• fogak
• fogápolás
• kezelések
• kezelési tippek

Fogszabályozás – Mikor kezdjük a kezelést?

Kérdések és válaszok

Gondolom, most sok szülőnek eszébe jut, mit is jelentett kisis­kolás korában az, ha valaki „fogszabályozásra járt”, s bizony ke­vesen is voltak, akik beismerték ezen „hátrányosságukat”, aki vi­szont – főként szülői nyomásra – még rögzített készüléket is képes volt hordani, annak aztán meggyűlt a baja a rosszmájú kritikák­kal. Szerencsére úgy tűnik ennek az időnek vége, a felnőttek és ez által a gyerekek is, felnőttebbek, elfogadóbbak lettek, ma már a középiskolákban szinte divat a rögzített fogszabályozó viselése. Ehhez azonban az is hozzájárult, hogy időközben modern anyagok, korszerű technikák jelentek meg a fogszabályozásban is.

Miért fontos a szabályos fogazat?

A fogszabályozás jelentősége napjainkban egyre inkább előtérbe kerül, hiszen a szabályos, esztétikus fogsor a jó megjelenés elenged­hetetlen része, s a fogszabályozásra szorulók száma Magyarországon sem kevés. Hazai statisztikák szerint az 5-18 éves korosztály 16,8 %-a (kb. 300.000 gyermek) rendelkezik olyan anomáliával, ami feltétlenül kezelést igényel. A szabályos fogazatnak a szép látvá­nyon kívül funkcionális előnyei is vannak.

Ok-okozati összefüggés van a fogazati rendellenességek és a fogszuvasodás, illetve a különböző típusú fogágy betegségek kiala­kulása között. A torlódott, összevissza álló fogakon a lepedék könnyebben megtapad, a fogak természetes öntisztulása is rosszabb, s a fogmosás során sem tudjuk tökéletesen megtisztítani ezeket a területeket.

A súlyos harapási eltérések korai fogágybetegségek kiala­kulásához vezethetnek pl. fedőharapás esetén (ekkor az alsó metszőfogak közvetlenül a felső metszőfogak mögé a szájpadlásra harapnak), valamint a rendellenesen álló fogakat rágás közben tengelyiránytól eltérő erő éri. Ez kóros, döntögető erőként jelenik meg a fogakon, s ez idővel a fogágy károsodását, a fogak kilazulását okozza.

Bizonyos fogászati anomáliák tartós megléte állkapocs ízüle­ti bántalmakhoz vezethet, a száj légzés és az előre álló felső metszőfogak pedig az ajkak és a fogíny krónikus gyulladását okozzák. Nem ritka a fogazati eltérések miatt kialakult beszédhiba, illetve meg kell említenünk a rendezetlen fogazat okozta pszichés hatásokat is.

Melyek a kezelési módszerek?

Mivel a rendellenességek nagy része leginkább az állcsontok fejlődése, növekedése közben, illetve a fogak akadályozott előtörése miatt alakul ki, így a kezelés célja elsősorban a fogazat normális fejlődésének a biztosítása, az akadályozó tényezők elhárítása. A már kialakult rendellenességeket pedig a fogszabályozó kezelés során megpróbálják a lehető legoptimálisabb mértékben helyreál­lítani.

A legismertebb és leggyakrabban alkalmazott kezelési mód­szer a készülékes kezelés. A készülékek igen sokfélék lehetnek szerkezetüket, anyagukat, hatásmechanizmusukat tekintve, de nagy általánosságban két csoportról, a kivehető („éjszakai”) illetve a rögzített („beragasztott”) fogszabályozó készülékekről beszélhe­tünk.

Az anomália típusától illetve a kialakult elváltozás mértékétől függően a készülékes kezelés esetenként szájsebészeti beavat­kozással egészülhet ki, más esetben pedig a sebészeti beavatkozás előfeltétele az eredményes fogszabályozó kezelésnek. Ez a beavat­kozás lehet csupán egy rossz helyen letapadt ajakfék átvágása, de ide tartozik a fogeltávolítás és a több órás állcsontsebészeti műtét is.

Bizonyos elváltozásoknál a készülékes kezelés izomtornával egészül ki, mely az arc, a száj körüli izmok és a rágóizmok (eseten­ként a nyak-, vállövi- és karizmok) megerősítését szolgálja, hiszen ha a készülékes kezelés befejezése után ezen izmok csökkent funk­ciója továbbra is fennáll, a rendellenesség újra visszatérhet.

Az anomáliák kialakulásának megelőzése is a fogszabályozás egyik módszere. A rendellenességek korai felismerése és kezelése, az anomáliákat okozó gyermekkori rossz szokásokról való leszoktatás, a tejfogazati és a korai vegyesfogazati időszakban alkal­mazott különböző készülékek, módszerek, mind a későbbi súlyos deformitások kialakulását akadályozzák.

Mikor kezdjük a kezelést?

Mivel az állcsontok és a fogazat rendellenességei, amelyeket fogszabályozással javítani szeretnénk, nem mások, mint fejlődési és növekedési zavarok, ezért leginkább akkor célszerű beavatkozni, amikor az állcsontok fejlődése még folyik, így a kezeléssel a sza­bályos növekedés irányába terelhetjük a folyamatot.

A tejfogazati időszakban (2-6 éves korig) diagnosztizálható bizo­nyos harapási anomáliák esetében mindenképpen érdemes elkezde­ni a korai kezelést, mely segítségével csökkenthető vagy elkerülhető a későbbi súlyos deformitás kialakulása. Mindenképp beavatkozást igényel a 4 éves kor után is fennálló, ujjszopásból eredő, nyitott harapás kezelése (a hátsó fogak zárt állapotában a metszőfogak területén az alsó és a felső fogsor között rés található, az ujjszopás helyének megfelelően). Ebben a korban legtöbbször otthon viselhető és kivehető segédeszközközöket kapnak a gyerekek.

A vegyesfogazati időszak (6-12 éves korig) a legtöbb anomália kezelésére a legalkalmasabb, hiszen ebben az időszakban nemcsak az előtörő maradófogakat lehet a helyes irányba terelni, hanem a pubertás alatt oly kifejezett állcsontnövekedést is a megfelelő mó­don tudjuk befolyásolni. A fogszabályozás az anomália típusától, illetve a tej és maradó fogak arányától függően kivehető vagy fix készülék segítségével történik.

A maradófogazati időszakban (12-20 éves korig) is eredményes kezeléseket lehet végezni, főként fix fogszabályozó készülékek alkalmazásával, ebben a korban végzik azoknak az eseteknek a kezelését is, melyek sebészi beavatkozást igényelnek.

Ma már felnőtt korban (20 év fölött) is történik fogszabályozó kezelés, de ilyenkor már csak bizonyos anomáliák korrigálhatók, az idő előrehaladtával a csontszövet reakcióképessége csökken, így a kezelési idő növekszik, sok esetben pedig a fogakat a szabályozás után rögzíteni kell.

Meddig fog tartani?

A rendellenességek korai felismerése igen fontos, ez teszi lehetővé, hogy a fogszabályozó szakorvos az anomália kezelé­séhez legalkalmasabb időpontot válassza ki, hiszen a helyes időben végzett beavatkozás nemcsak a kezelés sikerét garantálja, hanem a kezelés időtartamát is lerövidíti. Ebben a gyermekfogorvoso­kon kívül nagy szerepe lehet a szülőnek vagy a pedagógusnak, ha időben felfigyel a gyermek fogazatának rendellenes fejlődésére. A. kezelések, időben diagnosztizálva, többnyire 1-2 évig tartanak, de nehéz esetekben, illetve a késői orvoshoz fordulás következtében már jelentősen kialakult deformitások esetén, évekkel nőhet a kezelési idő s az eredmény sem lesz minden esetben tökéletes.

Nem elhanyagolható szempont azonban az sem, hogy a kis páciens hogyan fogadja a beavatkozást, s ebben a szülők segítsé­gére is nagy szükség van, át kell érezniük és meg kell értetniük a gyermekükkel a kezelés fontosságát. Az orvossal mindvégig együttműködő gyermek kezelése könnyebb, eredményesebb.

A fogszabályozó kezelés, bármely életkorban végzik is, min­denképp kellemetlen beavatkozás a páciens számára, sok türelmet igényel a pácienstől, az orvostól és a családtól egyaránt, de ha a szakorvos szerint a kezelésre szükség van, érdemes belevágni. Jó pszichológiával, szerető gondoskodással győzzük meg magunkat és gyermekünket a kezelés fontosságáról, érezzük át jelentőségét és éljük át közösen a nem mindennapi kalandot, a szebb és egészsé­gesebb mosoly érdekében.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.