• fejfájás
• migrén

A migrénhez hasonló fejfájások

A migrénhez hasonló rohamokban megjelenő fejfájás egyik típusát HORTON írta le hisztamincephalalgia néven. E fejfájás rohamai azonban sohasem hosszabbak egy óránál. Nem a serdülés korában mutatkoznak először, mint a migrénes rohamok, hanem inkább idősebb korban. Prodromális szakasz nincs és cerebrális góctünetek is mindig hiányoznak.

A roham alatt a féloldali fejfájás oldalán kipirulás, erős könnyezés mutatkozik, a temporalis artéria kiduzzad, a bőr hőmérséklete magasabb, mint a fájdalmatlan oldalon, a conjunctiva belövellt, az orr váladék-elválasztása fokozott. A fájdalom a halántékon, a szem mögött, az arcon jelentkezik, és nem jár gastrointestinalis vagy egyéb szervi zavarral, ergotaminnal nem befolyásolható. Leginkább éjszaka jelenik meg.

Ebben a fejfájástípusban szenvedők rohammentes, fájdalmatlan időszakában a rohamot ki lehet váltani 0,1- 0,2 mg hisztamin subcutan adásával. Minthogy a hisztamin értágító hatású, ez a roham is vasodilatatión alapulhat. Kis, fokozatosan növekvő adagok alkalmazásával e betegeket panaszmentessé sikerült tenni, nyilván a hisztaminhoz szoktatás és nem a deszenzibilizálás útján.

A hisztamin fejfájás

Hisztamin adása csaknem mindenkin fejfájást okoz. E hisztamin-fejfájás elsősorban homlok- és tarkótáji, oka a basalis nagyerek nagy amplitúdójú pulzálása. A Horton-féle fejfájás leírt típusos alakja az artéria carotis externa elülső ágainak, elsősorban az artéria maxillaris internának a distentióján alapul. Ilyen típusú fejfájás a petrosusneuralgia is, a nervus petrosus superficialis maior izgalma a kaliberingadozások következtében. Hisztamin fejfájásnak tartható egyes neurotikus betegek lokalizált, lüktető, hisztaminnal reprodukálható fejfájása is.

Clucter fejfájás és tünetei

E fejfájást ma általában inkább „clucter fejfájás”-nak nevezik. A rohamok ugyanis egymás után rövid időközökben, csoportosan jelennek meg, aztán hosszú ideig – akár évekig is – nem mutatkoznak. Ez is erős fájdalom, prodroma nélkül, legtöbbször a szem mögött. Az erősödő fájdalom a beteget nyugtalanná teszi, képtelen pihenni, lefeküdni, mint a migrénes beteg. Ha azonban a fájdalmas roham megszűnik, a beteg teljesen panaszmentes.

A roham legtöbbször ugyanazon napszakban jelenik meg, sokszor egymás után. Az éjszakai rohamok felébresztik a beteget. A roham kiváltásában pszichés tényezőknek általában nagyobb szerepük van, mint a migrén kiváltásában. E fejfájás szintén legjobban methysergiddel előzhető meg. A Sluder-féle neuralgia az arc és a szem fájdalmán kívül a garatba, fülbe, vállba sugárzó fájdalmat is okoz.

Az artéria basalis migrénje homlok és tarkótáji tünetekkel jár, serdülő leányokon fordul elő; kísérőjelensége látászavar, ataxia, dysarthria, szédülés, fülcsengés. A migrénhez hasonló periodikusan megjelenő, néhány óráig, de néha több napon át tartó paroxysmusos temporalis fejfájás erősen lüktető jellegű, és a megfelelő oldali artéria temporalis ujjal végzett nyomására azonnal megszűnik.

Migrénes rohamok megjelenése

A migrénes rohamok megjelenése, lefolyása, gyakran familiaritása, első feltűnése a serdülés korában, annyira jellemző, hogy a migrénes fejfájás alig téveszthető össze más fejfájásokkal. Az ún. genuin migrénel szemben azonban megkülönböztetnek tüneti migrént is.

Ez inkább migrénszerű fejfájás, mint valódi migrén. Nem valódi migrénre kell gondolnunk minden olyan esetben, melyben a migrénes rohamok idősebb korban mutatkoznak első ízben, de általában mindig helyes a migrénes betegek minden irányú alapos megvizsgálása (szemfenék, vérnyomás, idegrendszeri vizsgálat, komplement stb.).

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.