• fejfájás
• fülfájás
• szembetegség

Fül-, orr- és szembetegségekből eredő fejfájások

Otogén (füleredetű) fejfájás

A fül megbetegedései aránylag ritkán okoznak fejfájást. Az akut otitis media akkor okoz féloldali fejfájást, ha mastoiditisszel jár. A sziklacsont csúcsának extradurális osteitise kapcsán lokális meningitis fejlődhet ki, melynek tünete a temporoparietális, esetleg orbitális fejfájás, abducensbénulás, tehát a külső szemmozgató izom bénulása. Ezek és az akut gennyes otitis tünetei együtt a Gradenigo-szindrómát adják. Krónikus középfülgyulladás is okozhat fejfájást, ha azonban a hosszan fennálló otitis kapcsán egyszerre erősbödik a fejfájás, szövődményre, agytályogra, meningitisre, sinusthrombosisra kell gondolnunk.

A fül tájékának fájdalma a fogak betegségéből, akut tonsillitisből, a pharynx és a nasopharynx gyulladásos és tumoros betegségeiből, a mandibuláris ízület betegségeitől, a nyaki gerincoszlop és a lágyrészek betegségeiből származhat. Glossopharyngeus neuralgia a torokból a fülbe sugárzó fájdalmat okoz.

Fejfájás az orrmelléküregek betegségeiben

Az orr melléküregeinek, a sinus maxillarisnak és a sinus frontalisnak akut vagy krónikus gyulladása szintén okozhat fejfájást. Az orr két oldalán, az arcon vagy homloktájon megjelenő, néha igen erős fejfájás leginkább reggel, felébredés után nagyfokú. Ilyenkor a melléküregek pangó váladékkal teltek. Minél régebbi a sinusitis, annál kevésbé határozott a fejfájás lokalizációja. Ilyenkor inkább diffúz, bizonytalan fejfájásról van szó, mely nem állandó, hosszabb időre is kimaradhat és rendszerint meghűlés, nátha kapcsán újul ki.

A Highmore-üreg gyulladására jellemző, hogy a fájdalom intenzitása bizonyos mértékig függ a testhelyzettől, fekve pl. csökken a fájdalom, különösen, ha a beteg az egészséges oldalon fekszik és a megbetegedett sinus felül van. Ha a fennjáró beteg lefekszik, a fájdalom nem azonnal, hanem csupán negyedfél óra múlva szűnik meg. A fájdalom szalicil vagy amidazofen tartalmú fájdalomcsillapítókra általában jól reagál; a fej mozgatásakor, lehajláskor, minden megerőltetés alkalmával fokozódik, fokozódik például akkor is, ha szűk gallér vénás pangást okoz a fejben.

A fájdalom oka az orr és a melléküregek – elsősorban a melléküregbe vezető járatok – nyálkahártyájának gyulladása. A krónikus nasalis vagy paranasalis eredetű fejfájás az orr belsejének novokainozására szűnik vagy csökken. A diagnózist kétes esetekben a melléküreg röntgenvizsgálata vagy lámpával átvilágítása dönti el. Idült fejfájásban a gégész szakorvos vizsgálata éppolyan fontos, mint a szemészé.

Az orr polypusa, adenoid vegetáció, az orrsövény deformitása, és minden olyan körülmény – például daganat is – amely a melléküregben váladékpangást idéz elő, fejfájás oka lehet. Ha a frontonasalis járat elzáródik, a sinus frontalis levegője lassan felszívódik és részben légüres tér keletkezik. Ez a nyálkahártya vérbőségének fokozása útján maga is fájdalmat okoz (vákuum fejfájás).

A generalizált vasculitist okozó Wegener-granulomatosis egyik formájában, az orrban és melléküregeiben jelenik meg és eredménytelenül kezelt sinusitis képében zajlik. Fejfájást is gyakran okoz. Hőemelkedéssel, lázzal járhat, csökkenti a testsúlyt. Különleges megjelenési formái is előfordulnak, így diabétesz insipidus vagy veseelégtelenség.

Fejfájás szembetegségekben

A szem betegségei közül a fénytörés rendellenességei, különösen a hypermetropia és az astigmia, az accommodatio zavara, strabismus, glaukóma és a szemgyulladásos betegségei szerepelnek elsősorban a fejfájás okai közt. A fejfájást e betegségek és rendellenességek legnagyobb részében a szem izmainak görcsös összehúzódása okozza, így elsősorban hypermetropia és astigmatismus eseteiben. A myopiás ember látását nem javítja a belső szemizmok összehúzódása, myopiás szemen ez nem is következik be, így myopiában általában ritka a fejfájás.

A glaukóma heveny alakját, amely rohamszerű fejfájást okoz, már ismertettük. A krónikus glaukóma akkor is felismerhető, amikor a szem nyomása valójában nem fokozott. A fénytörési rendellenességekkel járó fájást az jellemzi, hogy leginkább megerőltetés, tehát film nézése stb. után a közeli tárgyak nézése (írás, olvasás, kézimunka, finommechanikai munka stb.) vált ki fejfájást. Ha a fejfájás a két szem együttműködésének hibájából származik, az egyik szem tartós eltakarása megszünteti a fejfájást. Erős fényben dolgozók fejfájását a sphincter pupilláé görcsös összehúzódása idézi elő. A szemizombénulások okozta fejfájás szédüléssel is jár. Fejfájást okoz természetesen a nem megfelelő szemüveg.

Ezeket a rendellenességeket – akárcsak a szem fejfájást okozó gyulladásos megbetegedéseit – elsősorban szemész szakorvos ismeri fel, de a szemészeti vizsgálat szükségességét gyakran a belgyógyásznak kell megállapítania. A szemész természetesen minden esetben a szemfeneket is vizsgálja pangásos papilla, tehát nyomásfokozódás lehetőségének kizárása céljából.

Az orrüregek megbetegedései okozta fejfájás

Minthogy a szem megbetegedései és az orr, illetve az orrüregek betegségei hasonlójellegű fejfájást okozhatnak, fontos ezek elkülönítése. Míg a nasalis vagy paranasalis fejfájás gyakran féloldali, a szem eredetű fájás – ha nem lokális gyulladásos betegségről van szó, mely könnyen felismerhető – mindig kétoldali. A nasalis fejfájás reggel a legkínzóbb, az ocularis fejfájás inkább este, az előbbit fizikai munka fokozza, az utóbbit inkább a szellemi munka. Akut nátha a nasalis fejfájást fokozza, az ocularist nem.

A fejfájás minden formájában mutatkozhat fénykerülés, leggyakrabban olyan fejfájásban, mely a homloktájon a legerősebb. Elsősorban a szem szöveteinek gyulladása idézi elő, amikor könnyezéssel jár, de előfordul meningitis, migrén, agytumor okozta fejfájásban és sinusitisben is.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.