Gyors felépülés

Hogyan alakul ki a stroke?

Segít megérteni a tüneteit és könnyebb részt vállalni a gyógyulása folyamatában, ha értir hogyan és miért következett be a stroke.

Vérrög okozta (isémiás) stroke

Öt stroke-ból négy ebbe a csoportba tartozik. Isémiás stroke akkor következik be, ha egy vérrög elzárja az agy vérellátásáért felelős egyik artériát. Attól függően, hogy a vérrög hogyan került oda, két csoportot különböztetnek meg.

  • Agytrombózis. Olyan vérrög okozza, amely az agyat tápláló artériák egyikében alakul ki.
  • Agyembólia. Olyan vérrög okozza, amely a test más részéből sodródik az agy egyik artériájába. A vérrögök kialakulása többnyire krónikus be­tegséggel függ össze, például: érelmeszesedés, magas vérnyomás, cukorbetegség vagy magas koleszterinszint, pitvarfibrilláció vagy egyéb szívritmuszavar, szívbetegség (koszorúér-betegség, szívelégtelen­ség, szívbillentyű-problémák).

Haemorrhagiás stroke

Koponyaűri vérzés a koponyán belüli vérzés következménye.

Okai a következők lehetnek:

  • Agyvérzés (haemorrhagiás stroke): Ilyenkor az agyon belül reped meg egy ér, általában magas vér­nyomás miatt.
  • Szub-arachnoidális vérzés: Ilyenkor az agy felszínén reped meg egy ér, és a vér az agy felülete és a koponyacsont közötti térbe szivárog. Az ok az egyik koponyán belüli verőér körülírt tágulatának (aneurizmának) megrepedése. A koponyaűri vérzés gyakran súlyosabb az isémiás stroke-nál, és bár a tüneteik hasonlóak, korai kezelé­sük egészen más jellegű.

Miért különböznek a hatások?

A stroke olykor csak átmeneti tüneteket okoz, példá­ul arc izmaiban vagy a karban tapasztalt gyengeséget, ami néhány óra alatt el is múlik. Ezt TIA-nak (átme­neti isémiás rohamnak vagy ministroke-nak) nevezik. A stroke súlyos eseteiben viszont néha hónapokba telik, mire a beteg képes segítség nélkül állni, tudja mozgatni a karját, vagy például visszanyeri a beszéd­képességét.

Az eltérések oka abban keresendő, hogy nem mindegy, az agy melyik része károsodott. A jobb félteke a test bal oldalát működteti, a bal félteke pedig a jobbat. A gyakori tünetek, mint a végtag­gyengeség vagy -bénulás általában a stroke érintette agyféltekével ellentétes oldalon jelentkeznek (az arc esetében viszont azonos oldalon).

Ha a bal agyfélteke érintett, akkor nagyobb valószínűséggel érintet­tek a nyelvi képességek (beszéd, beszédértés, olvasás és írás). A jobb félteke érintettsége esetén inkább az észlelési képességekkel (a látott, hallott vagy tapintott dolgok értelmezésével) és a térbeli tájékozódással (a méret, a távol­ság, a sebesség megbecsülésével) adódhatnak nehézségek. A tünetek súlyossága a károso­dott terület nagyságától is függ, valamint attól, hogy a stroke-ot vérrög vagy vérzés okozta. A tüne­tek emellett általában súlyosabbak azoknál, akik már eleve is rossz egészségi állapotban voltak.

A TIA-t (átmeneti isémiás roham) gyakran nevezik „mini-stroke-nak” is. Az is, annyi különbséggel, hogy a tünetei kevesebb mint 24 óráig állnak fenn. A diagnózis felállításához ugyanolyan eljárásokat hasz­nálnak, mint a stroke esetében. A TIA megnöveli annak a való­színűségét, hogy öt éven be­lül az érintettet újabb stroke éri – bár az nem mondható meg, hogy mikor. Ha valakinek akár csak néhány percen át stroke-ra utaló tünetei voltak, rendkívül fontos, hogy a lehető leghamarabb kivizsgálják, és megfelelő stroke-megelőző kezelésben részesítsék.