• gyermek
• környezeti hatások

A környezet hatása a gyermek teljesítményére

Az egészségesen világra jött újszülöttek között látszólag nincs nagy különbség. Mégis, ha jobban megfigyeljük őket különböző testi adottságokkal rendelkeznek. Néhány nap elteltével pedig már az öröklött jellemzők is megmutatkoznak. Ilyen többek között az érzékszervek érzékenysége, az érzelmek erőssége, tartóssága, a vérmérséklet, a betegségre való hajlam stb. Később a veleszü­letett adottságokban rejlő lehetőségek a biológiai érés, a pszichikus fejlődés és a környezet hatására bontakoznak ki.

A testi gyarapodás, a fogzás, a gőgicsélés megkezdődése, a szobatisztaság kialakulása, a beszéd megindulása, stb. belső biológiai beprogramozódás sze­rint történik, de a környezet is befolyásolja ennek fejlődését. A magzat szoros összeköttetésben él az anyával, nem mindegy milyen jótékony, vagy káros hatások érik, (kiegyensúlyozott vagy feszült, zaklatott életmód, helyes vagy helytelen táplálkozás, megfelelő pihenőidő stb.) mert ezek kihatással lesznek későbbi életére.

Az újszülött kiszolgáltatott lény

Ő a környezetétől függ, hisz szükségleteit nem tudja önállóan kielégíteni. Az adottságai a környezet hatására válnak képességekké, lehetőségekké. Ahhoz, hogy valaki kiváló zongorista legyen, nem elég jó hallással meg­születni, kell még, hogy megfelelő kézügyesség, zenei emlékezet, kitartás, akaraterő alakuljon ki, hogy legyen megfelelő hangszer a gyakorláshoz, hogy játékát mások meghallgassák, elismerjék, azaz legyen motivációja a muzsikáláshoz.

A kisgyermek jó esetben abban a családban nő fel, amelyikbe beleszületik

A család biztosítja testi, szellemi, erkölcsi fejlődését, és segíti őt abban, hogy beilleszkedjen az őt körülvevő csopor­tokba, tágabb közösségekbe. A család, mint egy szűrő közvetíti a gyermek felé az ismereteket, elvárásokat, melyek meghatározzák személyiségének alakulását. Iskoláskor előtt a kisgyermek főként utánzással sajátítja el a helyes szokásokat, magatartást, ezért fon­tos, hogy milyen példát mutatunk, milyen értékeket közvetítünk felé. Iskoláskorban ismeretei egyre bővülnek.

Szándékos, verbális tanulással gondolkodása, ítéletalkotása, következtetése, a kötelező szabályokhoz való alkalmazkodása erősödik. Serdülőkorban pedig főként önismeretre, önmegvalósításra, önérvényesítésre törekszik. Az értelmi képességek gyarapodása nem minden esetben jár együtt a jó teljesítménnyel. Ahhoz, hogy a kisgyermek az ismeret elsajátításban, a tanulásban sikeres legyen, hogy jó eredményeket hozzon létre több dolog is szükséges.

Teljesítmény

Néhány olyan dolgot szeretnék felsorolni a teljesség igénye nélkül, ami ronthatja a gyermek tanulási esélyeit. Ha az alapszük­ségleteit nem tudja kielégíteni, nem képes másra koncentrálni. Ilyen, ha éhes, szomjas, fázik, melege van, rosszul érzi magát, ürí­tési problémával küzd, vagy fáradt. Ezek közül a fáradtság néhány tünetére hívnám fel a figyelmet.

Gyermek tanulási esélyeit befolyásoló tényező

A fáradt gyermek másként kezd viselkedni, magatartása meg­változik. Sokszor ingerlékeny, nyugtalan, túl sokat izeg-mozog, szívverése felgyorsul, vagy esetleg álmosan ásítozik, aluszékony lesz. Mozgása időnként koordinálatlanná válik, a tárgyak mellé nyúl, kibillen egyensúlyából, gyakran megbotlik, szédül. Figyel­metlen, nem tud koncentrálni, lassul az emlékezete, esetleg téveszti a betűket, más érzékszervi csalódások jelentkeznek, beszédében zavarok lépnek fel.

Érzelmein nehezen tud uralkodni, indokolat­lan félelmek gyötrik, szorong, hevesen reagál jelentéktelen dolgokra. Rossz a közérzete, unatkozik. A fáradtság tulajdonképpen a szervezet védőmechanizmusa, az idegrendszert védi meg a túlzott kifáradástól. A fáradtságot több dolog is előidézheti.

Nem megfelelő terhelés

Fizikai kifáradás jön létre, ha a gyermek nem életkorának, testi erejének, izomzatának megfelelő terhelést kap. (Nem az egészséges elfáradásra gondolok.) Az I. osztályos kisiskolás nem képes 45 per­cig egy helyben ülni, ha gerincizmai gyengék. Hosszú távú futás, gyalogolás, ugrálás is megterhelő számára. Romlik a teljesítménye, ha éhesen indult el óvodába, iskolába, ha nem aludta ki magát kellőképpen. Ennek oka lehet, hogy a család rossz anyagi körülmé­nyek között él.

Nincs módjuk megvásárolni a megfelelő élelmet, a lakás túlzsúfoltsága miatt a kisgyermek nem tud eleget, megfelelő helyen pihenni éjszaka. Az anyagiak mellett a rossz napirend, élet­ritmus is felelős lehet. A gyermek éjszakába nyúlóan nézheti a TV-t, játszhat a számítógéppel saját szobájában anélkül, hogy bárki ellenőrizné. A délutáni tanulás helyett a filmek után kezd a tanu­láshoz. Esetleg átveszi a felnőtt családtagok rossz szokásait, akik kedvüknek, hangulatuknak megfelelően későn térnek nyugovóra.

Irreális elvárások

Sokszor az irreális szülői elvárások fárasztják ki a gyermeket. Már az óvodában tapasztalható, hogy a kiscsoportos korú gyerekeket is a szülők különböző különórákra íratják be. Nekik pedig még főként a szabad játék lenne az életkornak megfelelő tevékenysé­gük. Ezt a kort később nem lehet visszaadni a gyermekeknek. Az iskolás gyermektől elvárják, hogy minden feleletére, dolgozatára igyekezzen 5-öst kapni, hogy tanítás után többféle szakkörbe is járjon.

Mint ahogy mi, felnőttek sem tudunk minden helyzetben, minden alkalommal 100%-os teljesítményt nyújtani, úgy a gyer­meknek sem sikerül mindig az élvonalban teljesítenie. A gyermek igyekszik a szülői elvárásoknak maradéktalanul megfelelni, ezért erején felül is tanul, plusz feladatokat vállal el. Közben stresszel, ha valami nem úgy alakul, ahogy szeretné. A szorongás, a kudarctól való félelem pedig rontja a teljesítményt. Lehet, hogy a gyermek reálisan nem is tudja megítélni saját képességeit, a túlvállalás pedig elősegítheti az idegrendszerének kóros kifáradását.

Nem mindegyik kisgyermek fejlődik egyformán, azonos tempó­ban

Ezért fontos, hogy odafigyeléssel megismerjük gyermekünk „ha­tárait és lehetőségeit”. Az erejének megfelelő terhelés, a jó napirend, a megfelelő körülmények biztosítása, az örömteli tevékenykedés, a pozitív megerősítés, elismerés, a sikerélmény serkenti a gyermeket jobb teljesítményre. Jó, ha lehetőség adódik a szellemi fáradtságot mozgás­sal, aktív tevékenységgel felváltani, vagy a fizikai elfáradás után szel­lemi elfoglaltságot találni, (zenehallgatás, mesehallgatás, olvasás stb.)

Lelki okok

A gyermek teljesítményét rombolhatja, ha lelkileg bántja valami. Ez lehet családon belüli veszekedés, két szülő közötti hatalmi harc, szerepkonfliktus, következetlen, változó követelmény, testi, érzel­mi elhanyagolás, kirekesztés, megalázás, durva bánásmód, testvér­féltékenység, bizonytalanság stb. A kívülről tökéletesnek tűnő csa­ládokban is előfordulhat titkolt probléma, szeretetlenség, egymás melletti elbeszélés, meg nem értettség. A csonka családokban a gyermek előtt nincs mindig követendő példa.

A deviáns családok­ban a gyermek nem mindig akar azonosulni a családban elfogadott negatív normákkal. Küzdelméhez nem talál megfelelő segítséget. Az is lelki sérelmet okozhat a gyermeknek, ha a kortársközössége nem fogadja el, ha kirekesztik, megbélyegzik, elutasítják. A gyerekeken kívül lehet konfliktusa az óvónővel, tanítónővel, osztályfőnökkel. A barátok nélkül élő kiközösített gyermek magába roskad, semmi iránt nem érdeklődik, egyre rosszabbul teljesít. A sztárolt, központi helyet betöltő gyermek is ronthat eredményein, mert öntelt viselke­dése elbizakodóvá, felületessé, indokolatlanul magabiztossá teheti.

Gyerek sikereinek elismerése

Fontos, hogy a kisgyermeknél észrevegyük a teljesítményben, hangulatban bekövetkezett változásokat. Igyekezzünk megkeresni az okokat, amik a változást előidézték. Ha úgy gondoljuk, ne szé­gyelljünk a pedagógustól, pszichológustól segítséget kérni a prob­léma megoldásához. Kerüljük el a gyermek elítélését, gyakori meg­büntetését, megszégyenítését, mert ez csak tovább ront a helyzeten. Örüljünk őszintén együtt a sikernek, amit a kisgyermek életkori sajátosságainak megfelelően ér el.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.