• beteg
• magas vérnyomás
• tünetek
• vérnyomás

Milyen valós és vélt tünetei lehetnek a magas vérnyomás betegségnek?

A magas vérnyomás – betegségre semmiféle sajátságos, egyedi tünet nem jellemző, nem véledenül nevezik „néma gyilkosnak”. Ennek megfelelően nem lehet más­képp biztonsággal felismerni, mint a vérnyomás méré­sével. A jelentkező tünet (ek) nem az emelkedett vér­nyomás tünete (i), hanem annak szövődményének, vagy valamelyik szervben okozott károsodásnak mutatója (i).

A fejfájás mint tünet, mire figyeljünk?

A leggyakrabban jelzett fejfájás, nem specifikus tünet, ami azt jelenti, hogy igen sok egyéb oka lehet. Magas vérnyomás – betegségben regge­lente, vagy hirtelen szisztolés vérnyo­másváltozáskor érezhető, leggyak­rabban tarkótájra lokalizálódik, és a vérnyomás csökkenésekor általában megszűnik. 110 Hgmm feletti diasz­tolés vérnyomásértékek esetén egyéb tünetekhez (szé­dülés, hányinger, bénulás, esetleg látászavar) társulva azonban súlyos állapotot jelezhet.

Súlyosabb probléma: mellkasi fájdalom

A mellkasi fájdalom megjelenése a magasabb diasztolés értéknél gyakoribb. Koszorúér betegség, tüdőembólia megjelenésére utalhat a számos egyéb (izom, csont, ízület) eredet mellett, ezért azonnali orvosi, műszeres, illetve laboratóriumi vizsgálat indokolt.

Fulladásérzés, több mint vérnyomás prbléma

A fulladásérzés, nehézlégzés hipertóniás betegek­ben kezdődő szívelégtelenséget, illetve társuló tüdő­betegséget egyaránt jelezhet. A hipertóniához társuló balkamragyengeség éjszakai nehézlégzést okozhat és gyakori éjszakai vizeléssel társulhat.

A szívdobogásérzés, másra is utalhat!

A szívdobogásérzés (palpitatio) szekunder (másodlagos) hipertóniában néha pajzsmirigy túlműködésre, mellék­vese-eredetű magas vérnyomás – betegségre terelheti a gyanút, azonban számos ritmuszavar is járhat szívdobogásér-zéssel. Ebben az esetben is mielőbbi orvosi vizsgálat (EKG) javasolt, hiszen a ritmuszavarok felismerése és kezelése életet menthet. A ritmuszavarok hátte­rében a szív vérellátási zavara, a szív­izom betegségei, és gyakran a magas vérnyomás – betegség áll.

A magas vérnyomás – betegségben meg­jelenő perifériás érbetegség az adott érterület vérellátási zavarát jelzi. A leggya­koribb jele a lábfájdalom miatt bekövet­kező járástávolság csökkenés.

Gyakori vizelés mire utalhat?

A gyakori vizelés és az éjszakai meg­növekedett vizeletmennyiség krónikus vesebetegséget, gyulladással járó vese­betegséget, cukorbetegséget, kezdődő szívelégtelenséget, de prosztata megna­gyobbodást is jelezhet.

Szédülés

A szédülés nem specifikus tünet, gyakran degeneratív gerincbetegség okozza, néha ér­elmeszesedés miatti lerakódás okozta szö­vődmények, máskor az agyi keringés káro­sodásának előhírnöke, vagy már jelzője is lehet. Szédülés inkább a vérnyomás csökkenésekor jelentkezik. A szédülés hány­ingerrel, kettőslátással, féloldali testfél­gyengeséggel társulva a vérnyomásemelkedés következtében kialakuló agyi szövőd­mény jele lehet.

A fáradékonyság nagyon gyakori általá­nos panasz, néha a vérben lévő kálium, magnézium szint csökkenésekor jelentkezik, de gyakran magas vérnyomás – betegségben a szív érintettségére utaló tünet.

Gyakori orrvérzés?

A gyakran észlelt orrvérzés hátterében néha valóban vémyomáskiugrás áll, azonban ki kell zárni a lokális vérzésforrás lehetőségét is.

Szexuális élet zavarai?

A magas vérnyomás – betegségben szen­vedőknél gyakoriak a szexuális élet zavarai. A betegség vagy inkább annak szövődményei férfiakban merevedési (erekciós) és/vagy ejakulációs zavart illetve a szexuális érdeklődés (libidó), csökkenését okozhatják. Hasonló zavarokat okozhatnak az alkoholfogyasztás, a dohányzás valamint a hipertónia kezelésére használt egyes gyógyszerek is.

A hipertóniához sok olyan betegség társul, melyek az erekciót önmagukban is befolyásol (hat)ják. Ilyenek pl. a cukorbetegség, az alkoholos eredetű idegsorvadás, esetleg a pajzsmirigy, agyalapi mirigy, vagy a mellékvesekéreg hormonzavarai. Kedvezőtlen hatásúak ilyen tekintetben az urológiai beavatkozások is (prosztataműtétek, hólyagplasztika). Néha egyéb ok miatt adott gyógyszerek (egyes zsírcsökkentők, sav­csökkentők, altatók, nyugtatók és feszültségoldók) okoznak szexuális zavart, s ezt tévesen a vérnyomás­csökkentők mellékhatásának tartják.

Érbetegséghez kapcsolódik

Az említett, elsősorban férfiakat érintő panaszok zöme a hipertóniához társuló általános érbetegség következménye. A hipertónia önmagában semmiféle szexuális aktivitás-, vagy teljesítmény csökkenést nem okoz.

A vérszérum nemihormon szintje (tesztoszteron illetve ösztrogén) a vérnyomás magas értékétől azonban független. Az antihipertenzív szerek egy része csökkent (het)i a libidót és erekciós zavarokat is okozhat (centrálisán ható értágítók, nagy adagú vízhajtók). Ezt a tényt az 50 év feletti férfiak anti­hipertenzív kezelésében gondosan mérlegelni kell.

Szexuális zavar kezelése

Szexuális zavarok esetén először az ismerten károsító hatásokat – így az alkoholfogyasztást és dohányzást – kell megszüntetni. Meg kell vizsgálni, és kezelni kell a társbetegségeket, s szükség szerint módosítani kell az alkalmazott antihipertenzív szereket. Vitaminok (E, B-vitaminok) adása kedvező lehet. A panaszok és tünetek változatlansága esetén hormonpótló kezelés, vagy erekciót serkentő terápia bevezetése javasolt. A tünetek, panaszok romlását andrológiai segítség is enyhítheti.

A fogamzásképes nők nagyobb része tartósan szed orális fogamzásgátló szert, esetükben a normális tartományon belül ugyan, de magasabb szisztolés és diasztolés vérnyomásérték mérhető, mint a gyógy­szert nem szedő azonos korú nőkben. A magasabb vérnyomásérték az ösztrogén só- és vízretenciót (visszatartást) okozó, valamint az angiotenzinogén (vesében termelődő érszűkítő hormon) koncentrációt növelő hatásával áll összefüggésben.

Nőkben a kardiovaszkuláris megbetegedés és halálozás a menopauza előtt sokkal kisebb, mint hasonló korú férfiakban. A hipertónia jelenléte nem jelent ellenjavallatot az ösztrogénpótló kezelés bevezetésénél. A menopauza okozta tünetegyüttes kezelésének, a hormonkezelés bevezetésének tehát a magas vérnyomás – betegség nem kizáró tényezője, csak alkalmazása során rendszeres ellenőrzést igényel.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.