• hüvelyesek

A szója mennyire egészséges?

Emlékszik még, amikor egyetlen olyan embert ismert, aki szóját fogyasztott, ő viszont igen elszánt híve volt a furcsa reformételeknek? Ma már egyre több egészség­tudatos ember eszik szójatermékeket, amelyek megjelen­tek a „normál” élelmiszerboltok polcain is. De vajon mennyire járnak jól a tofukockák és a szójabab fogyasz­tásával? Lehet, hogy kevésbé, mint vélnék, bár senkinek sem árt, ha szóját eszik, csak mert kedveli az ízét (van íze?), vagy mert változatosságra és fehérjére vágyik.

Használ a szója a hőhullámok ellen?

NEM Bár a reklámok szerint a szójatartalmú ételek védel­met nyújtanak a hőhullámok ellen, valójában édeskevés hatással vannak e változókori kellemetlen tünetekre.

Korábban egyszerű volt a do­log: a hőhullámmal küzdőknek az orvos hormonpótló kezelést ajánlott, amely az esetek 60-85 százalékában hatásosnak is bizonyult. 2002-ben azonban kimutatták, hogy a hormon­kezelés növelheti a szívinfark­tus, a szélütés és az emlőrák kockázatát, ezért sok nő más lehetőség után nézett.

A szójatartalmú ételek és étrend-kiegészítők több szem­pontból is logikus választás­nak tűnhetnek. Ázsiában, ahol a szója alapvető élelmiszer, a változás kora táján lévő nőknek csak a 0-20 százaléka szenved hőhullámoktól. A szó­ja az ösztrogénekhez hasonló szerkezetű vegyületeket, izo­flavonokat tartalmaz: a szója hívei szerint az izoflavonok becsapják a szervezetet, és az ösztrogénhez hasonló hatást fejtenek ki, azaz csökkentik a változókori panaszokat, köztük a hőhullámokat.

Sajnos a szója nem váltotta be az e téren hozzá fűzött reményeket.

Egy az Oregoni Egészségtudományi Egyetemen működő orvoscsoport dr. Heidi D. Nelson vezetésé­vel áttanulmányozta azokat az adatokat, amelyeket a hő­hullámok hormonmentes keze­lésével kapcsolatban publikál­tak. Tizenhét olyan vizsgálatot találtak, amelyek megfelelő körülmények között elemezték a szója és a vörös here (egy másik, izoflavonokban gazdag növény) hőhullámokra gyako­rolt hatását

Jót tesz a szója a szívnek?

IGEN A szójatartalmú ételek enyhén csökkentik a koleszte­rinszintet, de egyéb haszna is van, ha valaki a zsíros húsok helyett szóját fogyaszt Az Egyesült Államokban egyes élelmiszer-ipari cégek azt állít­ják, hogy az olyan ételek, ame­lyekben adagonként legalább 6,25 g szójafehérje van, „csök­kenthetik a szívinfarktus koc­kázatát”.

Az 1970-es években merült fel először, hogy a szójatartal­mú ételek fogyasztása védő­hatást gyakorolhat a szív-ér rendszerre. Az ötlet ez esetben is a Távol-Keletről származott, mivel a szójakedvelő japánok­nak és más ázsiai országok la­kóinak körében ritkább a szív­infarktus és alacsonyabb a koleszterinszint, mint a nyuga­ti világ országaiban. Később jelentősen csökkent a magas koleszterinszint azok esetében, akik sok szójafehérje fogyasz­tására tértek át. Egyesek véré­ben a „rossz” LDL-koleszterin szintje 20-30 százalékkal mérséklődött.

Ám azok a diéták, amelyeket ezeknek a kísérleti alanyoknak előírtak, a magas szójatarta­lom mellett kevés telített zsír­savat és koleszterint tartalmaz­tak. Sok esetben az önkéntesek le is fogytak. Nehéz megállapí­tani, hogy ezek az egyéb ténye­zők milyen szerepet játszottak a koleszterinszint javulásában.

Mindent összevetve úgy tű­nik, hogy a szója önmagában csak csekély hatással van a ko­leszterinszintre

Egy közelmúlt­ban megjelent, 22 vizsgálatot összegző dolgozat szerint napi 50 g izoflavontartalmú szója­fehérje fogyasztása átlagban kb. 3 százalékkal csökkenti az LDL-koleszterin szintjét. Ha ez nem tűnik valami soknak, a következő adat még kevésbé biztató: ahhoz, hogy 50 g szó­jafehérjéhez jusson az ember, 75 dkg tofut kell megenni vagy 7-8 csészényi szójatejet kell meginni.

Ennek ellenére vannak a szójafogyasztásnak előnyei: ha zsíros hússzelet helyett tofu-burgert választunk, sok telített zsírsavtól és koleszterintől me­nekülünk meg.

Véd a tofu a rák ellen?

IGEN Van bizonyíték arra, hogy a szója esetleg véd a prosztatarák ellen. Kevésbé hasznos azonban emlőrák ellen.

Egyes, a nyugati világban gya­kori rákbetegségek viszonylag ritkák az ázsiai országokban. Ezt sok tudományos kutató az ott élők étrendjének tulaj­donítja. Míg az átlagember Nyugaton túl sok telített zsírt fogyaszt, ami hozzájárulhat a rák kialakulásához, az ázsiai konyha egyes hozzávalói lassít­hatják vagy megakadályozhat­ják a rettegett betegséget.

Egyre több adat bizonyítja, hogy a szója – a japán és a kí­nai étrend állandó szereplője – véd a prosztatarák ellen.

Ha a tofut vagy a nattót túl egzotikusnak találja, kipróbál­hatja a szójatejet. Egy 12 ezer férfira kiterjedő kaliforniai vizsgálat szerint a szójatejet fo­gyasztó férfiak körében 70 szá­zalékkal csökkent a prosztata­rák kockázata.

Más vizsgálatok a szója vé­dőhatását próbálják megfej­teni. A Minnesotai Egyetem kutatói nagy kockázatú férfiaknak hat hónapon keresztül adtak szójafehérje-tartalmú italt.

Ez lehet a magyarázata annak, miért növekszik a daganat ke­vésbé agresszíven, ha a beteg gyakran fogyaszt szójatartal­mú ételeket. (A daganat növe­kedésének mutatója a szérum­ban a prosztataspecifikus antigén, PSA.)

Jó ötlet a nagy mennyiségű szója fogyasztása?

NEM Ezzel növekedhet a betegség kialakulásának koc­kázata. Férfiak esetében pedig, egyes kutatási eredmények alapján úgy tűnik, a szójában gazdag étrend hajlamosíthat a prosztatarák legsúlyosabb for­májára. Japán kutatók szerint a szóját tartalmazó ételek vé­denek a prosztatarák kevésbé súlyos, áttét nélküli formája ellen, ugyanakkor növelhetik az áttétet adó súlyos dagana­tok kockázatát.

Szedjünk szóját tartalmazó étrend­-kiegészítőt?

NE A szójatabletták, -porok és egyéb kiegészítők nem rendelkeznek ugyanolyan egészségvédő hatással, mint az élelmi szója, sőt veszélye­sek is lehetnek.

Már évek óta halljuk, hogy a finomított gabonatermékek, például a fehér kenyér, kevésbé egészségesek, mint a teljes kiőrlésűek. Ugyanígy bebizo­nyosodott, hogy a túlzottan feldolgozott szója elveszíti kedvező hatásainak egy részét, sőt veszélyes is lehet.

Az ázsiai országokban, ahol összefüggést találtak a szójá­ban gazdag étrend és a szív­betegségeknek, valamint az emlőráknak az alacsonyabb kockázata között, az emberek többsége kevéssé feldolgozott szójából készült élelmiszereket fogyaszt. A nyugati országok­ban ezzel szemben sokan, akik a szója előnyeit hallva szeret­nének hozzájutni ehhez az ér­tékes pillangós növényhez, a szójából kivont izoflavonokat tartalmazó tablettákat vásárol­ják. A cél az előnyök meg­szerzése anélkül, hogy a szója idegen ízét „élvezni” kellene.

Mi a helyzet ezen a téren?

Igaz, hogy egyes kutatások sze­rint a szójatartalmú ételek csökkenthetik a szív- és ér­rendszeri betegségek és bizo­nyos rákok kockázatát, más vizsgálatok szerzői viszont fel­vetik annak lehetőségét, hogy az étrend-kiegészítők valójá­ban növelik a betegségek bizo­nyos fajtáinak kockázatát.

Az állatkísérletek eredmé­nyei nem mindig alkalmazha­tók emberekre. Addig tehát, amíg nincs tudományos bizo­nyíték arra, hogy a szójatartal­mú étrend-kiegészítők szedése biztonságos, a legjobb, ha ma­rad a szójából készített ételek fogyasztásánál.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.