Ételek és italok az étrendben

Tejtermékek fogyasztásának vannak hátrányai?

A „tej” és az „egészséges” szavak úgy összenőttek, mint ahogy az a csont forr össze, amely a tej ivás következté­ben erős és egészséges. Ám amióta a tudomány többet tud a tej és a tejtermékek tápértékéről, a kép összetetteb­bé, árnyaltabbá vált.

A csontok számára a tejivás és a kalcium­tabletták a legfonto­sabbak?

NEM A csontoknak szüksé­ge van kalciumra, de azért nem kell naponta több pohár tejet meginni vagy kalcium­tablettákat szedni: más mó­don is hozzá lehet jutni ehhez a fontos ásványi anyaghoz.

A táplálkozástudomány évekig azt tanította, hogy az erős csontok érdekében sok tejet kell inni, aki pedig nem sze­reti a tejet, szedjen naponta kalciumtablettát. Ennek az állításnak azonban meglehető­sen ingatag a tudományos alapja. Nem kétséges: a csontoknak szüksége van kalciumra, mivel 65 százalékban kalciumból állnak, a maradék 35 százalék főleg kollagén.

A táplálékok­ban lévő kalcium legnagyobb­részt a csontokba épül be, bár a szervezetnek más célokra is szüksége van rá: az idegek egészséges működéséhez, a szívritmus szabályozásához és más fontos funkciókhoz.

Vigyázat! Ha a szervezet nem jut elegendő kalciumhoz, a csontokból pó­tolja a hiányt. Ha a kalcium csontokból való kivonása gyorsabb, mint a visszapótlás, csontritkulás alakul ki.

A táplálkozástudomány ajánlása szerint a felnőtteknek 50 éves korig naponta 1000 mg kalciumhoz kell jutniuk, 50 év fölött pedig 1200 mg-hoz -ettől a legtöbb magyar ember kalciumbevitele lényegesen elmarad.

A tejtermékek a kalcium leg­gazdagabb forrásai közé tartoznak – ebből az kö­vetkezne, hogy a tej ivók­nak vannak a legerősebb csontjaik. Ám nem így van. Nem sikerült ugyanis kimutat­ni, hogy a tej ivóknak erőseb­bek lennének a csontjaik, sőt a vizsgálatok szerint éppolyan gyakran szenvednek csonttö­rést, mint azok, akik nem sze­retik a tejet.

Kutatási eredmények! A Harvard Egye­tem kutatói például 18 éven keresztül kísérték figyelemmel 72 ezer, változókor utáni nő étrendjét, és a combnyaktöré­sek számában alig találtak különbséget azok között, akik naponta 1-2 pohár tejet ittak, illetve akik heti egy pohárral vagy annyit sem fogyasztottak. Svéd kutatók 61 ezer alany adatait elemezve leírták, hogy a naponta 1200 mg kalciumot fogyasztó nők ugyanolyan valószínűséggel szenvedtek combnyaktörést, mint azok, akik 400 mg-nál kevesebb kal­ciumhoz jutottak.

A kalcium­bevitelnél fontosabbnak tűnt a D-vitamin-ellátottság (ami viszont szintén van a tejben).

Tanulság: egy kevés tejter­mék hasznos lehet, de a mennyiség növelése nem jár na­gyobb haszonnal. (Legalábbis felnőttek esetében: több vizs­gálat szerint viszont a gyer­mek- és fiatalkori kalciumbevi­tel – akár tejtermékek útján – véd az időskori csontritkulás­sal szemben.)

Segítenek a tejtermé­kek a fogyásban?

TALÁN Van rá adat, hogy a tejtermékek felgyorsítják a fo­gyást, de e tekintetben továb­bi bizonyítékok szükségesek.

Kutatási eredmények! A Tennessee Egyetemen vég­zett sorozatos vizsgálatok szerint a tejtermékek hozzájá­rulhatnak a fogyókúra sikeres­ségéhez.

Dr. Michael B. Zemel és munkatársai háromféle zsír­szegény diétát írtak elő önkén­teseknek. Az elsőben kevés volt a tejtermék és a kalcium, a másodikban kevés volt a tej­termék, de kalciumtartalmú étrend-kiegészítőt szedtek az alanyok, a harmadik csoport tagjai pedig naponta három adag sovány tejterméket fo­gyasztottak. Hat hónap alatt valamennyien sokat fogytak (hiszen mindegyik étrend energiaszegény volt), de a legtöbbet azok, akik tejtermékeket fogyasztottak.

Ugyanennek a kutatócso­portnak egy másik kísérletso­rozatában azok az önkéntesek, akik energiaszegény étrenden éltek, de naponta több adag tejterméket fogyasztottak, kétszer annyit fogytak, mint azok, akiknek az étrendjében kevés tejtermék volt. A kuta­tók ebből azt a következtetést vonták le, hogy a tejtermékek olyan vegyületeket tartalmaz­nak, amelyek gátolják a szer­vezet zsírtermelését.

A fenti vizsgálatokban csak néhány tucat ember vett részt, ezért felmerül a kérdés, hogy szabad-e általános következte­téseket leszűrni az eredmé­nyekből. Más kísérletek során ugyanis nem sikerült bebizo­nyítani, hogy a tejtermékekben és kalciumban gazdag étrend segítségével gyorsabban le le­hetne fogyni.

Csökkentik a sovány tejtermékek a vérnyomást?

IGEN Kimutatták, hogy az alacsony zsírtartalmú tej­termékek fogyasztása segít csökkenteni a vérnyomást. A rendszeresen tejtermékeket fogyasztóknak alacsonyabb a vérnyomása, mint a tejkerü­lőknek.

Miért?

Korábban a kalciumnak tulajdonították ezt a hatást, mivel ez az ásványi anyag szerepet játszik a vér­nyomás szabályozásában. En­nek ellenére a kalciumtartalmú étrend-kiegészítők nem segítet­tek a magas vérnyomás lejjebb vitelében. Újabban a D-vita­min hatása került előtérbe. A legtöbb tejterméket dúsítják ezzel a vitaminnal, amely, úgy tűnik, vérnyomást csökkentő anyagcsere-változásokat indít be. Az alacsony zsírtartalmú tejtermékek tehát segítenek a vérnyomás egészséges szinten való tartásában.

A DASH (Dietary Appro­aches to Stop Hypertension = táplálkozással a magas vérnyo­más ellen) kísérlet keretében 459 férfi és nő háromféle ét­rendet tartott. Az egyik cso­port sok zöldséget és gyümöl­csöt evett, egy másik emellett még naponta háromszor fo­gyasztott sovány tejet, joghur­tot vagy más tejterméket, és csökkentette a telített zsírsavak bevitelét. A harmadik (kont­roll-) csoportnak olyan – ma­napság általánosan fogyasztott – étrendet írtak elő, amelyben sok volt a zsír, és kevés a tej­termék, zöldség és gyümölcs.

Kutatási eredmények: két hónap alatt a zöldséget és gyümölcsöt fogyasztó cso­port tagjainak vérnyomása 7,2, illetve 2,8 százalékkal lett alacsonyabb a kontrollcsoport értékeihez képest.

Ez nem meg­lepő, hiszen a zöldségek és gyümölcsök sok káliumot és magnéziumot tartalmaznak, két olyan ásványi anyagot, amelynek fontos szerepe van a vérnyomás szabályozásban. Még kedvezőbb volt azonban a változás abban a csoportban, amelynek tagjai sovány tejter­mékeket is fogyasztottak: ese­tükben a vérnyomásértékek átlagosan 11,4, illetve 5,5 szá­zalékkal csökkentek.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.