• betegség
• tartós láz
• tünetek
• vér

Láz és vérkép

Valamennyi lázas betegségben fontos támpontunk a vérkép. Különösen a fehérvérsejtek száma és a qualitativ vérkép nagy jelentőségű a lázzal járó betegségek elkülönítő diagnózisában.

Lázas beteg vérképe

A legtöbb lázas betegségben megszaporodik a leucocyták száma, különösen, ha gennykeltők vagy más mikroorganizmusok okozzák a betegséget, így a nagy leucocytosis általában gennyedésekre, gyulladásokra, a fertőző betegségek közül Streptococcus, Pneumococcus, Staphylococcus, Meningococcus, Corynebacterum diphtheriae által okozott betegségekre jellemző.

Különösen nagy a leucocytosis generalizált mirigytuberculosisban, miliaris tuberculosisban, pneumoniában, csontmetastasissal járó carcinomában, de általában malignus tumorokban, tályogokban. Ezekben az esetekben, a vérképben myelocyták, sőt néha myeloblastosis láthatók, úgy hogy joggal beszélhetünk leukaemoid reakcióról.

Tuberculosis okozta betegségekben – nem számítva a miliaris tuberculosist és a generalizált nyirokcsomótuberculosist – általában nem találunk nagyszámú granulocytát. Még kevésbé találunk leucocytosist E. coli fertőzésekben és vírusfertőzésekben, ha ezekhez nem járul társfertőzés. Nincs vagy csak mérsékelt a leucocytosis maláriában.

Leucopenia további okai

Leucopeniával jár a lázas betegségek közül a tífusz abdominalis, Paratífusz, Bang-kór, az SLE, némely cholangitis, a hyperspleniával járó lázas betegségek (Felty-szindróma), a dengueláz, a kalaazar, a histoplasmosis, a lymphogranulomatosisnak számos formája, a panmyelopathia, az agranulocytosis, az aplastikus anaemia és az akut leukaemia cytopeniás alakja, melyet régebben aleukaemiás leukaemiának neveztek. Néha leucopeniával járnak súlyos tuberculosisos fertőzések is, valamint a vírusbetegségek: influenza, morbilli, rubeola stb.

A fehérvérsejtkép balra tolódásának és a sejtek toxikus granulatiójának a betegség súlyosságában lehet szerepe, de ez a szerep nem túl nagy. Toxikus granulatio általában septikus megbetegedésekben fordul elő, máskor hematológiai megbetegedésekben, de létrejön Atebrin, Resochin hatására is. Vacuolák megjelenése a plazmában szintén toxikus jel. Mindezek terhességben, pancytopeniában, phenylketonuriában, chloramphenicol hatására is előfordulnak. A granulatio csökkenése viszont granulocytás leukaemiára jellemző.

A tetrazoliumreakció

Bakteriális fertőzések elkülönítésére nem bakteriális betegségektől felhasználhatjuk a tetrazoliumreakciót. Nitro-kék-tetrazol hatására a fehérvérsejtekben bizonyos enzimek jelenlétében kékesfekete vagy sötétbarna rögök keletkeznek. Egészségesek 100 granulocytájából maximálisan 10-ben találunk ilyen rögöket. 10-nél nagyobb szám bakteriális behatás (fertőzés) jele. Vírusfertőzés és tbc nem okoz pozitív reakciót, protozoon azonban, valamint systemás mycosis igen. Pozitív a reakció lymphogranulomatosisban, egyébként azonban csak infekciós betegségekben. E reakció általában kevéssé megbízható.

Az eosinophil sejtek jelenléte vagy szaporodása infekciós betegségekben általában jó jel. Nem találunk eosinophil sejteket a tífusz abdominalisban és más salmonellosisokban szenvedő betegek vérében, morbilliben. Viszont a normálisnál nagyobb eosinophilszám bélférgekre, trichinosisra, allergiás betegségekre, periarteritis nodosára, scarlatinára, lymphogranulomatosisra utal, de familiáris is lehet. Monocytosis a vírusbetegségekre, pl. hepatitisre, mononucleosisra, parotitisre és ezen kívül malariára és egyéb trópusi betegségekre jellemző. Nem feledkezhetünk meg a monocytaleukaemia lehetőségéről sem.

Vérképző szervek betegségek okozta láz

A vérképző szervek megbetegedései közül lázzal járnak az akut leucosisok, a blastosisok, a lymphogranulomatosis, a non-Hodgkin lymphomák, a vérképzőszervi egyéb tumorok, a csontvelő bántalommal járó betegségek: agranulocytosis, aplastikus anaemia, akut haemolytikus állapot, Schönlein-Henoch-purpura stb. Mindezen betegségek subfebrilitassal is járhatnak, de subfebrilitassal jár az anaemia perniciosa is. És lázat okoz valamennyi olyan betegség, mely az immunvédekezést károsítja, így a láznak különös diagnosztikus hasznát az elkülönítésben nem vesszük.

Láz idegrendszeri tünetekkel

A lázat okozó idegrendszeri betegségek közül a meningitis, az encephalitis, a radiculitis, a poliomyelitis és a vérzéses eredetű agyi megbetegedések a legfontosabbak. Néhány fertőző betegség idegrendszeri tünetekkel is járhat, leginkább meningitis tüneteivel, pl. a tífusz, a miliáris tuberculosis, a vírusbetegségek, toxoplasmosis, listeriosis stb. Néhány betegségben csupán meningismus mutatkozik. Ez azt jelenti, hogy a betegnek meningeális tünetei vannak, de liquorából a gyulladás jelei hiányoznak.

Meningeális tünetek:

Tarkómerevség, hányás, pozitív Kernig és Brudzinski-tünet. Lumbálpunkció alkalmával a liquor nem ürül nagyobb nyomással, a liquor üledékében a sejtek száma normális vagy legfeljebb minimális tünetekkel növekedett (10-ig). A liquorban a fehérjepróbák negatívak vagy legfeljebb igen gyengén pozitívak, a fehérjetartalom 300 mg/L-nél kisebb. Meningismussal járhat a pneumonia, a tífusz abdominalis, a dysenteria, számos vírusbetegség, a leptospirosis stb.

Meningitisről akkor beszélünk, ha a meningeális tüneteken kívül a fokozott nyomással ürülő liquorban sejtszaporulatot és fehérjeszaporulatot észlelünk. A meningitisek legnagyobb része ma vírus eredetű. A Meningococcus által okozott meningitis cerebrospinalis, a Mycobacterium tuberculosis okozta meningitis basilaris, a Pneumococcus és a Haemophilus influenzae, valamint a vírusok okozta meningitisen kívül fizikális eredetű, gombás, spirochaetás, és a környezet gennyes folyamataiból származó klinikai képének tárgyalása során ismer, valamint vérzéses tétjük az elkülönítésben szóba jövő egyéb eredetű meningitiseket ismerünk. Ezek idegrendszeri lázas betegségeket is.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.