• agyvérzés
• stroke

Stroke után: hogyan tovább?

Bár a stroke-ot általában a legsúlyosabb válsághelyzetek közé sorolják, a gyógyulás esélyei, különösen az időben megkezdett kezelés esetén nagyon jók. Stroke (más néven agyi érkatasztrófa) szinte bármely életkorban előfordulhat, de a középkorúakat és ennél idősebbeket érinti leginkább: az esetek 70 százalékában a 65 év felettieket.

A stroke sú­lyossága változó, és a kimenetele nem feltétlenül függ össze az életkor­ral. Ha tehát valakit idős korban ér stroke, az nem jelenti automatikusan azt, hogy a következményei az ő esetében súlyosabbak lesznek, mintha 15 évvel fiatalabb lenne. Az agyi katasztrófák egy része súlyos és mara­dandó fogyatékosságot okoz, de sok esetben a tünetek csak átmeneti jellegűek, és az érintettek maradéktalanul felgyógyulnak.

Az azonnali cselekvés fontossága

Napjainkban minden eddiginél nagyobb esély van rá, hogy a diagnózis gyors felállítása után az időben megkezdett terápia nagymértékben csökkenti a maradandó fogyatékosság kialakulásának kockázatát. A ke­zelést általában több orvosi szakterület képviselőiből álló csapat végzi. Hazatérésük után a betegeket gyakorlati tanácsokkal látják el, esetleg pszichológus segíti őket, és szociális támogatást is kaphatnak.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos a tünetek korai felismerése és a kezelés lehető legkorábbi megkezdése. Már 3 perccel a stroke bekövetkezte után megkezdődik az agysejtek közti kommunikáció károsodása, gyors beavatkozással azonban 94 százalékban helyreállítható. A stroke-ot követő órákban a pontos diagnózis felállítása és a hatékony kezelés mielőbbi megkezdése döntő mértékben befolyásolja azt, hogy a beteg milyen gyorsan és milyen mértékben fog felépülni.

Diagnosztikai vizsgálatok- 24 órán belül

Van néhány alapvető vizsgálat, amelyet minden stroke-központban elvé­geznek. Stroke gyanúja esetén ide szállítja be a mentő a beteget.

A képalkotó vizsgálat célja a stroke felmérése és az érintett agyterület azonosítása. A CT-(computer tomográfia) vagy MRI-(mágneses rezonancia) vizsgálat eredménye alapján kezdik meg a lehető leggyorsabban a kezelést. Ezekre a vizsgálatokra azért kell a lehető leghamarabb sort keríteni, hogy megállapítsák, milyen típusú stroke-ról van szó. Ez szó szerint élet-halál kérdése lehet, ugyanis a vérrög okozta stroke kezelé­sére szolgáló vérrögoldó gyógyszer a vérzéses stroke-ot tovább súlyos­bíthatja.

Az agyi véráramlás útját elzáró vérrögök okozta stroke egyébként sokkal gyakoribb, mint az agyvérzés. Az utóbbi idők egyik legfontosabb áttörése az úgynevezett trombolitikus terápia, amelynek során rend­kívül gyors és erőteljes hatású vérrögoldó gyógyszereket juttatnak a véráramba. A szert a stroke bekövetkeztétől számított 4,5 órán belül kell beadni – minél előbb, annál jobb.

Ideggyógyászati vizsgálatok, például nyelésteszt: A betegnek általá­ban ellenőrzik a nyelési képességét is. Először egy vagy több kiskanálnyi víz lenyelésére kérik, majd ha ez sikerült, itatnak vele egy fél pohárral. A betegek több mint egyharmada nem képes rendesen nyelni az első néhány napban, ami azért veszélyes, mert így az étel és a folyadék a légcsőbe, onnan pedig a tüdőbe kerülhet. E probléma fennállásáról minél előbb meg kell győződni, és szükség esetén gondoskodni kell mesterséges táplálásról. A későbbiekben beszédterapeuta is segíthet a nyelési nehézség korrigálásában.

…Egy héten belül

Az alábbi vizsgálatokat rutinszerűen elvégzik a kórházban:

• Vérnyomásmérés és koleszterinszint-vizsgálat. Magas vérnyomás korrigálására vagy a vérzsírszint csökkentéséhez megfelelő gyógyszer felírására van szükség.
• Vércukorvizsgálat. Az olyan cukorbetegeknél, akiknek a vércukor­szintje nincs megfelelően beállítva, nagyobb a stroke veszélye, ezért az ő esetükben módosítani kell a betegség kezelésén is.
• EKG (elektrokardiogram). Az esetleges szívritmuszavar (pitvarfibrilláció) kimutatására, amely a betegek mintegy negyedénél fordul elő.
• A kilátások felmérése. Mivel az elszenvedett stroke esetén igen magas egy következő stroke veszélye, az orvosok tanácsokkal látják el a bete­get: megfelelő életmódbeli változtatásokkal, kezelésekkel és gyógysze­rekkel jelentősen csökkenthető a kockázat.
• Műtét. Amennyiben a nyaki verőér szűkülete, illetve elzáródása áll a stroke hátterében, műtéti megoldás is szóba jöhet. Ennek során érsebészeti eljárást alkalmaznak, hogy csökkentsék az újabb stroke kockázatát.

Figyeljen az alábbi tünetekre:

• Az arc izmainak gyengesé­ge – mosolygáskor eltorzul az érintett arca.
• Izomgyengeség a karban – a beteg nem képes mindkét karját ugyanolyan mértékben felemel­ni. (Enyhébb esetben ügyetlen­ségnek tűnhet.)
• Beszédzavar – a beteg nem tud tisztán, artikuláltan beszélni.
• Látászavar – kettős látás.
• Hirtelen, nyilvánvaló ok nélküli egyensúlyzavar, elesés.

Ha ezek bármelyikét észleli, azonnal mentőt kell hívni, még akkor is, ha néhány percen belül elmúlik a probléma. Fontos: a stroke NEM okoz fájdalmat. Mondja el a diszpécsernek és a mentősöknek, hogy stroke-gyanús esetről van szó.

A leggyakoribb következmények

Ha stroke érte, közvetlenül utána, vagy a rá következő hetekben, hónapokban az aláb­bi tünetek némelyikét – lehet, hogy mindegyikét – észlelheti magán. Megfelelő kezeléssel a tünetek sok esetben megszüntethetők vagy jelentős mértékben enyhíthetők.

• Féloldali zsibbadás, izomgyen­geség (hemiparesis) vagy izombénulás (hemiplegia).
• Az izmok és ízületek merevsége az érintett oldalon.
• Járási nehézség a szédülés, egyensúly- vagy mozgás­koordináció zavar miatt.
• Féloldali petyhüdt arcizmok.
• Zavartság, beszédzavar (idegen szóval afázia), beszédértési, olvasási és írási nehézségek.
• Látászavarok.
• Heves fájdalom, amely gyakran csak hetekkel vagy hónapokkal később lép fel.
• Érzékelési problémák, pl. a tá­volság vagy sebesség megbe­csülése esetén, illetve az isme­rős dolgok felismerésében.
• Változások a mentális folya­matokban, pl. a tanulásban, az összpontosításban, az emlékek felidézésében, döntéshozatali és tervezési nehézségek.
• Depresszió, szorongás, az önbe­csülés hiánya, a magabiztosság elvesztése.

A legfontosabb teendők

A stroke-ot követő első napokban egy családtagnak vagy barátnak kell képviselnie önt.

A kezelés megértése nagyon fontos a stroke-on átesett betegek számára. Egyes esetekben az illető elég jó állapotban lehet ahhoz, hogy részt vegyen a döntéshozatalban, máskor viszont egy rokonnak vagy barátnak kell az érdekében el­járnia – vagy legalábbis közvetítőként segítenie. Az alábbi tanácsok a stroke elszenvedőjének, il­letve az érdekében cselekvő személynek szólnak:

• Írja össze, hogy mit szeretne kérdezni az orvostól, hogy ne feledkezzen meg róluk, ami­kor személyesen találkoznak. Figyeljen rá, hogy az ellátását végző orvos értesüljön az esetleges egyéb betegségeiről. Ha a beteg erre maga nem képes, akkor egy barátnak vagy
• rokonnak kell közölnie ezeket az információ­kat.
• Győződjön meg róla, hogy a kórházban mindent megtesznek a fertőzések elkerülése érdekéhen,
• Derítse ki, hogy ki irányítja a kezelését, hogy. vele beszélhesse meg az esetleges problémáit.
• Ha másvalaki érdekében jár el, arról is gondoskodjon, hogy a kezelést végzők tudják, mi az ön szerepe.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.