó, amely fontos szerepet játszik a csontok képződésében és fejlődésében, továbbá abban, hogy a táplálékkal felvett ásványi anyagok a vérbe jussanak. A D-vitaminhiány betegségek egész sorára hajlamosít.
Elég napi negyedórát is napozni déltájban, és szervezetünk valamennyi D-vitaminfajtát elő tudja állítani. Az északi szélességi fokokon élők, akiknek kevés napsütésben van részük, használjanak D-vitamin (azaz UV) lámpát.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.