Az emésztőrendszer hormonális szabályozásának alapjai
Az emésztőrendszeri működések (szekréció, abszorpció, motilitás stb.) szabályozásában az idegrendszer és a hormonális rendszer egyaránt fontos szerepet játszik. Az étkezés egyrészt centrális idegi, másrészt lokális mechanikus stimuláció révén neurotranszmittereket és peptideket szabadít fel a neuronokból és az endokrin sejtekből, amelyek vagy lokálisan, vagy a véráramba jutva fejtik ki hatásukat a különböző targetsejtekre.
Endokrin sejtek
Azokat a sejteket, amelyek transzmittereiket a véráramba szekretálják, endokrin sejteknek nevezzük, az endokrin sejtek által termelt transzmittereket pedig hormonoknak hívjuk. A vérárammal közvetített szabályozó mechanizmust endokrin hatásmódnak nevezzük. A szignalizációs sejtek másik csoportja olyan peptideket szekretál (kiválaszt), amelyek hatásukat a target sejtekre a közvetlen környezetbe diffundálva fejtik ki. Ezt a szignalizációs mechanizmust parakrin hatásmódnak nevezzük. A gyomor-bél traktus harmadik szignalizációs formája a neurotranszmisszió (szinaptikus vagy neurokrin hatásmód).
Az enterális idegrendszer számtalan nem peptid-és peptidtermészetű transzmittert termel. A neuronokból felszabaduló neuropeptidek a nem peptid transzmitterekhez hasonlóan a szinaptikus réseken keresztül érik el a gyomor-bél traktus idegsejtjeit, izomsejtjeit, epithelialis és szekretoros sejtjeit, illetve az egyéb speciális sejteket. Fő szerepük az emésztés, a motilitás és a szekréció szabályozásában van. Bizonyos sejtek olyan messenger molekulákat szekretálnak, amelyek a sejtek saját receptoraira hatnak. A transzmisszió e formáját autokrin szignalizációnak nevezzük. Az autokrin hatásmód az ún. növekedési faktorokra jellemző.
A peptidhormonok és peptidtranszmitterek anatómiai megoszlása
Az emésztőrendszer az emberi szervezet legnagyobb endokrin szerve. A gyomor-bél traktusban az endokrin sejtek a gyomor és a bélhámsejtek között diffúzán helyezkednek el, a hasnyálmirigy endokrin sejtjei dominálóan a Langerhans-szigetekben találhatók, de elszórtan a kivezető csövek hámsejtjei között is előfordulnak. A gasztrin, a szekretin, a CCK és a GIP a gyomor-bél traktus proximális részén elhelyezkedő endokrin sejtekben, az enteroglukagon, a PYY és a neurtenzin a középső és disztális bélszakaszokban elhelyezkedő endokrin sejtekben termelődnek.
A parakrin módon ható peptidek, mint a szomatosztatin nem mutatnak ilyen jellegzetes megoszlást, jellemző rájuk, hogy az egész béltraktus területén és a pancreasban szétszórtan helyezkednek el. A neurotranszmitterként viselkedő peptidek az enterális idegrendszer (plexus myentericus és a submucosus plexus) egész hosszában megtalálhatók, eloszlásuk azonban nem egyenletes. A peptidhormonok és peptidtranszmitterek fentiekben részletezett jellegzetes megoszlása biztosítja a gyomor-bél traktus funkcióinak komplex szabályozását.
- A libidó csökkenése és okai
- A szexuális fejlődés visszamaradásának okai
- Vizelési panaszok okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A peptidhormonok és peptidtranszmitterek meghatározása
A peptidhormonok és peptidtranszmitterek kimutatása történhet a vérből és a szövetekből. A peptidek biológiai hatásuk alapján történő kimutatási módszerét bioassay-eljárasoknak nevezzük. Mivel a peptidhormonok a vérben rendkívül alacsony koncentrációban fordulnak elő, a bioassay-módszerek nem terjedtek el a klinikai gyakorlatban.
A mindennapi gyakorlatban ma a keringő hormonok kimutatására radioimmunoassay (RIA) eljárásokat alkalmazunk. A szövetekben, illetve az idegelemekben képződő peptidhormonok és peptidtranszmitterek kimutatása immunhisztokémiai módszerrel történik.
A peptidhormonok és peptid transzmitterek terápiás alkalmazása
A gasztrointesztinális hormonok terápiás alkalmazását parenterális alkalmazási módjuk és a nagyon rövid hatástartamuk limitálja. A klinikai gyakorlatban a szomatosztatin és hosszú hatású analógjai (octreotid, lanreotid) kerültek bevezetésre.
A szomatosztatin és hosszú hatású analógjainak indikációi:
- A karcinoid szindróma és a pancreas endokrin tumor tüneteinek kezelése.
- Acromegália kezelése.
- A pancreas és enterokután fisztulák kezelése.
- Egyéb hasmenéssel járó állapotok (AIDS, rövidbél-szindróma) kezelése.
- Oesophagus varix vérzés kezelése. Az acut pancreatitis kezelésére a szomatosztatin nem vált be, amely feltehetőleg a hormon Oddisphincter kontrakciót okozó hatásával magyarázható.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.