• agyvérzés
• stroke

Agyvérzés után – az első lépések a gyógyulás útján!

A stroke-ot követő napok ijesztőek és telve vannak bizonytalanság­gal, de már megindul a gyógyulás. Bár szakszerű orvosi ellátásban részesül, nagyon fontos szerep jut a családja és barátai támogatásá­nak, valamint saját elszántságának és elkötelezettségének is.

Az orvosok a stroke előtti fizikai állapota, a tünetei, valamint az eddig elért javulásának mértéke alapján tudják megbecsül­ni, hogy milyenek a kilátásai, ám ez a módszer korántsem tökéletes. A gyógyulásnak ugyanis nincsenek biztos „szabályai.” Az ön elkötelezettsége legalább olyan fontos, mint az orvosok munkája. Az életmódbeli változtatások pedig rendkívül nagy mértékben csökkenthe­tik a második stroke kockázatát.

Tisztában kell lennie azon­ban azzal is, hogy a gyógyulás útján nemcsak sikerek lesznek, hanem megtorpanások is. Ez lelkileg és érzelmileg is megterhelő lehet mind az érintett, mind a családja számára. Ha ezt kezdettől fogva elfogadja, akkor jóval reálisabbak lesznek a gyógyulás sebességére vonatkozó elvárásai is.

Lendületet a gyógyulásnak

Jusson eszébe, hogy bármilyen rosszul érzi magát pillanatnyilag, a szer­vezete rendkívüli öngyógyító képességekkel bír: ez segíthet abban, hogy derűlátóbban tekintsen a jövőbe. Bízzon az önt kezelő orvosokban, és fogadja meg a tanácsaikat. Ha van rá ereje, a rehabilitációs foglalkozások között is gyakoroljon, de ne fárassza ki túlságosan magát. Ami igazán számít, az az, hogy hajlandó-e kitartani.

Az alábbiakban felsoroljuk az öt legfontosabb dolgot, amit ön és a családja a gyógyulás érdekében tehet.

• Mozogjon! Ha a lehető legkorábban kezébe veszi az irányítást, és minél többet megtesz önmagáért, az a későbbiekben rendkívül hasznosnak bi­zonyul. Lehet, hogy a stroke hatással volt a mozgásképességére, de minél hamarabb kel fel az ágyból és kezd el járkálni a kórteremben (felügyelet mellett), annál jobb esélyei vannak a sikeres gyógyulásra. Ha már jól megy a járás, minél előbb, még a kórházi tartózkodása alatt, kezdjen kíméletes aerob jellegű gyakorlatokat végezni egy fizikoterapeuta irányításával.
• Összpontosítson az izmaira! A stroke-on átesett betegek több mint egyharmada szenved izmai elmerevedésétől. Karja és lába mozgatása nemcsak nehéz, de fájdalmas is lehet, s az egyszerű, mindennapos tevékenységek is jóval több időt vesznek igénybe. Szerencsére vannak hatékony kezelési módok az izommerevség ellen: részben gyógyszerek, rész­ben pedig fizikoterápia és foglalko­zásterápia. A bizonyítékok szerint e probléma korai kezelése nagyon sokat számíthat a távolabbi kilátá­sai szempontjából. Tájékozódjon arról, melyik az életminősége javítására legalkalmasabb rehabili­tációs program.
• Hallgassa kedvenc zenéit! Mielőtt önmaga készen állna, hogy kézbe vegye gyógyulását, a csa­ládja sokat segíthet, például avval, hogy a kedvenc CD-it felveszik egy MP3-lejátszóra, állítják finn kuta­tók. A Brain (Agy) című szaklap­ban megjelent tanulmány szerint a gyógyulás kezdeti napjaiban ked­venc zenéiket hallgató betegeknél jobb volt a nyelvi funkciók javulása, mint azok esetében, akik semmit sem csináltak, vagy csak hangos könyveket hallgattak. Hatékonyabb volt a kognitív felépülésük is, és kisebb valószínűséggel alakult ki náluk depresszió.
• Vonja be a családot! Még a kór­házi tartózkodása alatt vegye kö­rül magát családtagjai és barátai fényképeivel!

Kikből áll a csapat?

Lábadozása idején várhatóan az alábbi szakemberek vesznek majd részt a gondozásában és a rehabilitációjában.

• Stroke-specialista. Ő irányítja a kezelését, bár lehet, hogy nem túl gyakran találkozik vele. Hazaté­rése után általában a háziorvosa veszi át ezt a szerepet.
• Osztályos ápolók. Ők végzik a kórházban a napi szintű ellátását. Hazatérése után a körzeti nővér rendszeresen meglátogathatja, hogy ellenőrizze a gyógyszereit, a vérnyomását és az általános egészségi állapotát.
• Fizikoterapeuta. Segít az eset­leges egyensúlyozási problémák, a bénulás és az izomgyengeség leküzdésében, s olyan gyakorlato­kat ír elő, amelyek javítják a moz­gását, és – ha az izmai gyengék – meggátolják, hogy a végtagjai elmerevedjenek és fájdalmassá váljanak. Ő az, aki megmondja, hogyan és mikor térhet vissza a megszokott tevékenységeihez.
• Beszédterapeuta. Hazatérése után tanácsokat ad a kommuni­kációs problémák kezelésére és leküzdésére vonatkozóan, bele­értve a beszédet, az olvasást és az írást is. Ebbe gyakran bevonja a családtagokat is.
• Dietetikus. Tápláló étrendet állít össze, amelyet biztonságosan és könnyen fogyaszthat, ha nyelési nehézségei vannak, étvágytalan, túl sovány vagy cukorbeteg.
• Foglalkozásterapeuta. Megoldást kínál az otthoni mindennapos

Attól függően, hogy a stroke hogyan hatott önre, az alábbi szakemberek segítségére is szüksége lehet.

• Szemorvos. A stroke után romol­hat a látása.
• Klinikai pszichológus. Segít az olyan érzelmi problémák leküzdésében, mint a fáradtság, a hangulatingadozások, a stressz, a szorongás és a depresszió.
• Gyógypedikűrös. Segít a láb­ápolásban, különösen akkor, ha a bénulás vagy a mozgáshiány akadályozza ebben.
• Gyógyfűzőkészítő. Speciális fűzőt készít, amely megtámasztja a végtagjait és segíti a mozgás­ban.

Arcizomtorna

Ha a stroke az arcizmait is érintette, az alábbi egyszerű gyakorlatok rendszeres elvégzése segíthet megerősíteni őket.

• Nyissa a szemét és a száját ami­lyenre tágra csak tudja, majd mindkettőt szorosan csukja be.
• Mondja el sorban a magán­hangzókat, hogy megdolgoz­tassa a száj körüli izmokat.
• Vonja fel, majd engedje vissza a szemöldökét.

Elkötelezettség a rehabilitáció mellett

A gyógyuláshoz és az életkilátások javításához a stroke-ot követően újra kell tanulni az elvesztett funkciókat. A gondozásában részt vevő szakemberek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy újra elsajátítsa például a beszédet, az evést, az öltözködést vagy a járást -, miközben az erőn­létét, rugalmasságát és állóképességét is visszanyeri.

Hazatérése után továbbra is végezze a kórházban tanult gyakorlato­kat, dolgozzon ki technikákat arra, hogy könnyedén fel tudjon ülni az ágyban, később felállni onnan és mozogni a lakásban. Fizikoterapeutája továbbra is a célirányos, egyes otthoni tevékenységekhez köthető moz­gásokra összpontosít, hogy ezzel visszaadja a mozgékonyságát, és képes­sé tegye olyan mindennapos feladatok elvégzésére, amelyekre szükség van ahhoz, hogy visszanyerje önállóságát.

Stimulálás

A szellemi és testi stimuláció nélkülözhetetlen ahhoz, hogy kórházi tartózkodása után újból magára találjon. Egy stroke-on átesett beteg így mesélt a tapasztalatairól: „Minden segíthet, ami élénkíti a szellemet. A kórházban töltött egy hét alatt semmi stimulálóval nem találkoztam, csak csendben üldögéltem. Ám amint hazatértem, elkezdtem tévézni és használhattam a számítógépet…most pedig, nem egészen három hónap elteltével készen állok rá, hogy visszatérjek a munkába.”

Igyekezzen rendszeres kihívások elé állítani a testét és az elméjét – tűzzön ki célokat a testmozgásprogramja keretében vagy csiszolja elméjét keresztrejtvényfejtéssel. De vigyázzon, ne legyen maximalista és az se keserítse el, ha nem mindig sikerül elérnie a kitűzött célt.

Ellazítás és erősítés

Az itt bemutatott, naponta elvégzendő gyakorlatokat egy stroke-on átesett betegekre specializálódott fizikoterapeuta fejlesztette ki a moz­gékonyság visszanyerése céljából. Fordítson különösen nagy gondot a stroke által érintett ízületekre. Mielőtt belekezdene akár ezekbe, akár más gyakorlatokba, kérje gyógytornásza tanácsát.

A nyak megmozgatása

• Üljön le egy székre, talpát helyezze apadióra, majd hajtsa előre a fejét a mellkasához közelítve.
• Lassan húzza a fejét hátrafelé, míg meg nem látja a mennyezetet, majd húzza vissza a fejét, hogy egyenesen előrenézzen.
• Ezután hajtsa oldalra a fejét, közelítse a jobb fülét a jobb vállához. Húzza vissza függőlegesig, majd hajtsa balra ugyanúgy.

Váll-lazítás

• Körözzön előre a bal, majd a jobb vállával.
• Ezután húzza hátra a fejét a jobb válla fölött, amennyire csak tudja. Ismételje meg a mozdulatot a bal oldalra is.
• Húzogassa mindkét vállát fel és le, mintha vonogatná. Ismételje néhányszor.

A karok megmozgatása

• Kulcsolja össze ölben a két kezét, majd lassan emelje a karját a feje fölé. Ha ez fájdalmat okoz, kérje fizikoterapeutája tanácsát.
• Engedje le az összekulcsolt ke­zét vállmagasságig. Kinyújtott karral fordítsa el az összekul­csolt kézfejeket úgy, hogy hol az egyik, hol a másik keze legyen felül. Ismételje meg néhányszor a gyakor­latot. Ha fájdalmat érez a vállában, kérje fizikoterapeutája tanácsát.

Láberősítés

• Széken ülve nyújtsa ki és emelje fel az egyik lábát, majd kinyújtott térddel engedje le.
• Tegye ugyanezt a lábát a másik combjára, és hajoljon kissé előre. Egyenesedjen fel, majd engedje le a lábát. Ismételje meg e három mozdula­tot a másik lábával is.
• Tegye le mindkét lábát a pad­lóra, és gyakorolja a székről való felállást, majd újbóli leülést. Néhányszor ismételje meg.

Zenés megoldások

Első hallásra furcsának tűnhet, de néha könnyebb énekelni, mint be­szélni. A stroke-ot szenvedett betegeknek nagyjából egyötöde veszíti el a beszédképességét, ám sokan közülük tudnak kommunikálni, ha a szavakat eléneklik, állította egy amerikai tudományos társaság jelentése 2010-ben. A javasolt módszer lényege az, hogy az érintetteket megtanít­ják a szavak és kifejezések dallammal kísért kimondására. Ilyen módon tudják például jelezni, hogy vécére kell menniük, éhesek vagy szom­jasak. A tudósok szerint a dallam segíthet az agynak „újrahuzalozni” magát, kikerülve a sérült területeket.

A zene kiváló eszköz ahhoz, hogy válaszra bírjuk az agy passzív részeit

 

dr. Gottfried Schlaug, a Harvard Egyetem orvosi karának kutatója.

Vonja be a családját és a barátait!

Bármilyen kitűnő munkát végeznek is az önt kezelő szakemberek, felépü­lése szempontjából a környezetén, a családtagokon és a barátokon múlik a legtöbb. Íme tíz ötlet, hogyan segíthetik a gyógyulását:

• Elfogadják olyannak, amilyen. Segítenek abban, hogy kifejezze szükségleteit és megdicsérik mind­azért, amit sikerült elérnie.
• Megtalálják, miként segíthetnek a konkrét problémákban – kon­zultálnak a fiziko- vagy beszédterapeutával, illetve utánanéznek megbízható internetes oldalakon.
• Bevonják önt különféle tevé­kenységeikbe, például kártyá­zásba, puzzle-kirakásba, társasjá­tékokba, illetve számítógépes vagy konzolos játékokba. Ezek bizonyí­tottan segítenek a mozgékonyság visszanyerésében.
• Beszélgetnek önnel, és kerülik az olyan kérdéseket, amelyek­re egyszerű igen-nem válaszok adhatók. Nyitott végű kérdéseket kell feltenniük, amelyre önnek teljes mondatokban kell válaszolnia – bár­milyen sokáig tart is, ki kell várniuk a válaszát.
• Nem felejtik el: ha nehezen találja a szavakat, dalban talán könnyebben fejezi ki magát, ezért közös éneklést kezdeményeznek.
• Nem végzik el ön helyett azokat a mindennapos teendőket, ame­lyeket maga is meg tud csinálni, még ha lassabban is. Ha türelemmel kivárják, hogy önállóan tegyen meg dolgokat, sokkal több sikerélménye lesz, és növekszik az önbizalma.
• Utánanéznek az elérhető rehabi­litációs foglalkozásoknak, és ha csak lehet, el is kísérik.
• Segítenek kapcsolatban maradni tágabb ismeretségi körével, hogy megmaradjanak korábbi kapcsolatai. Tudatában kell lenniük azzal, hogy a stroke után gyakori a depresszió. Bár ez károsan hathat a gyógyulására, ha ön is és ők is tisztában vannak állapotával, akkor könnyebb kezelnie a problémát.
• Megértik, hogy a lábadozás során sokszor kimerült lehet, és tisztában vannak az alvás gyó­gyító erejével. A kézügyesség és a jó mozgáskoordináció visszanyerése sok esetben a családtagok és barátok türelmén és bátorításán is múlik.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.