Fogyókúra tudástár

Szénhidrátban szegény diéták (low carb diéták)

A Food Doctor diétához egy táplálkozási tudós hétna­pos bevezető diétát állított össze, melyben a szénhidrát­bevitel mellett a húsokat is korlátozzák, később a cukor­tilalmat, a bőséges rostbevitelt és a mozgást szorgal­mazzák.

A „Cukortörő diéták” című könyvben saláták és fehérjedús, valamint szénhidrátokban szegény ételek fogyasztását, a finomított ételek száműzését, és a ma­gas glikémiás indexű ételek kizárását javasolja. Lutz diétájában napi 70 g (25%) szénhidrátot engedé­lyeznek, főleg a kenyerek tiltásával („kenyér nélkül élni”).

Markert dr. diétájában 1-2 hét éhezés után jut el a na­pi háromszori, speciális fehérjepreparátum kereskedel­mi hozzáférése révén a fehérjedús (53%), szénhidrát­szegény étrendjéhez, mely még hashajtókkal is ki van egészítve. Hosszú távon nem ajánlható.

A Max-Planck diéta nem a híres intézetből való, ha­nem az interneten terjedt el, főleg tojásból, húsból, salátákból áll, a rizs-, burgonya-, tésztafogyasztás „tabu”. A pontdiéták zsírdúsak, relatíve szénhidrátszegények, a zsírok csak 1-2 pontot, a tészták, kenyerek, gyümöl­csök 20-40 pontot érnek, a napi maximum pontbevitel 40 pont.

A tejszínhab-eper diéta is relatíve zsírdús, csak az első napokban kívánatos, egy hét után már az illető rá sem bír nézni. Egy Banting nevű fül-orr-gégész orvos szénhidrátsze­gény, extrém fehérjedús diétát írt elő nagyothalló bete­gének napi 5-600 g fehérjével. A hallását visszanyerő beteget világszerte megismerték, így a diéta is elterjedt. Ennyi állati fehérje azonban egészségtelen.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.