Hogyan alakul ki a stroke?
Segít megérteni a tüneteit és könnyebb részt vállalni a gyógyulása folyamatában, ha értir hogyan és miért következett be a stroke.
Vérrög okozta (isémiás) stroke
Öt stroke-ból négy ebbe a csoportba tartozik. Isémiás stroke akkor következik be, ha egy vérrög elzárja az agy vérellátásáért felelős egyik artériát. Attól függően, hogy a vérrög hogyan került oda, két csoportot különböztetnek meg.
- Agytrombózis. Olyan vérrög okozza, amely az agyat tápláló artériák egyikében alakul ki.
- Agyembólia. Olyan vérrög okozza, amely a test más részéből sodródik az agy egyik artériájába. A vérrögök kialakulása többnyire krónikus betegséggel függ össze, például: érelmeszesedés, magas vérnyomás, cukorbetegség vagy magas koleszterinszint, pitvarfibrilláció vagy egyéb szívritmuszavar, szívbetegség (koszorúér-betegség, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák).
Haemorrhagiás stroke
Koponyaűri vérzés a koponyán belüli vérzés következménye.
Okai a következők lehetnek:
- Agyvérzés (haemorrhagiás stroke): Ilyenkor az agyon belül reped meg egy ér, általában magas vérnyomás miatt.
- Szub-arachnoidális vérzés: Ilyenkor az agy felszínén reped meg egy ér, és a vér az agy felülete és a koponyacsont közötti térbe szivárog. Az ok az egyik koponyán belüli verőér körülírt tágulatának (aneurizmának) megrepedése. A koponyaűri vérzés gyakran súlyosabb az isémiás stroke-nál, és bár a tüneteik hasonlóak, korai kezelésük egészen más jellegű.
Miért különböznek a hatások?
A stroke olykor csak átmeneti tüneteket okoz, például arc izmaiban vagy a karban tapasztalt gyengeséget, ami néhány óra alatt el is múlik. Ezt TIA-nak (átmeneti isémiás rohamnak vagy ministroke-nak) nevezik. A stroke súlyos eseteiben viszont néha hónapokba telik, mire a beteg képes segítség nélkül állni, tudja mozgatni a karját, vagy például visszanyeri a beszédképességét.
Az eltérések oka abban keresendő, hogy nem mindegy, az agy melyik része károsodott. A jobb félteke a test bal oldalát működteti, a bal félteke pedig a jobbat. A gyakori tünetek, mint a végtaggyengeség vagy -bénulás általában a stroke érintette agyféltekével ellentétes oldalon jelentkeznek (az arc esetében viszont azonos oldalon).
Ha a bal agyfélteke érintett, akkor nagyobb valószínűséggel érintettek a nyelvi képességek (beszéd, beszédértés, olvasás és írás). A jobb félteke érintettsége esetén inkább az észlelési képességekkel (a látott, hallott vagy tapintott dolgok értelmezésével) és a térbeli tájékozódással (a méret, a távolság, a sebesség megbecsülésével) adódhatnak nehézségek. A tünetek súlyossága a károsodott terület nagyságától is függ, valamint attól, hogy a stroke-ot vérrög vagy vérzés okozta. A tünetek emellett általában súlyosabbak azoknál, akik már eleve is rossz egészségi állapotban voltak.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.