Ételek és italok az étrendben

Bab fogyasztása és hatása

A bab már legalább hétezer éve étrendünk része, emberek millióinak nyújtva olcsó táplálékot szerte a világon. Fehérjetartalma magasabb, mint bármely más, növényi eredetű élelmiszeré, és több mint száz fajtájának köszön­hetően nemcsak hasznos, de változatos táplálék is. Tele van tápanyagokkal, amelyek őrködnek egészségünkön.

Jót tesz a bab a szívnek?

IGEN Lehet, hogy nem a legelegánsabb étel a bab, de véd a szívinfarktustól és a szélütéstől.

A gyerekek tréfálkozva emle­getik a babot az utóhatásai miatt, és vannak, akik nem tartják elég elegáns ételnek, ám az orvostudomány nem győzi zengeni a bab dicséretét. A nö­vény a borsóval és a lencsével együtt a hüvelyesek családjába tartozik – a vitaminokkal, ás­ványi anyagokkal és rostokkal teli hüvelyesek pedig kitűnően védenek a szív- és érrendszeri betegségek ellen, s egész sor betegség veszélyét csökkentik.

Az utóbbi időkben koleszte­rinszint-csökkentő tulajdonsá­ga miatt a szójabab került a tudományos érdeklődés közép­pontjába, bár ez a hatása nem túl jelentős. Ha nem kedveli különösebben a szóját, ne csüggedjen: azok, akik bármi­féle hüvelyest bőven fogyaszta­nak, kis százalékban betegsze­nek meg szív- és érrendszeri vagy más olyan betegségekben, amelyek verőér-elzáródás következtében alakulnak ki.

Kutatási eredmények! Az amerikai Országos Egész­ségügyi Intézet 9600 férfira és nőre kiterjedő vizsgálata meg­állapította, hogy 22 százalék­kal csökkent a szívbetegség kockázata azok esetében, akik hetente négyszer vagy még gyakrabban ettek babot vagy más hüvelyest.

Ha babbal lakunk jól, akkor feltehetően kevesebb zsíros húst vagy más olyan ételt fogyasztunk az étkezés során, amely nem annyira szívbarát.

A bab az alábbi összetevőinek köszönheti szívet védő hatását:

  • Rostok A rostokban gazdag ét­rend véd a szív- és érrendszeri betegségek ellen. Félbögrényi főtt bab átlagban 6 g rostot tartalmaz; ennek egyharmada oldható rost, amely csökkenti a koleszterinszintet. Az oldha­tó rost segít megelőzni a 2-es típusú cukorbetegséget is, amely a szívbetegség egyik fontos kockázati tényezője.
  • Folsav Ez a B-vitamin segít csökkenteni egy a vérben talál­ható fehérjének, a homociszteinnek a szintjét, amelyet összefüggésbe hoztak a szív- és érrendszeri betegségekkel. Egy vizsgálat szerint azok a nők, akik sok folsavat (naponta át­lagosan kb. 700 mikrogrammnyit) és B6-vitamint (napi 4,6 milligrammot) fogyasztot­tak, majdnem 50 százalékkal csökkentették annak veszélyét, hogy szív- és érrendszeri beteg­ség érje őket. Más források szerint az élelmiszerekből és ét­rend-kiegészítőkből származó folsav a szívinfarktust és stroke-ot okozó magas vérnyo­más kialakulását is megakadá­lyozhatja. Egybögrényi főtt fekete bab 256 mikrogramm folsavat tartalmaz.
  • Ásványi anyagok A hüvelyesek sok ásványi anyagot, különö­sen káliumot tartalmaznak. Azon férfiak körében, akik na­ponta 4,3 g káliumhoz jutnak, 38 százalékkal csökken a stroke kockázata. Még kifeje­zettebb a kedvező hatás azok esetében, akiknek magas a vér­nyomása.
  • Antioxidánsok A hüvelyesek a sejteket védő antioxidánsok legfőbb forrásai. Amikor húsz hétköznapi élelmiszert rang­soroltak antioxidáns tartalmuk szerint, az apró vörös bab az első helyen végzett, míg a vesebab és a pinto bab harma­diknak és negyediknek futott be. Még a 18. helyezett fekete bab is kitűnő választásnak számít.
Jó tanács: Ha hús helyett babot fogyaszt, egyen mellé leveles zöldséget, piros húsú kaliforniai papri­kát, paradicsomot vagy egyéb, C-vitaminban gazdag élelmi­szert. A bélből ugyanis nem könnyen szívódik fel a növé­nyi eredetű vas, ám a C-vita­min megkönnyíti a felszívó­dást. (A vashiány súlyos vérszegénységet okozhat.) Ha babot ad étrendjéhez, foko­zatosan tegye, egyre növelve a bevitt mennyiséget, hogy az emésztőrendszer hozzá­szokhasson a megnövekedett rostmennyiséghez.