• bél

Az áteresztő bél szindróma: a nem megfelelő emésztés hatásai

Az általában egészségesnek számító ételek is méreganyag­gá válhatnak a szervezet számára, ha nem emésztődnek meg, vagy nem szívódnak fel megfelelően. Szervezetünk úgy működik, hogy egyszerű molekulákká bontja le étele­inket, amelyek aztán az emésztőcsatorna falán át felszívód­nak, és bejutnak a véráramba. Azonban ha az ételt nem emésztjük meg megfelelően, vagy a bél áteresztővé válik, ak­kor a nem megfelelően megemésztett ételek bekerülhetnek a vérbe. Ott riasztják a „járőröző” immunsejteket, amelyek betolakodóként bánnak velük, allergiás reakciót váltva ki ezzel. Az ebből következő csata olyan összetett kémiai anya­gok kialakulását eredményezi, amelyek mérgező hatásúak, és a szervezetnek el kell távolítania őket.

A bélfal sértetlensége ily módon kritikus az egészsé­günkre nézve

Szervezetünk keményen dolgozik, hogy a folyamatos támadás ellenére fenntartsa megfelelő permeábilitását (áteresztőképességét). Mostanra már felismerték, hogy az áteresztőképesség figyelemreméltó összetettsége el­lenére igen sérülékeny és folyton változó, függ a bélfal sértetlenségétől és a kémiai anyagoktól, amelyeknek ki van téve. A megnövekedett permeábilitás nem a tápanyagok fel­szívását segíti, hanem a toxikus anyagok és a nem megfe­lelően megemésztett táplálékrészecskék bejutását teszi lehetővé, amely számos, az áteresztő bél szindrómával összefüggő egészségügyi problémát idéz elő.

Az áteresztő bél szindrómával kapcsolatos tünetek és betegségek:

• AIDS/HIV-fertőzés
• autizmus
• cisztás fibrózis
• cöliákia
• csalánkiütés
• depresszió, hangulatingadozás
• ekcéma, ételallergia
• fáradtság, gyerekkori hiperaktivitás
• gyulladásos bélbetegség (Crohn-betegség, kolitisz)
• hasmenés/székrekedés
• irritábilis bél szindróma
• ízületi gyulladás (csont- és reumás)
• krónikus fáradtság szindróma
• krónikus hasnyálmirigy­gyulladás
• krónikus hepatitis, pattanásos bőr
• pikkelysö­mör, bőrgyulladás (dermatitisz)

Az emésztőcsatornát bélelő fal egy figyelemreméltóan összetett ‘bőr’, amely számtalan feladatot hajt végre, ilyen az étel megemésztése, felszívása, szállítása, az immunvédelem biztosítása stb. Bélbolyhokkal borított tekervényei látszólag ellentmondásos feladatot látnak el, mivel megakadályozzák a toxikus anyagok és a nagyobb ételrészecskék bejutását, míg a tápanyagoknak egyirányú, szelektív kaput nyitnak.

Ezt a kényes egyensúlyt folyamatosan veszélyeztetik a toxikus anyagok és az allergének, amelyek az optimálisan egészséges nyálkahártya, a megfelelő permeábilitás, immunitás, máj­funkció és flóra esetén nem jelentenek veszélyt. Ha azonban bármelyik sérül a fentiek közül, nagy a valószínűsége a meg­betegedésnek. Mivel a bél erősen szelektív áteresztőképessége nagyon érzékenyen reagál a helytelen étkezési szokásokra és a bakte­riális egyensúlyhiányra, számos összetett védekezési mecha­nizmust alakított ki.

A tápanyag kétféle úton szállítódik a bélszövetben:

Vagy magukon a sejteken keresztül (transzcelluláris úton), vagy a sejtek közötti szűk réseken (paracelluláris úton). Amikor egyik mechanizmus sem működik, a bél egyre áteresztőbb vagy „lyukas” lesz, így lehetővé válik a nemkí­vánatos kémiai anyagok bélfalon történő átjutása. A bélfa­lat bélszekréció védi, amely védőnyálkát és immunsejteket tartalmaz, ezek egyfelől hasznos védővonalak és szekretoros IgA-k. Ez az immunoglobulin jelentős szerepet játszik a szervezet védekezésében. Minden egyes IgA-molekula felis­meri a saját sejteket, és el tudja különíteni az idegen sejtektől.

Jelez az immunsejteknek, hogy a nemkívánatos sejteket pusztítsa el. Ha az IgA-szint alacsony, akkor ez a természetes védelem legyengül.

Mi okozza a megnövekedett áteresztési képességet?

Számos oka lehet, amiért a bélcsatorna áteresztő lesz. Szer­vezetünk legyengülése, és következésképpen az alacsony szekréciós IgA-szint (a hosszantartó stressz gyakori ténye­zője) egyik következménye. A bélszövetet irritálhatja a gabo­nában található glutén, a túlzott alkohol, kávé, tea és sok más allergiát előidéző étel fogyasztása. A sejtépítő tápanyagok – mint amilyenek az A-vitamin, a cink, a glutamin és az esszenciális zsírok – bármilyen hiánya gyenge bélfalszerke­zetet eredményezhet.

A káros baktériumok vagy gombák túlburjánzása, mint a Candida albicans, vagy más paraziták jelenléte, amelyek beletemetkeznek a bélfal­ba és irritálják azt, növelik a bél áteresztőképességét. Még a puffadás vagy a túl sok evés következményeként fellépő hasi kitüremkedés is stresszelheti a bélfalat. Antibiotiku­mok, aszpirin és más gyulladáscsökkentő szerek különösen káros hatással vannak a bélfalra.

Az áteresztő bél szindróma gyakori okai:

• alkohol
• antibiotikumok
• diszbiózis (bakteriális egyensúlyhiány)
• ételallergia
• fertőzések (baktériumok, vírusok, élesztőgombák, paraziták)
• gyenge emésztés, gyomor-bél betegségei
• gyulladásos bélbetegség
• hosszan tartó stressz
• kemoterápia /sugárkezelés
• tápanyaghiány és rostszegény étrend

Ahogy már láthattuk, a megnövekedett áteresztőképesség nem növeli a szükséges tápanyagok felszívódását. Valószínű­leg inkább csökkenti, mivel a károsodás és a gyulladás befo­lyásolja a szövet működését. Ha egyszer a bél áteresz­tőképessége megnövekedett, egy ördögi kör alakulhat ki, amelynek során a szervezetbe jutó toxikus anyagok és a meg nem emésztett ételrészecskék olyan állapotot idézhetnek elő, ami tovább súlyosbítja a helyzetet: májtúlterhelés, felszí­vódási zavar, allergia és diszbiózis alakulhatnak ki.

Áteresztő bél – ok vagy okozat?

Ironikus ugyan, de ha a májat túlterheljük toxikus anyagok­kal, a mérgező kémiai anyagok kiválasz­tódnak az epében, és újra bekerülnek az emésztőcsatornába, amellyel további károsodást okoznak a bélben. Ezenkívül az emésztőcsatorna fokozott gyulladása valójában meg­akadályozza, hogy a szervezet felszívja a máj és a szervezet számára szükséges egészséges tápanyagokat az emésztőenzimek termeléséhez. Ördögi kör ez, amelyben az áteresztő bél szindróma teremti meg az áteresztő bél szindróma to­vábbi feltételeit.

Az allergia és az áteresztő bél közötti kapcsolat amolyan „melyik volt előbb: a tyúk vagy a tojás” felállás, amelyben mindegyik lehet oka a másiknak. Az allergiának számosmegnyilvánulási módja lehet, mint pl. ekcéma, fáradtság stb. Néhány tudós feltételezése szerint az ételallergia hozzá­járul az áteresztő bél szindróma kialakulásához az asztmás betegeknél, a bél immunrendszerét elárasztó, megnöveke­dett allergiaterhelés következtében.

A diszbiózis (a bélflóra egyensúlyhiánya)

Ez – valószínűleg – lehet az  oka és következménye is az áteresztő bél szindrómának. Ehhez hozzájárulhat a gyomorsav alacsony szintje, mivel ez normál esetben elpusztítja azokat a mikroorganizmu­sokat, amelyek tovább károsíthatják az emésztőcsator-nát. Ügy tűnik, hogy a megnövekedett permeábilitás még ahhoz is vezethet, hogy a bél immunrendszere túl erő­teljesen reagál a normál bélbaktériumokra és a patogén organizmusokra, tovább fokozva ezzel az áteresztőképes­séget.

A bélpermeábilitás felmérése

Tekintettel arra, hogy az áteresztő bél problémája sok más egészségügyi problémával összefonódik, a bélszövet állapotá­nak helyreállítása kulcsfontosságú tényező lehet az emésztés javulásában.

Léteznek vizsgálatok, amelyek világosan megmutatják, hogy mennyire áteresztő a bélszövetünk. Bizonyos kémiai anya­gokat folyadék formájában kell a szervezetbe juttatni, amelye­ket az emberi szervezet nem emészt meg, majd a vizeletmin­tát meg kell vizsgálni, hogy mérni lehessen, mennyire könnyen jutottak át a bélfalon. Kis molekulák (pl. mannit) könnyen átjutnak a sejteken keresztül, míg a nagyobb molekulák (pl. laktóz diszacharid) általában nem jutnak át a bélfalon. Ezért lehet a mannitot a sejteken keresztül történő felszívódás méré­sére használni, míg a laktulóz a sejtek közötti rés sértetlenségé­nek a jelzője lehet.

Ebből kifolyólag a bélpermeábilitás vizsgálat magába foglalja e két molekula bizonyos mennyiségű oldatban való fogyasztását. A következő hat órában összegyűjtött vizelet mannit és laktulóz szintjét aztán megvizsgálják és összehason­lítják a vizsgálat előtti mintával.A fogyasztás után végzett vizeletminta magas laktulóz szintje azt mutatja, hogy megnövekedett a bélpermeábili­tás, vagyis áteresztő bél szindrómáról van szó, míg a mannit alacsony szintje azt mutatja, hogy a tápanyag-felszívódási zavar jelenti a problémát. Klinikai táplálkozási szakértő el­végzi a vizsgálatot és elmagyarázza az eredményt.

Az áteresztő bél gyógyítása

Az áteresztő bél gyógyítása nagyjából három lépést foglal magában:

• a kórokozó eltávolítása
• a bélflóra és működésének javítása
• a bél helyreállítása

Ahhoz, hogy eltávolítható legyen, először is ki kell mutatni az áteresztő bél szindróma okozóját

A gyógyszerek (pl. NSAID, a nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők), alkohol, kof­fein, allergiakeltő ételek, székletből származó és bélben élő fertőző paraziták, Candida-túlburjánzás vagy diszbiózis azok a tényezők, amelyeket figyelembe kell venni. Ezek je­lenlétében valószínűtlen, hogy bármilyen javulást érhetnénk el a bél egészségében.

A megfelelő mennyiségű jótékony baktérium jelenléte is lényeges az egészséges bél kialakítása és fenntartása érdeké­ben. Baktériumok egész sorát – különböző laktobacillusok, Bifidus fajok – tartalmazó probiotikus étrend-kiegészítők lehetnek segítségünkre, különösen ha frukto-oligoszacharidokat (FOS) is adunk hozzá. Fontos a jó emésztés biztosí­tása, ami a megfelelő rágástól a gyomorsav megfelelő szint­jén át, az emésztőenzimek megfelelő működéséig terjed.

Ugyanakkor kerülni kell a gyanús allergiakeltő anyago­kat (gabona, glutén és tejtermékek), cukrot, finomított szén­hidrátokat, telített zsírokat és húst. Fogyasszunk sok folyadé­kot, rostot, valamint vízben és tápanyagban dús teljes értékű ételeket.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.