Orvosi tanácsok

A szaglás és az ízérzés javítása

A szaglás és az ízérzés elválaszthatatlanul összefonódik. Elég, ha visszagondol legutóbbi meghűlésére, hogy rájöjjön: amikor nem érez sza­gokat, akkor ízeket sem. Bár ez a két érzéke rengeteg örömet szerez­het, fő feladatuk az, hogy megvédjék önt a veszélyes anyagoktól. Olvasson tovább, hogy megtudja, miként fokozhatja érzékenységüket!

Élvezze az ételeket! Íme, néhány ta­nács, amelyek segítségével jobban élvezheti ételei ízét.

  • Keverje meg az ételt, mielőtt enne, hogy több illatanyag szálljon föl – ez ízlete­sebbé fogja tenni a falatokat.
  • Egyen lassan! Az alapos rágás több ízt szabadít fel, így az étel hosszabb ideig érint­kezik az ízlelőbimbókkal, ami fokozza az ízélményt.
  • Külön falatokat vegyen a szájába! Ha ízérzése eltom­pult, egye külön a tányérján lévő különböző dolgokat – például először egy kis sültet, majd egy darab burgonyát, végül némi salá­tát, aztán kezdje elölről.

Rágjon tovább a maximális ízélményért.

Frissüljön illóolajokkal!

Tegyen né­hány csepp illóolajat a karjára – jó választás a jázmin, a borsmenta és a vanília -, s szagol­ja meg időnként. Ettől felfrissül, és érzékei is éberebbé válnak. Egy, a szaglás és az ízérzés kutatásával foglalkozó amerikai szervezet sze­rint ezek az illatok fokozhatják az agy homloklebenyében a béta-hullámok aktivitását, s ettől az ember éberebbé válhat.

Hiszi, vagy sem: Duguláselhárítás ballonnal

Egy új, minimálisan invazív eljárás, a bal­lonos szinoplasztika során kicsi és rugal­mas ballonos katétert vezetnek fel az orrba, majd a ballont óvatosan felfújják, hogy ezzel megnyissák és kitágítsák az el­dugult járatokat. A módszer az érzékeny orrnyálkahártya felsértése nélkül állítja helyre az orrmelléküregek váladékelveze­tését. A kezelés hatására szinte azonnal helyreáll a szaglás. Az eljárást egyelőre csak külföldön használják az orr dugulásá­nak megoldására, viszont orrvérzés elállí­tására Magyarországon is alkalmazzák.

Kevesebb külsőséget!

A túlzottan művészies tálalás tönkreteheti a fáradságos munkával elkészített ünnepi étel ízét. Az ízérzés jobban működik, ha az agy össze tudja kapcsolni az ételt a látvánnyal, állítják szakemberek. Amikor mondjuk halat eszik, akkor a tudósok szerint annak intenzívebb lesz az íze, ha eredeti formáját megőrizve tá­lalja, mint ha feldarabolva tenné a tányérra.

Nevezze el!

A különböző szagok leírásá­ra szolgáló kifejezések javíthatják azok felis­merésének és felidézésének képességét. Tim Jacobs professzor, a Cardiffi Egyetem munka­társa ezt azzal magyarázza, hogy ha két külön információkészletet raktározunk el agyunkban – egyet a szaglóközpontban, egyet pedig a nyelvi központban -, az erősít­heti a megtapasztalt szagok emlékét. Amikor tehát vissza akar emlékezni egy szagra, erőltesse meg egy kicsit magát, és próbálja szavakkal leírni.

Észlelje!

Ahogy idősebb lesz, kevésbé le­het biztos abban, hogy orra figyelmeztetni fogja a szivárgó gázra, a füstre vagy a romlott ételre. Egy, az amerikai Neurobiology ofAging című szaklapban megjelent cikk szerzői azt találták, hogy a 60 év feletti önkéntesek kevésbé voltak képesek megkülönböztetni a szagokat, mint a 45 évesek. A fiatalabb résztvevők könnyedén azonosítani tudták a két szagból álló keverék összetevőit, az idő­sebbeknek azonban nem sikerült. Csökkentse annak kockázatát, hogy nem veszi észre ide­jében a gáz- vagy füstszagot, és szereltessen föl füst- és gázérzékelőket (ne feledkezzen meg rendszeres ellenőrzésükről sem). Soha ne egyen lejárt szavatosságú ételt, és ha nem biztos a dolgában valamilyen élelmiszer fris­sességét illetően, inkább dobja ki.

Dolgoztassa meg az orrát!

Szaglásunk eltompulhat, ha soha nem állítjuk nehezebb feladatok elé. Dolgoztassa meg tehát orra szagreceptorait rendszeresen úgy, hogy új szagokkal ismerteti meg őket. Szagnaplót is vezethet az érzékelt illatokról, vagy megpró­bálhat csukott, illetve bekötött szemmel azo­nosítani különböző szagokat.

Találjon szavakat az illatok jellemzé­sére, így legközelebb talán könnyeb­ben felismeri őket.

Cinkelje meg!

Sok szakértő gondolja, hogy a szaglás meggyengülését – az úgyneve­zett hipozmiát – olykor a nem kielégítő cink-bevitel okozza. Ha azt vette észre, hogy rosszabb lett a szaglása – például egy meghűlés után -, töltse fel szervezete cinkkészleteit úgy, hogy több kagylót, lencsét és napra­forgómagot eszik. Az is jó megoldás lehet, ha cinktartalmú táplálékkiegészítőt szed.

Növelje étvágyát!

Az étkezések előtti fürge séta vagy futás hatására az étel erősebb illatúnak és ízűnek fog tűnni. A testmozgás érzékenyebbé teszi a szaglást – kutatók sze­rint valószínűleg azért, mert a fizikai tevé­kenység hatására több lesz a nedvesség az orrban. Az orr járatok nagyobb nedvesség­tartalmának köszönhető a szaglás érzékeny­ségének tavasszal és nyáron tapasztalható erősödése is.

Gőztisztítás

A szaglás elvesztésének leg­gyakoribb okai közé tartozik az orr mellék­üregeinek elzáródása – az állapot egyébként kellemetlen és fájdalmas is, fejfájást, torok­fájást, köhögést és (a nyugtalan alvás miatt) fáradtságot okozhat. Megszüntetésének egyik leghatásosabb módja a gőzzel való inhalálás. Ez történhet a jól bevált módon, vagyis forró vizes tál fölé hajolva, törülközővel letakart fejjel, de beszerezhet párologtató készüléket is. Ha a gőz nem szünteti meg a dugulást, forduljon orvoshoz, aki orrspray-t, orrcseppet vagy más gyógyszert írhat föl.

Hűsítse a paprika csípését!

Ha eny­híteni szeretné a csípős paprika fogyasztása okozta égető érzést, igyon egy csésze teljes tejet vagy egyen egy kanál joghurtot. A pap­rika csípősséget kiváltó kapszaicin zsírban oldódik, ezért bármilyen zsírtartalmú ital – például a joghurtos gyümölcsturmix is enyhíti a csípést. Ez az oka annak is, hogy a currykhez gyakran szolgálnak fel joghurt­tartalmú lasszit (gyümölcsös joghurtital) és raitát (joghurtos saláta). A víz és az üdítők viszont semmit sem érnek a csípés ellen.

Íztelenség ellen fűszerek

Ahogy idősebb lesz, azon kaphatja magát, hogy egyre több sót és cukrot ad az ételekhez. Az ízlelőbimbók száma 60 éves korra akár 60 százalékkal csökkenhet, s ez a változás a sós és édes ízre érzékeny receptorokat érinti elsőként. Ízérzésének csökkenését azonban egészségére ártalmatlan módon is ellensú­lyozhatja, ha több fűszert és fűszernövényt használ, illetve citromlével vagy ecettel sava­nyúbbá teszi az ételeket. A fogások állagának változatosabbá tétele is segíthet, hogy étkezé­sei érdekesebbek legyenek.

Fontos: Ha a főzéshez a só és a cukor helyett fűszereket használ, rengeteg ízt élvezhet, az egészsége veszélyeztetése nélkül

Kerülje a sót a levegőben! A légitár­saságok szakácsainak sok nehézséggel kell megküzdeniük azért, hogy egészséges és ízle­tes ételeket kínáljanak – az egyik legfonto­sabb a kabin száraz levegője, amely a szaglást és az ízérzést is befolyásolja, s emiatt az éte­lek íztelenebbnek tűnnek, mint a földön.

A repülőgépen kínált ételeket ezért gyakran igen alaposan sózzák és cukrozzák, hogy az utasok kedvére tegyenek. Ám ha előre gondoskodik róla, akkor a levegőben is ehet egészséges ételt: csak meg kell rendelnie a speciális étrendi igényű személyeknek (cu­korbetegeknek, vagy magas vérnyomásban, illetve magas koleszterinszintben szenvedők­nek) szánt opcionális fogások listájáról.

Hagyjon ki egy étkezést!

Ha éhezik egy kicsit, akkor fogékonyabbá válik a sós és édes ízekre. A Malawi Egyetem kutatói az in­tézmény férfi diákjai közül választott alanyo­kat kértek arra, hogy hagyják ki a reggelit (előző este viszont vacsorázzanak). Ezután különböző töménységű cukros, sós vagy keserű oldatokból kellett kortyolgatniuk, és meg kellett mondaniuk, milyen ízt éreznek. Az önkéntesek ebéd után egy órával még egyszer elvégezték az íztesztet.

Kiderült, hogy a diákok üres gyomorral jóval érzékenyebbek voltak az édes és sós ízekre, a keserűre viszont nem. Ez arra is magyarázatot adhat, miért tűnik jóízűbbnek az étel, ha éhesen esszük. A fentiek ismerete segíthet abban is, hogy étrendje kevesebb cukrot és sót tartal­mazzon – ami jócskán csökkenti a szívroham és a szélütés kockázatát is. Mielőtt tehát en­ne, várjon, amíg megéhezik, így kevésbé lesz hajlamos a természetes ízeket egészségtelen ízesítőkkel elrontani.

Hiszi, vagy sem: Az ötödik alapíz

Most már hivatalos: az édes, a sós, a sa­vanyú és a keserű mellett van egy ötödik alapíz is. Kikunae Ikeda japán vegyész en­nek az íznek az umami nevet adta. A kuta­tó 1908-ban jelentette be az íz létezését, s azóta rengeteget vitatkoztak arról, vajon valóban alapíznek tekinthető-e. A szak­értők nagyobbik része ma már úgy gon­dolja, hogy ennek a jellegzetes íznek való­ban ott a helye a négy alapíz mellett.

Maradjon meg a „természetes MSG”-nél!

A kutatók fényt derítettek arra, hogy az umami nevű ötödik alapíz az L-glutamát nevű aminosavhoz köthető, amely természetes körülmények között olyan ételekben fordul elő, mint a gomba, a paradi­csom és a gyömbér. Az ázsiai konyhában azonban széles körben használják a vegyület mesterséges változatát, az ízfokozó nátrium-glutamátot (MSG), amely az utóbbi időkben Nyugaton is terjedni kezdett. Sokan panasz­kodnak azonban különféle tünetekre – így fejfájásra – MSG-tartalmú ételek fogyasztása után. Noha az amerikai Mayo Klinika mun­katársai nem találtak egyértelmű összefüg­gést a tünetek és e hozzávaló között, való­színűleg akkor is jobb, ha mérsékli a bevitelét – ha másért nem, hát azért, mert szinte ellen­állhatatlan íze olyan ételek túlzott fogyasztá­sára késztetheti, amelyek egészségtelenek.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.