• diéta

Az orvosilag megalapozott diéták (Atkins, ZONE, LEARN, ORNISH) összehasonlítása

Az orvosi irodalomban az esetek nagy részében egyetértés van abban, hogy a testsúlycsökkentésben, illetve az azzal összefüggő vérzsír-, vércukor-, vérnyomás-értékek, és egyéb laboratóriumi leletek befolyásolásában alapvető a kalóriabevitel csökkentése, és ezen belül a zsírszegény (low fat) szénhidrátszegény (low carb), vagy fehérjedús (high protein) diétát tartják előnyösebbnek.

2003-ban egy neves amerikai orvosi szaklap (JAMA) kö­zölte az eredményeket, amelyben az Atkins-, a ZONE, a LEARN és ORNISH diéta hatását hasonlították össze kö­zépkorú nőkben 2 hónapos alapos kontroll és tanácsadás, valamint 10 hónapos követés után 1 év múlva. A testsúlyon, has-körfogaton kívül a vérzsírokat, a vércukrot, az inzulin­szintet és a vérnyomást is ellenőrizték 2, 6, és 12 hónap múl­va.

A négy, az orvosi irodalomból is ismert diéta főbb jellemzői a következők voltak:

• Atkins-diéta: (lásd a korábbi ismertetést), szélsősége­sen szénhidrátszegény, fehérje- és zsírdús, kalória­felvételben ugyanakkor nem korlátozott diéta.
• ZONE diéta: kidolgozója Dr. Sears 1995-ben megjelen­tetett alapelvei szerint a legfontosabbnak a szervezet hormonális egyensúlyát tartja, elsősorban az inzulin­szint egyensúlyban tartásával, azaz a „zónán belül” tar­tani. Tápanyag-összetételre 40% szénhidrátot, 30% zsírt és 30% fehérjét javasol, tehát az Atkinshez hason­lóan, de mérsékeltebben szénhidrátszegény étrendnek tartható.[brbr]Eltérés az Atkinstől az is, hogy a tápanyagará­nyokat nemcsak hosszú távon, hanem az egyes étkezé­seken belül is meg kellene tartani, mely biztosítaná, hogy magas vércukorértékek következményes inzulin­elválasztással az egyes étkezések után se jelentkezze­nek. „Jó” és „rossz” szénhidrátokat különböztet meg és a 40%-os csökkentett szénhidrátbeviteli arányt az ala­csony glikémiás indexű szénhidrátokból javasolja összeállítani. A zsírbevitelben főleg a növényi eredetű, egyszeresen telítetlen zsírokat favorizálja. A szénhid­rátbevitel korlátozása a fehérjebevitel növelésével együtt történik.
• ORNISH diéta: Ornish által kifejlesztett diéta, mely nagyjából egy lakto-ovo vegetáriánus diétának felel meg, ami azt jelenti, hogy a hús és hal fogyasztása til­tott, de a nem zsíros tejtermékek és tojás megengedett, a szénhidrátok közül pedig csak a komplex szénhidrát­ok, főleg a gabonafélék fogyasztása javasolt. A diéta összetétele szerint 10% zsírt, 20% fehérjét és 10% szénhidrátot tartalmaz, tehát egy szigorúan zsírszegény (low fat) és bőségesen szénhidrátot (high carb) tartal­mazó étrend, melyet különösen szívbetegek számára ajánlott.
• LEARN diéta: a „LEARN diet” az amerikai korábbi táp­lálkozási piramis irányelveire épül, mely a táplálkozás mellett az életmódot, fizikai aktivitást, és a stresszkeze­lést hangoztatja. Egészségeseknek és elhízottaknak hasonló alapelv szerint alakították ki, melynek lényege a kalória- (1200-1500 kcal/nap) és zsírszegénység, illet­ve a kenyér, cereáliák, rizs, tészták, zöldségek, gyümöl­csök bőséges fogyasztása. Az így összeállított diéta kb. 55% szénhidrátot + 30% zsírt + 15% fehérjét tartalmaz.

A fenti összehasonlító vizsgálat szerint egy év után a leg­többet az Atkins-diétát alkalmazók fogytak (4,7 kg-ot), mely szignifikánsan meghaladta a ZONE diétával elért 1,6 kg-t és meghaladta a LEARN és ORNISH diétával elért 2,6, illetve 2,2 kg-os fogyást.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.