• hüvelyesek

Bab fogyasztása és hatása

A bab már legalább hétezer éve étrendünk része, emberek millióinak nyújtva olcsó táplálékot szerte a világon. Fehérjetartalma magasabb, mint bármely más, növényi eredetű élelmiszeré, és több mint száz fajtájának köszön­hetően nemcsak hasznos, de változatos táplálék is. Tele van tápanyagokkal, amelyek őrködnek egészségünkön.

Jót tesz a bab a szívnek?

IGEN Lehet, hogy nem a legelegánsabb étel a bab, de véd a szívinfarktustól és a szélütéstől.

A gyerekek tréfálkozva emle­getik a babot az utóhatásai miatt, és vannak, akik nem tartják elég elegáns ételnek, ám az orvostudomány nem győzi zengeni a bab dicséretét. A nö­vény a borsóval és a lencsével együtt a hüvelyesek családjába tartozik – a vitaminokkal, ás­ványi anyagokkal és rostokkal teli hüvelyesek pedig kitűnően védenek a szív- és érrendszeri betegségek ellen, s egész sor betegség veszélyét csökkentik.

Az utóbbi időkben koleszte­rinszint-csökkentő tulajdonsá­ga miatt a szójabab került a tudományos érdeklődés közép­pontjába, bár ez a hatása nem túl jelentős. Ha nem kedveli különösebben a szóját, ne csüggedjen: azok, akik bármi­féle hüvelyest bőven fogyaszta­nak, kis százalékban betegsze­nek meg szív- és érrendszeri vagy más olyan betegségekben, amelyek verőér-elzáródás következtében alakulnak ki.

Ha babbal lakunk jól, akkor feltehetően kevesebb zsíros húst vagy más olyan ételt fogyasztunk az étkezés során, amely nem annyira szívbarát.

A bab az alábbi összetevőinek köszönheti szívet védő hatását:

• Rostok A rostokban gazdag ét­rend véd a szív- és érrendszeri betegségek ellen. Félbögrényi főtt bab átlagban 6 g rostot tartalmaz; ennek egyharmada oldható rost, amely csökkenti a koleszterinszintet. Az oldha­tó rost segít megelőzni a 2-es típusú cukorbetegséget is, amely a szívbetegség egyik fontos kockázati tényezője.
• Folsav Ez a B-vitamin segít csökkenteni egy a vérben talál­ható fehérjének, a homociszteinnek a szintjét, amelyet összefüggésbe hoztak a szív- és érrendszeri betegségekkel. Egy vizsgálat szerint azok a nők, akik sok folsavat (naponta át­lagosan kb. 700 mikrogrammnyit) és B₆-vitamint (napi 4,6 milligrammot) fogyasztot­tak, majdnem 50 százalékkal csökkentették annak veszélyét, hogy szív- és érrendszeri beteg­ség érje őket. Más források szerint az élelmiszerekből és ét­rend-kiegészítőkből származó folsav a szívinfarktust és stroke-ot okozó magas vérnyo­más kialakulását is megakadá­lyozhatja. Egybögrényi főtt fekete bab 256 mikrogramm folsavat tartalmaz.
• Ásványi anyagok A hüvelyesek sok ásványi anyagot, különö­sen káliumot tartalmaznak. Azon férfiak körében, akik na­ponta 4,3 g káliumhoz jutnak, 38 százalékkal csökken a stroke kockázata. Még kifeje­zettebb a kedvező hatás azok esetében, akiknek magas a vér­nyomása.
• Antioxidánsok A hüvelyesek a sejteket védő antioxidánsok legfőbb forrásai. Amikor húsz hétköznapi élelmiszert rang­soroltak antioxidáns tartalmuk szerint, az apró vörös bab az első helyen végzett, míg a vesebab és a pinto bab harma­diknak és negyediknek futott be. Még a 18. helyezett fekete bab is kitűnő választásnak számít.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.