Fogyókúra tudástár

Orvosilag megalapozatlan és megalapozott diéták

Az elhízás kezelésében a világon két területen, két szinten zajlik verseny a diéták között. A legnagyobb nyilvánosságot adó telekommunikációs csatornák, a különböző kiadványok, könyvek, melyben diéták ezrei versenyeznek, legtöbbször egyedül üdvözítő diétának hirdetve magukat. A megszólaltatott reklámszereplők elmondják, hogy már minden más diétát kipróbáltak, eredmény nélkül, míg végül rátaláltak az egyetlen – a hirdetett – igazira.

Veszélyes tabletták

A tabletták közül pedig csak a pajzsmirigy-elégtelenség­ben orvosok által alkalmazott pajzsmirigy hormon – a tiroxin – az, ami önmagában az energia-leadást – a zsírégetést -fokozza. A pajzsmirigy hormon azonban normális anyagcseréjűeknek nem adható, mert ott komoly mellékhatásokat, elsősorban szív- és érrendszeri panaszokat okozhat.

A Szent Imre Kórház Lipid Részlegén a testsúlycsökkentő programban résztvevő betegek közül a legtöbbet azok fogy­tak (egy beteg 101 kg-ot egy év alatt, sokan 40-60 kg-ot), akiknél laboratóriumi vizsgálattal rejtett pajzsmirigy-elégte­lenséget tudtunk kimutatni, és pajzsmirigy hormonadással a „zsírégetésüket” fokozni lehetett, természetesen szoros or­vosi kontroll mellett!

Osztott diéták

Külön reklámként találkozunk az osztott diétákkal, me­lyek szerint nem lehet fehérjét, zsírt, vagy szénhidrátot egy­szerre fogyasztani, mert azért híznak. Semmilyen tudomá­nyos vizsgálat nem bizonyította ezt. Az elért testsúlycsökke­nések a kalóriabevitel csökkenésével magyarázhatók. Egy szakszerű 1200 kcal-ás diétával legalább ugyanúgy lehet fogyni, mint a kb. 1200 kcal-át tartalmazó ún. testkontrollal. Persze mindkettővel jóval többet, mint amikor valaki napi 3000 kcal feletti táplálékot fogyasztott korábban.

Lehet külön motiváció az is, ha valaki tízezreket kiad egy „csodaszerért”, akkor – futva a pénze után – önkéntelenül is foglakozik a táplálkozásával, és átmenetileg fogy is, míg fel nem lép a már korábban ismertetett jojó-effektus, vagy míg fel nem adja az egyhangú diétát.

Orvosilag megalapozott diéta jellemzői

A forgalomban lévő sok ezer diéta közül azok, amelyeket tudományos alapon állítottak össze, és más diétákkal össze­hasonlítva, orvosi, táplálkozástudományi vizsgálatokban ke­rültek tesztelésre, majd eredményeiket szakmai fórumokon, kongresszusokon, illetve szaklektorálást is magába foglaló szakfolyóiratokban védtek meg, majd közöltek, előbb utóbb bekerültek a diétás kezelések hivatalos fegyvertárába.

Orvosilag NEM megalapozott diéta

Sajnálatos módon, a döntő többség azonban ezzel nem is próbálkozott. Ezen kívül, a diéták jó részével lehet fogyni -hosszabb távon ugyan ez erősen kétséges -, a kalóriabevitel csökkentésével járó diéták bármely „köntösben” vezethetnek testsúlycsökkenéshez, még akkor is, ha teljesen szakszerűt­len, tudománytalan elméleteket építenek köréjük.

A diéták egy része egyoldalú, melyek általában csak rövid távú súlyvesztésre teszik őket alkalmassá. Részben azon is alapulnak, hogy ha valamely tápanyag-féleséget előnyben részesítünk az étrendünkben és másokat kizárunk belőle, akkor az ajánlott ételek egy idő után telítettségérzéshez, sőt csömörérzéshez vezethetnek, így a táplálékfelvételünk csökken. Másrészt, abban a hitben állították őket össze, hogy egyesek szerint csak a szénhidrátok, mások szerint csak a zsírok hizlalnak, így ezáltal lehet eredményt elérni.

Nem egyet közülük orvos, vagy táplálkozási szakember ál­lított össze, de valamilyen üzleti érdekeltség miatt (például egy-egy termék eladásához kapcsolva) kerülnek forgalomba. Ezekkel a „diétákkal” a weboldalunkon részletesen nem foglalkozunk, (nagyobb nyilvánosságot jelent nekik a reklám, a különböző kiadványok, és az internet).

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.