Az szaglás és ízérzékelés változásának tünetei – ellenőrzés és értékelés
Tény, hogy az öregedéssel az ízlelő- és szaglóreceptorok egyre lassabban pótlódnak, ezért a szaglás és az ízlelés bizonyos mértékben tompul. Sok mindent lehet tenni viszont az érzékszervek megóvása és a károsodás ellensúlyozása érdekében. Miért ne fogadja el szaglása és ízlelése romlását az időskor elkerülhetetlen velejárójaként? Azért, mert előfordulhat, hogy más, gyógyítható betegségek fennállására utalnak.
Miről olvashat?
Mi történik öregedéskor?
Bár a szervezet folyamatosan pótolja az ízlelőbimbókat, a cserélődés sebessége a középkorúaknál lassulni kezd. (A nőknél egy kicsit gyorsabb ütemben, mint a férfiaknál.) Az ízlelőbimbók ezzel egyidejűleg kisebbek lesznek. Az ízérzékelés azonban 60 éves korig nem romlik jelentősen, és az emberek többsége ezután is viszonylag jól ki tudja venni az ízeket. Az ízérzékelés gyengülése ellenére – valószínűleg egyfajta védekező mechanizmusként – a keserű és a savanyú ízeket rendszerint még egész sokáig érezzük.
Gyakorlati teljesítményfelmérő teszt
Ízlelje meg a különbséget!
Egészen egyszerűen megvizsgálhatja az alapízekkel szembeni érzékenységét. Kis tálkákban készítse el a következő oldatokat úgy, hogy a keverésükhöz más-más kanalat használ.- 1/2 teáskanálnyi cukor 2 evőkanálnyi vízben feloldva (édes)
- 1/2 teáskanálnyi citromlé 2 evőkanálnyi vízben feloldva (savanyú)
- 2 evőkanálnyi hideg feketekávé vagy tonik (keserű)
- 1/8 teáskanálnyi konyhasó 2 evőkanálnyi vízben feloldva (sós)
A legjobb, ha megkér valakit, hogy az oldatokból egyenként cseppentsen néhány csöppet a nyelvére. Hunyja be a szemét. Ha egyedül csinálja, meg kell ígérnie magának, hogy nem csal. Az egyes minták között alaposan öblítse ki a száját tiszta vízzel.
Teszt kiértékelése:
Normális esetben képes lesz az ízeket egyértelműen azonosítani és megkülönböztetni. Ha nem, forduljon a háziorvoshoz.
Mivel meglehetősen bajos glutamátból kifejlesztett fűszert, MSG-t beszerezni (kivéve szójaszósz formájában, ami viszont elég sós), az umamiérző receptorokat úgy ellenőrizheti, ha utánajár annak, hogy a maga teljességében érzi-e még valamely glutamátban gazdag étel ízét. Ehhez helyezzen például főtt gombát a nyelvére. Ha nem ismeri fel a zamatát, érdemes felkeresni egy szakembert.
- Ízesítés a baba étrendjében (vaj, margarin, só)
- A szuperérzékek titkai
- A szaglás és az ízérzés javítása
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Eltérő életkor-eltérő szaglás
Az évek múlásával a szaglás sem működik már olyan tökéletesen. Egyes vizsgálatok szerint szaglási képességünk nyolcéves korunk táján éri el csúcspontját, és tizenöt felett kezd romlani. Gyakorlati szempontból azonban általában csak hatvanon túl tapasztaljuk szagérzékelésünk hanyatlását.
Gyakorlati teljesítményfelmérő teszt
Milyen a szaglása?
A Kaliforniai Egyetem (San Diego) Szaglászavar Klinikáján kifejlesztett nem túl bonyolult vizsgálathoz, az ún. AST (Alcohol Sniff Test)-, azaz alkoholszaglási teszthez alkoholos törlőkendőkre lesz szükség. Ezeket az eldobható, kisméretű kendőket, amelyekkel az orvosok fertőtlenítik a bőrt vérvétel vagy oltás előtt, gyógyszertárakban, drogériákban lehet beszerezni. Önmagán is elvégezheti a tesztet, de könnyebb, ha valakitől segítségét kér.1. Szakítsa fel a csomagolás tetejét úgy, hogy a kendő egyharmada-fele szabaddá váljon. Szagoljon bele a dobozba, hogy később felismerje az illatot.
2. Segítője ezután tartsa messzebb a kendőt, Ön pedig csukja be a szemét, és lélegezzen természetesen. Utóbbi nagyon fontos, mert a mélyebb légvételek vagy a szándékos szimatolás érvénytelenné teszik az eredményt. Társa ezt követően tartsa a kendőt az Ön mellkasa közepe elé, majd kezdje el nagyon lassan függőleges irányban felfelé emelni, az orra felé. Minden egyes kilégzéskor 1 cm-rel hozza feljebb. Azon a ponton, ahol először megérzi az alkohol szagát, meg kell mérni az orr alsó része és a kendő közötti távolságot. Jó esetben ez legalább 20 cm.
3. Inkább kétszer-háromszor ismételje meg a tesztet, mint hogy valótlan eredményeket kapjon. Ha a távolság kisebb 20 cm-nél vagy egyáltalán nem érezte a kendő szagát, megfontolandó a háziorvos felkeresése. Szakszerűbb módszerekkel ki lehet mutatni ugyanis a probléma okát. (A teszt nem tekinthető tökéletes eljárásnak, mert az alkohol a fájdalomra és az irritáló anyagokra reagáló „közös kémiai érzékelés” idegvégződéseit úgyszintén ingerli, ezért még a szaglásvesztésben szenvedő emberek is érzékelhetik az illatát.)
Az ízlelés elvesztése ritka
Amint már említettük, az ízérzés teljes hiányában, orvosi szakkifejezéssel ageúziában szenvedő embereknél, valójában szaglászavar alakult ki. Az ageúzia ritka jelenség, gyakran nincs nyilvánvaló oka, és többnyire magától helyreáll, bár ez akár évekig is eltarthat. Az ízérzékelés megszűnése fejsérülés vagy valamilyen ritka kór következtében léphet fel. Cukorbetegek is elveszíthetik ízérzékenységüket, miközben szaglási képességük megmarad.
Ilyenkor tompul az ízérzékelés, illetve nehéz különbséget tenni az eltérő zamatok között. ízlelési zavaroknál spontán ízérzetek is megjelenhetnek, ami néha kellemetlen lehet. Egyesek fémes szájízről panaszkodnak. A rossz ízt a legegyszerűbben ragozással vagy mentolos cukorka szopogatásával lehet elmulasztani. Ha fémes ízt tapasztal, főleg evés közben, érdemes a fém evőeszközről műanyagra váltani.
Fogászati, szájápolási problémák:
Említettük, hogy a különféle fogászati panaszok az íz- és szagérzékelést is befolyásolhatják. Műfogsora fájdalmat okoz? Fogínybetegségben vagy fogszuvasodásban szenved? Keresse fel a fogorvost. A nyelvtisztítás is sokat segíthet – ehhez használjon fogkefét vagy speciális műanyag nyelvkaparót.
Szájszárazság:
Ez a kezelhető rendellenesség szintén hatást gyakorolhat az ízlelésre. Ahhoz, hogy érezni lehessen az ízt, az ételt fel kell oldani a nyálban. Mivel a nyálelválasztás az idősödéssel romlik, ez gondot okozhat az ízérzékelésben. Szájszárazságra lehet gyanakodni, ha nyelési nehezítettséget tapasztal. Mindenképpen számoljon be erről háziorvosának, mert a rendellenességnek egyéb kiváltó tényezője is lehet.
A szájszárazság a cukor- és bizonyos autoimmun betegségekkel szintén összefüggésben állhat, köztük a Sjögren-szindrómával (amely a külső elválasztása mirigyeket roncsolja). Időnként az sem zárható ki, hogy a nyálmirigyek betegség, sugárzás vagy műtét következtében záródnak el, károsodnak.
A szájszárazság elkerülése
A gyógyszertárban érdeklődjön a mesterséges nyálkészítményekről. A műkönnyhöz hasonlóan ezek is vény nélkül kaphatók.
- Legyen óvatos a szájvizekkel. Némelyik alkoholt vagy peroxidot tartalmaz, ami még jobban kiszáríthatja a száját. Érdeklődjön a fogorvosnál vagy a gyógyszertárban olyan fogkrémekről és szájvizekről, amelyeket kifejezetten szájszárazságban szenvedőknek fejlesztettek ki.
- Figyeljen oda folyadékbevitelére. Rendszeresen igyon napközben, és éjszakára is készítsen egy pohár vizet az éjjeliszekrényére.
- Kerülje az alkoholt, amely kiszáríthatja a száját, és vízelvonó hatása miatt tovább súlyosbíthatja a problémát.
- Ugyanezen okból mellőzze a teát, a kávét, a kólát, a kakaót és a forró csokoládét. Fogyasszon kevesebb savas ételt és italt (a citrusfélékre és a belőlük készült gyümölcslevekre kell különösen ügyelni).
- Bánjon csínján a sóval, mert az fokozhatja a szájszárazságot. Lehetőleg ne egyen nagyon száraz, illetve sós ételeket, azaz chipset és kekszeket.
- A nyálelválasztás serkentésére ragozzon vagy szopogasson cukorkát.
A szaglás befolyásolja az ízlelést
A szagérzékelés elvesztése, orvosi szakkifejezéssel anozmia, sokkal gyakoribb, mint az ízérzékelés megszűnése. Az anozmia viszont hatást gyakorolhat az ízlelésre is, mert a két érzék szoros összefüggésben áll egymással.
Ennek ellenére a 80 évesek egy része a fiatalabb felnőttekével megegyező eredményt ér el a szaglásvizsgálatokon. A nőknek minden korosztályban magasabb a szagérzékenységük a férfiakénál. Mivel az ízlelőbimbók sejtjei még időskorban is pótlódnak, többnyire a teljes szaglásvesztéssel küzdők is képesek megkülönböztetni a négy alapízt a nyelvükön. A nehézségek a kifinomultabb ízeknél kezdődnek, így az étkezés elvesztheti élvezeti értékét. Ezért panaszkodik sok idősebb ember arra, hogy az ételeknek már nem ugyanolyan jó az ízük, mint régen.
Gyakorlati teljesítményfelmérő teszt
Milyen az íze?
Íme, egy egyszerű teszt a retronazális szaglás, tehát annak a belső szaglási mechanizmusnak a feltérképezésére, amely az ételek ízének meghatározásában segít. Vegyen egy-egy azonos méretűre vágott hámozott alma- és nyers burgonyakockát. Tegye két ugyanolyan edénybe, és keverje őket össze úgy, hogy ne tudja, melyikben mi van. (Ezt a műveletet esetleg más is elvégezheti Ön helyett.)Ezután csukott szemmel és szorosan befogott orral nyalja vagy harapdálja meg egymás után a falatokat. Az emberek többsége nem tudja elhatárolni őket. Az alma és a krumpli között ugyanis kizárólag az íz alapján szinte lehetetlen különbséget tenni. Engedje el az orrát, és próbálja meg ismét. így valószínűleg már pontosan tudni fogja, mit eszik.
A bánat illata
A fentiek után nem meglepő, hogy a szag- és ízérzékelésüket elveszítő személyek depresszióba eshetnek. Az összefüggés azonban visszafelé is működik: a súlyos lehangoltságtól szenvedőknek csökkenhet az íz- és a szagérzékenysége. Nehéz megmondani, melyik alakul ki előbb. Idegi-lelki eredetű problémák esetén általában nem vizsgálják az érzékelési nehézségeket, érzékszervi zavaroknál pedig ritkán figyelnek a depresszióra utaló jelekre.
Ugyanezek a szakemberek foglalkoztak a lupus, a reumás ízületi gyulladás és más autoimmun betegségek hatásával. E rendellenességeknél a szervezet autoantitestjei a szervezet szöveteit támadják. A szakértők szerint az autoantitestek gyengítik a szagérzékenységet, és depressziót váltanak ki. Ez megmagyarázza, miért jelennek meg-e tünetek gyakran együtt.
Ízlelés és depresszió
Előbbi kialakulása két agyi vegyület, a szerotonin és a noradrenalin csökkent szintjével függ össze. Mivel ezek az ízlelőbimbókban szintén jelen vannak, az ízérzékelést is befolyásolhatják.
Kísérletükben önkénteseknek olyan antidepresszáns gyógyszereket adtak, amelyek megemelik az egyik vagy mindkét vegyület mértékét. A magasabb szerotoninszint az édes és a keserű, a megnőtt noradrenalinszint pedig a keserű és a savanyú íz érzékelését javította. A placebo semmilyen hatást sem fejtett ki az ízérzékelésre.
Jó tudni!
Intő jelek
Ha valóban tapasztal szaglás- vagy ízvesztést, ne feledkezzen meg a depresszió tüneteinek vizsgálatáról sem. Utóbbi szinte észrevétlenül lopakodhat elő, súlyos gondokat okozva munkájában, valamint társadalmi és családi életében. A szimptómák fizikai és érzelmi jellegűek egyaránt lehetnek.A klasszikus jelek közé tartoznak az étvágytalanság, az emésztési zavar, a székrekedés vagy hasmenés, megmagyarázhatatlan fájdalomérzések és főként a hajnali felriadás, ami után nem tud visszaaludni. Antidepresszánsokkal kezelhető ez az állapot, ezért forduljon háziorvosához, amennyiben íz- vagy szaglásvesztés lép fel, és ezzel egyidejűleg nagyon lehangoltnak érzi magát.
Figyeljen oda!
Az ízlelés és a szaglás egyaránt evésre ösztönöz, így akár a túlélés eszközeiként is tekinthetünk rájuk. E két érzék gyengülése némelyeknél azzal jár, hogy könnyen megfeledkeznek egy-egy étkezésről, mások pedig viszik túlzásba. A táplálkozás iránti érdeklődés csökkenése különösen akkor aggasztó, ha valakinek – például betegsége miatt – amúgy is rossz az étvágya. így tápanyaghiány alakulhat ki.
Azoknak a választása sem sokkal szerencsésebbek, akik érzékelési zavaraik ellensúlyozásaképp az erősebb ízű, olajban sült, zsíros, sós feldolgozott élelmiszerét részesítik előnyben. A kalóriabevitel és ezzel arányosan a testsúly növekedése más módon is veszélyezteti egészségüket.
Logikus óvintézkedések
Az íz- és szagérzékelés ezenkívül egyfajta riasztórendszerként is szolgál. A szaglásvesztésben szenvedőknél előfordulhat, hogy nem érzik meg a szivárgó gázt vagy a romlott élelmiszert. Egy kutatás arra mutatott rá, hogy az anozmiás betegek közel háromnegyede tapasztalt nehézségeket a főzésben. 50%-uk számolt be továbbá arról, hogy már fogyasztott véletlenül romlott ételt.
A fentiek nem feltétlenül jelentenek problémát, ha olyan emberrel él együtt, akinek normális a szaglása. Ha viszont egyedül él, és csak magára főz, legyen rendkívül óvatos. Mindig ellenőrizze a termék szavatossági idejét, és tartsa be a javasolt elkészítési időt. Dobja a szemétbe a lejárt és a hosszú ideig nem hűtőben tárolt ételeket.
Étkezési kalauz
Figyeljen oda az ételek tárolására és elkészítésére, ha a szaglása vagy az ízlelése már nem a régi.
Így óvja biztonságát és egészségét:
- Ne főzzön „ízlés szerint”. Szigorúan tartsa be a javasolt elkészítési időt és a sütés hőfokára vonatkozó utasításokat.
- Vásároljon húshőmérőt, hogy a nagyobb húsdarabok, különösen a szárnyasok belsejének készültségi fokát is ellenőrizni tudja.
- A kész- és újramelegített ételeket alaposan főzze meg és tűzforróra hevítse fel.
- Kínosan ügyeljen a konyhai higiéniára, és soha ne maradjon el a kézmosás főzés előtt
- A nyers húst és halat a hűtő legalsó polcán letakarva tárolja, távol a zöldségektől és a főtt ételektől.
- Tegye a hűtőbe azokat a fogásokat, amelyeket nem fogyaszt el azonnal.
- Állítsa a hűtőt és a fagyasztót a javasolt hőmérsékletre, és vásároljon hűtőhőmérőt így biztosíthatja a romlandó ételek legfeljebb 5 °C-on történő tárolását.
- Főzés előtt teljesen olvassza fel a fagyasztott élelmiszereket!
Jobb félni, mint megijedni
A tűz és a gáz minden háztartásban potenciális veszélyforrás. Az emberek többsége tűzesetnél még éjszaka is felriad, mert a szaglás az egyetlen érzék, amely sosem alszik. A szagérzékelésre képtelen személyek ezért különösen védtelenek. Nekik érdemes jó minőségű füstjelzőt felszereltetniük a lakásban, és tűzoltó készüléket tartani a tűzhely közelében.
Mi a helyzet a gázzal?
A földgáz természetes állapotában szagtalan. Mivel azonban a gázszivárgás rendkívül veszélyes, mérgezéshez vagy robbanáshoz vezethet, a szolgáltatók szagosítják a gázt. Ennek köszönhetően idejében észlelni lehet a bajt Ha szaglásvesztésben szenved, vásároljon inkább elektromos főzőlapot, sütőt és fűtőtestet. Ha ez nem kivitelezhető, szereltessen fel megbízható gázjelző készüléket.
Olyan típus is kapható, amely veszély esetén közvetlenül a gázellátó rendszerre csatlakoztatva automatikusan elzárja a gázt. Ez főként akkor hasznos, amikor a szivárgás idején nem tartózkodik otthon. így nem fog gyanútlanul besétálni a gázzal teli házba. Füst- és gázjelzőket az erre szakosodott szaküzletekben szerezhet be. Sokuk a világhálón is hirdeti magát, ezért a legegyszerűbb, ha az interneten végigböngészi a gázjelzőkészülék-kínálatot Propán-, bután- és cseppfolyósított gáz (LPG) jelzésére is gyártanak készülékeket, amelyeket gázpalack használata esetén ajánlanak.
Tudta-e?
Ízetlen tréfa
A szakirodalomban ,,öregedési anorexia” néven említett rendellenességet, amely során a beteg az életkor előrehaladtával fokozatosan veszít testsúlyából, a kutatók a csökkent szaglással hozzák összefüggésbe. Johan tundstrom, a Chicagói Egyetem szakértője szerint az állapot sokaknál súlyosbodik, ha idősek otthonába kerülnek, ahol a menzai ételekből egyre kevesebbet esznek.Nagy-Britanniában, ahol az intézményi étkeztetés keretében hírhedten ízetlen ételeket szolgálnak fel, a felmérések szerint az állami kórházakban kezelt idősek közel 60%-a alultáplált. A magyarországi bentlakásos szociális intézményekben élők panaszai az élelmezéssel kapcsolatban az esetek túlnyomó részében alaptalannak bizonyulnak, Legalábbis ez állapítható meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának beszámolói alapján.
Vigyázat, vegyszer!
Szaglása nem túlságosan jó? Legyen körültekintő a háztartási tisztítószerekkel, kerti vegyszerekkel, festékekkel. Főleg azokat a festékeket kerülje, amelyek nagy mennyiségű illékony szerves vegyületet tartalmaznak. Ezek gyakran mérgezők, szédülést, hányingert okozhatnak. Amikor az orra cserbenhagyja, előfordulhat, hogy hosszú ideig lélegzi be e káros anyagokat. Az ilyen termékeken mindig alaposan tanulmányozza át a figyelmeztető feliratokat. Ha a munkahelyén vegyi anyagokkal dolgozik, és szaglásvesztése miatt balesetveszélynek van kitéve, keresse fel a munkavédelmi képviselőt Közös érdekük a kockázat minimalizálása.
Az okok felderítése
Bár az ízlelés és a szaglás idősebb korban eltompulhat, az érzékcsökkenés csak részleges. Rengeteg mindent lehet tenni a hanyatlás ellensúlyozása, sőt akár megelőzése, visszafordítása érdekében. Mielőtt tehát az öregedés elkerülhetetlen velejárójaként belenyugodna érzékeinek romlásába vagy elvesztésébe, először forduljon a háziorvoshoz.
- Köhögés és megfázás: A megfázás, az influenza és más légúti megbetegedések ideiglenesen befolyásolhatják a szaglást és az ízlelést. Egyrészt azért, mert a náthás ember nyálkahártyája váladékkal telítődik, s a szaganyagok nem tudnak a receptorsejtek közé beoldódni. Másrészt az eldugult orrnak nincs jó szellőzése, így a szagmolekulákat tartalmazó levegő nem képes megfelelő mértékben eljutni a szaglóhámhoz. Előfordulhat, hogy az orrban lévő szaglóreceptorok károsodnak, és makacs érzékelésvesztés alakul ki. Valószínűleg azért van ez, mert a vírusok akadályozzák a receptorsejtek megújulását.[brbr]A szaglási és ízlelési zavarok körülbelül 20%-ának hátterében a vírusfertőzések állnak. A probléma leginkább a középkorúakat érinti, a nőket a férfiaknál nagyobb arányban. Az emberek többsége a légúti megbetegedések következtében csak részlegesen veszíti el szagérzékelését, amit szagtorzulások kísérhetnek. Ilyenkor az ismerős dolgoknak a megszokottól eltérő lesz az illatuk. Kellemetlen íz- vagy szagérzet szintén felléphet, de a tünetek gyakran néhány hónap múlva maguktól enyhülnek.
- Fülfertőzés: A krónikus fertőzésben és középfülgyulladásban szenvedő betegek ízérzékelésük csökkenését tapasztalhatják, amint azt egy amerikai orvosi szaklap 2007. januári számában megjelent japán tanulmány is igazolja. Mivel a hallás és az ízlelés egyaránt érintett lehet, minden fülfertőzést alaposan ki kell kezelni.
- Szénanátha és más allergiás megbetegedések: A rinitisznek számos formája létezik. Ez a szakkifejezés az orr nyálkahártyájának irritációját és gyulladását jelenti, amelynek következtében a szaglóreceptorok érzéketlenné válnak. A rinitiszt leginkább allergia, például szénanátha okozza náthaszerű tünetektől, orrfolyástól, tüsszögéstől és szemviszketéstől kísérve. Előidézhetik még fertőzések, valamint szennyező és irritáló anyagok, így a cigarettafüst. A tünetek enyhítésére jó néhány eljárás áll rendelkezésre. Keresse fel tehát háziorvosát, illetve makacs panaszok esetén kérjen beutalót allergológus szakorvoshoz.
- Orrmelléküreg-gyulladás: Az orr- és arcüregek nyálkahártyájának gyulladását sokszor fertőzés (többek között a nátha) váltja ki, de a rendellenesség általában néhány héten belül elmúlik. Akut fertőzés után azonban az orrmelléküreg-gyulladás időnként akár három hónapig is fennállhat. Ez főként akkor következik be, ha a beteg dohányzik, vagy allergiás eredetű orrnyálkahártya-gyulladásban, orrpolipban, asztmában szenved, illetve immunrendszere legyengült (mondjuk AIDS-betegség vagy sugárkezelés miatt).[brbr]Az is előfordulhat, hogy egy gyulladásban lévő fogról terjed át a fertőzés. Ilyenkor az orrmelléküreg nyálkahártyája károsodhat, váladék gyülemlik fel, és a kivezető csatornák elzáródhatnak. Az eredmény gyakran a szagérzékelés elvesztése. Amint viszont az a következő fejezetből kiderül, számos hatékony kezelés – ezen belül gyógyszeres terápia és műtét – létezik a probléma leküzdésére.
- Polip: Az orrpolip az orrjáratokban kialakult nyálkahártya-kinövés, amely az orr légútjainak elzárása révén szaglásvesztést eredményezhet. A levegőben szálló illatmolekulák nem tudnak eljutni az orr csúcsánál lévő szaglóreceptorokhoz. Néha a szaglásvesztés az orrpolip első jele. Utóbbi viszonylag egyszerűen kezelhető, így érdemes megkérdezni az orvostól, panaszait nem orrpolip okozza-e. Az állapot úgy vezet szaglásvesztéshez, hogy közben az ízérzékelés tökéletesen működik, a retronazális szaglást ugyanis nem befolyásolja a rendellenesség. A rágás közben felszabaduló illatmolekulák feljuthatnak az orr mögött húzódó hátsó járatokon, maguk a receptorok pedig szintén nem érintettek a folyamatban.
- Gyógyszerek: Számos vényköteles és vény nélkül kapható készítmény akadályozhatja a szagérzékelést. Ezek közé tartoznak az antibiotikumok, az antihisztaminok, az amfetaminok, a fogamzásgátló tabletták és az impotencia elleni gyógyszer, a Viagra. Az orrdugulásra javasolt spray-k hosszan tartó használata szintén károsíthatja az orr nyálkahártyáját, valamint szaglási zavarokat idézhet elő. Ezért mindig figyelmesen olvassa el a beteg-tájékoztatót, és ne szedje a terméket a javasolt időtartamon túl.[brbr]Ha gyaníthatóan egy vényköteles gyógyszer a ludas a szaglás vagy az ízérzékelés elvesztésében, kérdezze meg háziorvosát, mivel lehetne kiváltani azt. Neurológiai és pszichiátriai rendellenességek A migrén, a szklerózis multiplex, a Parkinson- és az Alzheimer-kór, továbbá számos más idegrendszeri megbetegedés összefüggésben állhat a szaglási és ízlelési zavarokkal. Ezek a problémák gyakori, mégis sokszor figyelmen kívül hagyott kórokai az étvágytalanságnak, a fogyásnak és a depressziónak.
- A pszichiátriai betegségekben, például skizofréniában vagy anorexiában szenvedő emberek ugyancsak tapasztalhatnak íz- és szaglásvesztést.
- A skizofrénia szaglási hallucinációkat is kiválthat: az érintett nem valós illatokat érez. A tünet epilepsziás roham alatt szintén jelentkezhet. Fejsérülés Mint már korábban említettük, az anozmiáért, azaz a teljes szaglásvesztésért kortól függetlenül legtöbbször valamilyen fejsérülés felelős. Ezek általában közúti vagy sportbalesetek során következnek be. Körülbelül minden huszadik fejsérülést szenvedett betegnél alakul ki anozmia.[brbr]A betegek további 30%-a a szagérzékelési képesség csökkenésére panaszkodik, sokan pedig szagtorzulásokat is tapasztalnak. Ilyenkor az ártalmatlan, semleges szagok bántóan hatnak, sőt esetenként kellemetlen ízeket is érezhetnek a páciensek.
- A tüneteket az orr csúcsában lévő, a szaglóreceptoroknak otthont adó terület idegrostjainak károsodása váltja ki, de néha az agyat ért közvetlen sérülés idézi elő. Minél súlyosabb a fejsérülés, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a szaglás is érintetté válik. Az érzékvesztés időnként maradandó. Szerencsésebb esetben bekövetkezik a gyógyulás, de ehhez akár egy évnél is hosszabb idő szükséges.
- Műtét: Bizonyos beavatkozások megzavarhatják a szaglást és az ízlelést. Ezek közé tartozik a fül, az orr vagy az orrmelléküregek operációja, valamint bizonyos fej-nyaki daganatok ellen alkalmazott sugárkezelés. Az orr mögött vagy az agyhártyában kialakuló daganatok károsíthatják, sőt akár megsemmisíthetik a szagérzékelést.
- Egyéb betegségek: A szívet és a vérereket (a szív-ér rendszert) érintő számos betegség, így a szívroham, a stroke (agyi érkatasztrófa), a cukorbetegség és a magas vérnyomás is összefüggésbe hozható a szaglási zavarokkal. Néhány kutató egyenesen azt állítja, hogy a szaglási rendellenességek révén előre lehetne jelezni ezeket az egészségi problémákat.
- A szaglási nehézségek alultápláltság vagy elhízás, továbbá A-vitaminhiány, hormonzavar és rossz szájhigiénia miatt is felléphetnek.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.