• migrén

Migrén fájdalmainak csökkentése

A migrén úgy támad, mint az erdőtűz: arra kényszerít, hogy meghúzzuk magunkat, amíg a legrosszabb része el nem halad. Néha a parázsló tűzhöz hasonlít, amely csak oly­kor-olykor lobban fel, máskor fékezhetetlenül tombol, és meg kell várni, amíg kihuny.

A fejfájás csillapodásakor teljes kimerültség lehet úrrá rajtunk

A migrén olykor a látást befolyásoló úgynevezett aurával jelzi közeled­tét – a tudósok sem biztosak abban, miért: talán elektromos vagy kémiai hullám vonul végig az agy látókérgén, hallucinációszerű zavarokat – pél­dául kacskaringós kis vonalakat vagy fokozatosan növekvő apró vakfol­tot – okozva. A migrénes fájdalom a fej egyik vagy mindkét oldalán lük­tethet – gátolva a munkát és minden más tevékenységet -, és kezelés nélkül órákig, sőt napokig eltarthat. A migrént a hozzá társuló kísérőtünetek különböztetik meg a többi fejfájástól: az émelygés, az étvágytalanság, valamint a fény- és hangérzékenység.

Az egyik elmélet szerint ha migrénünk van, akkor valószínűleg minden fejfájásunk – még az egészen enyhe is – tulajdonképpen a migrén valamelyik formája. Noha időnként mindenkinek megfájdul a feje, heve­sebb migrénes fájdalom talán azoknál lép föl, akiknek alacsonyabb az ingerküszöbük a kiváltó tényezőkkel – például az erős szagokkal, a túl kevés vagy túl sok alvással, az erős fényekkel vagy a hormonális ingado­zásokkal – szemben: ezek mind a fej legnagyobb idegét, a háromosztatú ideget hozhatják ingerületbe.

Ez az ideg az aktivizálódása után olyan vegyületek felszabadulását idézi elő, amelyek gyulladást keltenek az agyi erek és idegek környékén, s ezzel fájdalmat okoznak, többnyire az egyik vagy mindkét szem körül, a homlokban, illetve az egyik vagy mindkét halántékban. Minél erőteljesebb a kiváltó inger (egyetlen nagyobb erős­ségű vagy több összeadódó inger), annál nagyobb a migrén kialakulásá­nak valószínűsége.

Az első teendők

Torkig van már azzal, hogy a migrén játékszere? Magához ragadhatja az irányítást az alábbi lépésekkel.

1. Vegyen be vény nélkül kapható migrén elleni fájdalomcsillapítót!

Ha nincs receptre kapott migréngyógyszere, a roham első jelére vegyen be egy – aszpirint és koffeint, vagy paracetamolt és koffeint tartalmazó – gyógyszer-kombinációt. Havonta legfeljebb két napig használjon koffeint orrdugulás elleni hatóanyaggal együtt tartalmazó gyógyszert, máskülön­ben ez még hevesebb fejfájást okozhat.

2. Vezessen migrénnaplót!

Jegyezze föl a migrénes roham idejét és súlyosságát, azt, hogy mennyi ideig tartott, mi segített a fájdalom enyhítésében, milyen ételeket és italo­kat fogyasztott a roham előtti 24 órában, illetve mennyit aludt a megelőző éjszakán. Ezek az információk segíthetnek önnek és orvosának a migrén terápiájában.

3. Dolgozzon ki kezelési tervet orvosával!

Különösen fontos, hogy orvoshoz forduljon, ha fejfájásainak jellege hir­telen és nagymértékben megváltozik, ha váratlanul, villámcsapássze­rűen támad a fejfájás, ha belázasodik, merev lesz a nyaka, kiütések lepik el, zavarttá válik, elgyengül vagy kettős látása támad, továbbá ha elmúlt ötvenéves, és még sosem fájt így a feje. Amennyiben gyengeséget vagy zsibbadást észlel (nem csupán bizsergést) teste egyik oldalán, vagy ha egy aura egy óránál tovább tart, illetve feltűnően más, mint a korábban tapasztaltak, azonnal kérjen orvosi segítséget.

Mit tehet az orvos?

Orvosa valószínűleg többféle kezelést is javasol, például gyógyszert a heveny rohamok ellen és fájdalomcsillapítót arra az esetre, ha az első készítmény nem hatna. A megfelelő gyógyszert, illetve gyógyszer-kom­binációt csak próbálkozásokkal lehet megtalálni. Általánosságban véve igaz, hogy ha egy szer teljesen kiüti, vagy négy óránál lassabban fejti ki hatását, akkor nem jó önnek. A rohamokat megszakító ún. abortív keze­lések akkor a leghatásosabbak, ha a roham kezdetén rögtön elkezdik őket.

A rohamok gyakoriságától függően orvosa preventív, azaz megelőző szert is fölírhat – de ebben az esetben önnek is türelmesnek kell lennie: noha a megfelelő szer felére is csökkentheti a havi rohamok számát, a javulás első jelei néha csak négy- vagy többheti kezelés után észlelhetők, és hat hónapba is beletelhet, hogy kiderüljön, működik-e az adott terápia. Sok preventív gyógyszert eleinte csak kis adagban, majd a dózist fokozatosan növelve kell szedni, hogy a mellékhatások minimálisra csökkenjenek.

Abortív kezelések

Triptánok. Ezek a gyógyszerek lefékezik az aktivizálódott idegeket, gátolják a gyulladással összefüggő vegyületek felszabadulását, a kitágult vérereket pedig összezsugorodásra késztetik – e hatások mindegyike enyhítheti a migrénes fájdalmat. A korábbiakban már szó esett a tabletta vagy orrspray formájában használható szumatriptánról, míg az egyéb triptánok között említést érdemel a tabletta és oldódó tabletta formájában kapható rizatriptán, valamint a tablettaként forgalmazott zolmitriptán. A triptánokra és a legtöbb egyéb abortív gyógyszerre is igaz, hogyha hosszabb időn át hetente kétszer vagy gyakrabban használják őket, a hozzá­szokás miatt úgynevezett rebound (megvonási) fejfájást okozhatnak.

Ergotamin. Az erek simaizmainak stimulálása révén érszűkítő, vala­mint az artériák pulzálását csökkentő hatással rendelkezik, ezért mig­rénterápiára kiválóan alkalmas. Tablettája fájdalomcsillapító kombinált készítmény: az ergotamin mellett koffeint és aminofenazont is tartalmaz.

Ösztrogénpótlás. Jót tehetnek az időzített hormonkezelések azoknak a nőknek, akiknél a migrént a menstruációs ciklus alatt változó ösztrogénszint váltja ki. A túl sok ösztrogén azonban maga is migrént idéz­het elő, ezért feltétlenül egyeztetni kell az orvossal a megfelelő dózisról. A fogamzásgátló tabletták is hasznosak lehetnek.

Émelygés elleni gyógyszerek. Ha migrénjéhez émelygés vagy hányás társul, segíthet a metoklopramid vagy a domperidon, amelyek az agy émelygésre és hányásra ható kémiai hírvivő anyagait változtatják meg. Álmosságot vagy szédülést okozhatnak.

Opioidok. Az olyan narkotikumok, mint a kodein, a hidrokodon és az oxikodon, enyhítik ugyan a fájdalmat, de függőséghez vezethetnek, és alkalmazásuk esetén fennáll a krónikus mindennapos fejfájás kialakulá­sának veszélye. A narkotikumok közé tartozó fájdalomcsillapítókat csak akkor szabad használni, ha az egyéb szerek nem hatnak.

Preventív kezelések

Szívgyógyszerek. A migrén elleni megelőző kezelésre messzemenően alkalmas az egyébként szívritmusszabályzó béta-blokkolók közé tartozó

Propranolol és metoprolol. Ugyancsak hatásosak lehetnek az ereket kitá­gító és elernyesztő kalciumcsatorna-blokkolók és más vérnyomáscsök­kentők, még akkor is, ha nem magas a vérnyomása.

Antiepileptikumok. Migrén elleni megelőző kezelésre felírhatnak topiramátot vagy lamotrigint, de más antiepileptikumok szintén használ­hatnak. Az általános vélekedés szerint ezek a gyógyszerek azáltal hatnak, hogy stabilizálják az agy túlérzékeny és túlzottan aktív idegeit.

Antidepresszánsok. Sokat segíthetnek a migrén megelőzésében a tri-ciklikus antidepresszánsok – mint az amitriptilin és az imipramin -, a szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (SSRI-k) – mint a fluoxetin és a paroxetin -, valamint a szerotonin- és norepinefrin-visszavétel-gátlók (SNRI-k) – mint a duloxetin és a venlafaxin – azzal, hogy hatással vannak bizonyos, az idegek hiperaktivitását módosító agyi vegyületeknek, pél­dául a szerotoninnak és a noradrenalinnak a szintjére.

Botox. Ez a ránctalanítószerként ismert anyag a migrének ritkítására is alkalmas lehet. Bár a kutatási eredmények vegyesek, egyes adatokból úgy tűnik, hogy a botox jelentősen csökkenti a migrénes fejfájások gyakorisá­gát, talán azáltal, hogy változásokat okoz az idegrendszerben. Magyaror­szágon, de több más európai országban sem engedélyezik egyelőre a botox migrén elleni alkalmazását.

Segítsen magán!

Rémesen érezheti magát a migréntől, de szerencsére sokféle módon felve­heti vele a harcot.

Akupunktúra. Ez az ősi kínai gyógymód csökkentheti a migrénes rohamok számát, és enyhítheti a stresszt, bár a vele kapcsolatos kutatá­sok vegyes eredményekkel jártak. Az egyik kutatás szerint hasznosabb a hagyományos kezeléseknél, és nincsenek mellékhatásai, míg egy másik azt mutatta ki, hogy csupán hat hónapos terápia esetén jelentkezhetnek tartós hatások. A tudósok arra gyanakszanak, hogy a kezelés a migrénre ható idegi jelzések – vagy talán az idegi ingerületátvivő anyagok – meg­változtatása révén használ.

Biofeedback. Ez lényegében egy relaxációs terápia, amely speciális esz­közökkel figyeli a szervezet fizikai reakcióit, például a szívritmust és az izomfeszültséget. Kutatók 55 tanulmány eredményeit elemezve megálla­pították, hogy a biofeedback átlagosan 17 hónapon át csökkentette a mig­rénes rohamok gyakoriságát, és erősítette a pácienseknek azt az érzését, hogy uralni tudják fejfájásukat. Az egészségbiztosítás azonban nem nyújt fedezetet erre a kezelésre, ezért saját zsebből kell fizetni.

Relaxációs gyakorlatok. A meditáció, a jóga és a progresszív izom­lazítás (az egyes izomcsoportok egymás után végzett megfeszítése, majd elernyesztése) a stressz csökkentésével és a feszülő izmok ellazításával hat. Az egyéb hatásos kezelések között említést érdemel még a vizualizáció, amelynek során nyugtató hatású környezetbe képzelheti magát.

Pihentető éjszakai alvás. Az alváshiány ugyanúgy migrént okozhat, mint a túl sok alvás, a rendszeres alvási szokások kialakítása tehát elen­gedhetetlen. Az étkezések és a testmozgás terén kialakított rendszeresség szintén csökkentheti a fejfájásokat.

Testmozgás. Egy nemrég publikált svéd tanulmány szerint összefüg­gés van a fejfájás és a mozgásszegény életmód között. A rendszeres test­mozgás talán azáltal hat, hogy endorfinokat szabadít föl az agyban: ezek a vegyületek gátolják a fejfájást kiváltó mechanizmusokat. A mindennapi testmozgás a stresszt is csökkentheti. Ne kezdje azonban túl intenzíven, mert az erőteljes mozgás is kiválthat migrénes rohamokat.

Fogyás. Több tanulmány eredményei is azt sugallják, hogy kapcsolat lehet a migrénes fejfájások és az elhízás között. Amennyiben ön túlsúlyos vagy elhízott, térjen át egészséges étrendre, beleértve több zöldség, gyümölcs és szemes gabona fogyasztását és a cukros, zsíros ételek bevitelének csökkentését, hogy ezáltal minél közelebb kerüljön ideális testsúlyához.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.