Magasvérnyomás kezelése

Milyen valós és vélt tünetei lehetnek a magas vérnyomás betegségnek?

A magas vérnyomás – betegségre semmiféle sajátságos, egyedi tünet nem jellemző, nem véledenül nevezik „néma gyilkosnak”. Ennek megfelelően nem lehet más­képp biztonsággal felismerni, mint a vérnyomás méré­sével. A jelentkező tünet (ek) nem az emelkedett vér­nyomás tünete (i), hanem annak szövődményének, vagy valamelyik szervben okozott károsodásnak mutatója (i).

A fejfájás mint tünet, mire figyeljünk?

A leggyakrabban jelzett fejfájás, nem specifikus tünet, ami azt jelenti, hogy igen sok egyéb oka lehet. Magas vérnyomás – betegségben regge­lente, vagy hirtelen szisztolés vérnyo­másváltozáskor érezhető, leggyak­rabban tarkótájra lokalizálódik, és a vérnyomás csökkenésekor általában megszűnik. 110 Hgmm feletti diasz­tolés vérnyomásértékek esetén egyéb tünetekhez (szé­dülés, hányinger, bénulás, esetleg látászavar) társulva azonban súlyos állapotot jelezhet.

Súlyosabb probléma: mellkasi fájdalom

A mellkasi fájdalom megjelenése a magasabb diasztolés értéknél gyakoribb. Koszorúér betegség, tüdőembólia megjelenésére utalhat a számos egyéb (izom, csont, ízület) eredet mellett, ezért azonnali orvosi, műszeres, illetve laboratóriumi vizsgálat indokolt.

Fulladásérzés, több mint vérnyomás prbléma

A fulladásérzés, nehézlégzés hipertóniás betegek­ben kezdődő szívelégtelenséget, illetve társuló tüdő­betegséget egyaránt jelezhet. A hipertóniához társuló balkamragyengeség éjszakai nehézlégzést okozhat és gyakori éjszakai vizeléssel társulhat.

A szívdobogásérzés, másra is utalhat!

A szívdobogásérzés (palpitatio) szekunder (másodlagos) hipertóniában néha pajzsmirigy túlműködésre, mellék­vese-eredetű magas vérnyomás – betegségre terelheti a gyanút, azonban számos ritmuszavar is járhat szívdobogásér-zéssel. Ebben az esetben is mielőbbi orvosi vizsgálat (EKG) javasolt, hiszen a ritmuszavarok felismerése és kezelése életet menthet. A ritmuszavarok hátte­rében a szív vérellátási zavara, a szív­izom betegségei, és gyakran a magas vérnyomás – betegség áll.

A magas vérnyomás – betegségben meg­jelenő perifériás érbetegség az adott érterület vérellátási zavarát jelzi. A leggya­koribb jele a lábfájdalom miatt bekövet­kező járástávolság csökkenés.

Gyakori vizelés mire utalhat?

A gyakori vizelés és az éjszakai meg­növekedett vizeletmennyiség krónikus vesebetegséget, gyulladással járó vese­betegséget, cukorbetegséget, kezdődő szívelégtelenséget, de prosztata megna­gyobbodást is jelezhet.

Szédülés

A szédülés nem specifikus tünet, gyakran degeneratív gerincbetegség okozza, néha ér­elmeszesedés miatti lerakódás okozta szö­vődmények, máskor az agyi keringés káro­sodásának előhírnöke, vagy már jelzője is lehet. Szédülés inkább a vérnyomás csökkenésekor jelentkezik. A szédülés hány­ingerrel, kettőslátással, féloldali testfél­gyengeséggel társulva a vérnyomásemelkedés következtében kialakuló agyi szövőd­mény jele lehet.

A fáradékonyság nagyon gyakori általá­nos panasz, néha a vérben lévő kálium, magnézium szint csökkenésekor jelentkezik, de gyakran magas vérnyomás – betegségben a szív érintettségére utaló tünet.

Gyakori orrvérzés?

A gyakran észlelt orrvérzés hátterében néha valóban vémyomáskiugrás áll, azonban ki kell zárni a lokális vérzésforrás lehetőségét is.

Szexuális élet zavarai?

A magas vérnyomás – betegségben szen­vedőknél gyakoriak a szexuális élet zavarai. A betegség vagy inkább annak szövődményei férfiakban merevedési (erekciós) és/vagy ejakulációs zavart illetve a szexuális érdeklődés (libidó), csökkenését okozhatják. Hasonló zavarokat okozhatnak az alkoholfogyasztás, a dohányzás valamint a hipertónia kezelésére használt egyes gyógyszerek is.

Statisztika - szexuális zavarok

Nemzetközi felmérések szerint 20 és 70 éves kor között minden nyolcadik férfinak volt már, vagy van szexuális zavara. Az erekciós zavarok az életkor előrehaladtával gyakoribbá válnak, ez minden betegségtől függetlenül is igaz. A merevedési zavar 50 éves kor alatt a férfiak 15%-át, 50-60 éves korban 20%-át, 60-70 éves korban 30%-át, 70 év felett 50%-át érinti.

A hipertóniához sok olyan betegség társul, melyek az erekciót önmagukban is befolyásol (hat)ják. Ilyenek pl. a cukorbetegség, az alkoholos eredetű idegsorvadás, esetleg a pajzsmirigy, agyalapi mirigy, vagy a mellékvesekéreg hormonzavarai. Kedvezőtlen hatásúak ilyen tekintetben az urológiai beavatkozások is (prosztataműtétek, hólyagplasztika). Néha egyéb ok miatt adott gyógyszerek (egyes zsírcsökkentők, sav­csökkentők, altatók, nyugtatók és feszültségoldók) okoznak szexuális zavart, s ezt tévesen a vérnyomás­csökkentők mellékhatásának tartják.

Érbetegséghez kapcsolódik

Az említett, elsősorban férfiakat érintő panaszok zöme a hipertóniához társuló általános érbetegség következménye. A hipertónia önmagában semmiféle szexuális aktivitás-, vagy teljesítmény csökkenést nem okoz.

A vérszérum nemihormon szintje (tesztoszteron illetve ösztrogén) a vérnyomás magas értékétől azonban független. Az antihipertenzív szerek egy része csökkent (het)i a libidót és erekciós zavarokat is okozhat (centrálisán ható értágítók, nagy adagú vízhajtók). Ezt a tényt az 50 év feletti férfiak anti­hipertenzív kezelésében gondosan mérlegelni kell.

Szexuális zavar kezelése

Szexuális zavarok esetén először az ismerten károsító hatásokat – így az alkoholfogyasztást és dohányzást – kell megszüntetni. Meg kell vizsgálni, és kezelni kell a társbetegségeket, s szükség szerint módosítani kell az alkalmazott antihipertenzív szereket. Vitaminok (E, B-vitaminok) adása kedvező lehet. A panaszok és tünetek változatlansága esetén hormonpótló kezelés, vagy erekciót serkentő terápia bevezetése javasolt. A tünetek, panaszok romlását andrológiai segítség is enyhítheti.

A fogamzásképes nők nagyobb része tartósan szed orális fogamzásgátló szert, esetükben a normális tartományon belül ugyan, de magasabb szisztolés és diasztolés vérnyomásérték mérhető, mint a gyógy­szert nem szedő azonos korú nőkben. A magasabb vérnyomásérték az ösztrogén só- és vízretenciót (visszatartást) okozó, valamint az angiotenzinogén (vesében termelődő érszűkítő hormon) koncentrációt növelő hatásával áll összefüggésben.

A fogamzásgátlót több mint 5 éven át szedő nők között 2-3-szor gyakoribb a hipertónia, és gyakrabban észlelhető a szövődmények megjelenése, mint a gyógyszert nem szedők között. Ezért a fogamzásgátló szerek adásakor, minden újabb adag felírásnál elengedhetetlenül szük­séges a vérnyomásmérés.

Nőkben a kardiovaszkuláris megbetegedés és halálozás a menopauza előtt sokkal kisebb, mint hasonló korú férfiakban. A hipertónia jelenléte nem jelent ellenjavallatot az ösztrogénpótló kezelés bevezetésénél. A menopauza okozta tünetegyüttes kezelésének, a hormonkezelés bevezetésének tehát a magas vérnyomás – betegség nem kizáró tényezője, csak alkalmazása során rendszeres ellenőrzést igényel.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.