Fájdalmak diagnózisa

A fejfájás oka és megjelenési formái / bevezetés

Fejfájásnak, cephalalgiának nevezhetünk minden olyan fájdalomérzést, amelyet a beteg a fej területén érez. Beszélhetünk tehát a fejtető, a homlok, a halánték, az arc, a tarkó fájdalmáról, a fejfájások nagy része azonban nem korlátozódik határozott területre. Általában a koponyán kívüli szövetek bántalmai és a koponyán belüli változások okozhatnak fájdalmat, tehát a fejfájásnak lehetnek intracranialis és extracranialis okai.

Valamennyi koponyán kívüli szövetben vannak fájdalomérző rostok, a fájdalom szempontjából pedig különösen fontosak az extracranialis artériák. A koponyán belül a nagyvénás sinusok, a basalis dura mater, az agyburki és agyalapi artériák, az V., IX. és X. agyideg és a felső három cervicalis ideg közvetít fájdalmakat.

Sem a venae diploicae, venae emissariae, sem az agyállomány, sem a dura nagy része és a pia-arachnoidea legnagyobb része, sem a plexus chorioideusok nem fájdalom érzékenyek. Az intracranialis eredetű fejfájás vagy az erek tractiója vagy az intracranialis artériák distentiója vagy a fájdalomérző szövetek valamelyikének gyulladása nyomán jön létre, vagy pedig azáltal, hogy térszűkítő folyamat közvetlen nyomást gyakorol az agyidegekre vagy a gerincvelői idegekre.

A fejfájás oka

Egy-egy fejfájást előidéző ártalom legtöbbször többféle mechanizmus útján hat, a fejfájás oka azonban leginkább az erek húzódása, helyzetváltozása, feszülése, gyulladása. Ez a mechanizmus a fő oka a koponyaűri nyomás fokozódásakor keletkező fájdalomnak, az agytumor okozta fájdalomnak, de a hisztamin adásával mesterségesen létrehozott fájdalomnak, sőt a lázas fejfájásnak is. Az agyi erek distentiója, főleg az artéria carotis externa feszülése okozza a migrénes fejfájást. Ennek az érnek a distentiója és kitágulása idézi elő a hypertensio fejfájását is.

A fejfájás megjelenési formái

A fejfájás különböző megjelenési formáit sokféle alapon tekinthetjük át, így pl. a fájdalom erőssége, minősége, helye, keletkezésének ideje, tartama és a kísérő tünetek alapján. Az elkülönítő diagnózis szempontjából első pillanatra talán a fájdalom megjelenésének helye látszik a beosztásra legalkalmasabbnak, ám mindjárt a két leggyakoribb fejfájástípusnak, a migrénnek és az emocionális ideges fejfájásnak a megjelenési helye is változó.

A migrénes fejfájás is pl. a fej bármely részén, sőt az arcon vagy a tarkón is megjelenhetik, és ugyanez vonatkozik az ideges fejfájásra is. Leghelyesebbnek az látszik, ha a fejfájás eredetét a kísérő tünetek regisztrálása alapján igyekszünk megállapítani.

Fontos tudnivalók!

Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a fejfájás legtöbbször nem önálló megbetegedés, hanem csupán tünete valamilyen betegségnek.

A cephalalgia tehát nem diagnózis, hanem legfeljebb diagnosztikus jel, olyan tünet, amely számos megbetegedés következménye és kísérő jele. Mégis vannak olyan állapotok, amelyekben a fejfájás úgyszólván egyetlen tünet, de mindenesetre a panaszok középpontjában áll. Ilyen a migrén, amely a fejfájás egyik leggyakoribb megjelenési formája.

A következő cikkekben (tudunk minden cikk alján lapozni) a fejfájás lehetőségeit betegségegységek és etiología alapján tekintjük át, úgy, hogy előbb a rohamszerűen megjelenő fejfájásokat, majd a tartós fejfájásokat vesszük sorra. Ezeket a szerint választjuk el, hogy akut megbetegedésként jelennek-e meg, vagy állandó tartós panaszként szerepelnek. Végül külön tárgyaljuk az arc fájdalmait. Az egyes lehetőségek megbeszélése után kerül sor a fejfájások általános diagnosztikájának tárgyalására.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.