Szívbetegség és stroke elkerülése

Bárki kaphat szívinfarktust vagy stroke-ot? Hogyan előzhetem meg?

Gyakorlatilag bárki kaphat szívinfarktust vagy stroke-ot, de a jó hír az, hogy a kiváltó okok többségének kialakulását meg lehet akadályozni. Ebben a cikkben megismerkedhet a kockázatot jelentő tényezőkkel és azt is megtudhatja, hogy néhány fontos ismeret és pár egyszerű módszer birtokában miként vértezheti fel magát a szívinfarktus és a stroke ellen.

Nézzen szembe a problémával!

Minden évben emberek milliói esnek át szívinfarktuson vagy stroke-on. Magyarországon 2008-ban 64 749 ember halt meg szív- és érrendszeri betegségben. Sokszor úgy tűnhet, hogy minden előzmény nélkül sújt le a betegség, pedig majdnem minden esetben vannak bizonyos rendellenességek a háttérben, és ha sikerül ezeket megelőzni vagy időben kezelni, elkerülhető a nagyobb baj.

Jó tudni! Az érrendszeri betegségek súlyos esetben oly mértékben akadályozzák a véráramlást, hogy végül az életet veszélyeztető szívinfarktus vagy stroke alakul ki. Az erek az egész testet behálózzák, és bennük a vér sejtek milliárdjaihoz szállítja az élet fenntartásához nélkülözhetetlen oxigént és tápanyagokat.

E csodálatos szállítórendszer központja, a szív valójában egy erős pumpa, amely a 100 000 km hosszú érhálózatban keringetteti a vért. Még nyugalmi állapotban is percenként áthalad rajta az összes, mintegy 5 liternyi vérünk.

De mi történik akkor, ha a vér útjába akadály kerül?

Ahogy egyetlen ütközés képes komoly torlódást okozni egy forgalmas úton, úgy a vér útjába kerülő akadály is súlyos következményekkel járhat.

Az életmód megváltoztatásának hatása

Számos tényező közrejátszhat a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában. Ezek közül több – például a dohányzás, a magas vérnyomás, a mozgáshiány vagy az elhízás – jól ismert kockázati tényezők.

Azzal is sokan tisztában vannak, hogy a stressz szintén növelheti a szívinfarktus és a stroke veszélyét, hogy a cukorbetegek közül többen kapnak infarktust, valamint hogy a vér magas koleszterinszintje az érfalbán koleszterinlerakócláshoz és az érfal megvastagoclásához, ezáltal az artériák beszűküléséhez vezethet, ami pedig mind a szívinfarktus, mind a stroke kialakulását elősegítheti.

Új veszélyek

Az utóbbi évek kutatásai további tényezőkre mutattak rá, amelyek szintén kapcsolatban állhatnak a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel. Kiderült például, hogy a hasi elhízás komoly kockázatot hordoz, de a horkolás vagy a fogíny betegségei is közrejátszhatnak e betegségek kialakulásában

Kockázatból előny?

Aki nem szenved semmilyen betegségben, nehezen hiszi el, hogy veszély fenyegeti az egészségét.

A kutatások is azt bizonyítják, hogy minél fiatalabb valaki, annál nehezebben fogadja el, hogy őt is utolérheti a szívinfarktus vagy a stroke.

Gyakori kérdések

Az ötvenes éveiben járó nagybátyám szívinfarktust kapott. Engem is fenyeget ez a veszély?

Statisztikailag megnöveli a szívbetegség kialakulásának esélyét, ha a családban már előfordult hasonló probléma. Minél közelebbi rokont érint a dolog, annál nagyobb a kockázat. Közölje a tényt a háziorvosával, és rendszeresen méresse vérnyomását és koleszterinszintjét. Ha tovább olvas, megtudhatja, hogyan csökkentheti jelentős mértékben a kockázatot.

Egy csodálatos szállítórendszer

A vér a testünkben több ezer kilométernyi utat tesz meg, miközben az élethez szükséges oxigént és tápanyagokat szállítja a szövetekhez. A szív a tüdőből érkező, oxigénben gazdag vért a sejtek milliárdjait ellátó artériákba pumpálja, ugyanakkor felveszi a vénákból érkező fáradt vért és továbbítja a tüdő felé, ahol az ismét oxigénnel telik meg.

Minél tisztábbak, átjárhatóbbak az artériák, annál hatékonyabb a rendszer működése.

A fejet és a nyakat ellátó fő erek közé tartoznak a nyaki verőerek. Az agy a test teljes vértartalmának kb. 20 százalékát használja, és az oxigén 25 százalékára van szüksége a megfelelő működéshez.

Nincs egyedül, mindenkit fenyeget!

Elmondhatjuk, hogy majdnem mindenkit fenyegetnek szív- és érrendszeri betegségek – ezért is olyan veszélyesek. De legtöbbünk valamilyen módon csökkentheti a kockázatot. Ahogy a kutatók mind többet megtudtak a szíves érrendszeri problémák kialakulásáról, egy dolog teljesen egyértelművé vált: ezek a betegségek szoros kapcsolatban állnak az életmóddal.

Minden az életmódon múlik?

Jegyezzük meg! Kutatások szerint az életmódnak rendkívül nagy szerepe van abban, hogy mekkora valószínűséggel lép fel szív- és érrendszeri betegség. Kisebb-nagyobb változtatásokkal nagymértékben javítható a keringési rendszer állapota, de ez nem jelenti azt, hogy le kellene mondanunk az apró örömökről – a szívinfarktus és a stroke elleni védekezés nem a lemondásról szól.

Eegy szelet finom csokoládé vagy egy pohár jó vörösbor elfogyasztása, egy üdítő masszázs vagy egy kellemes este a barátokkal olyan örömszerző tevékenységek, amelyek segítik a küzdelemben. Megtanulhatja, hogyan építheti be ezeket a kellemes, ugyanakkor egészséges védekezési stratégiákat a mindennapi életébe.

Mi okozza a bajt?

Ha csökkenteni akarja a szívinfarktus és a stroke kockázatát, érdemes megismerni a dolgok menetét, hogyan és miért alakulnak ki a szív- és érrendszeri betegségek. Kicsiben kezdődik: az artériák falát érintő apró változások beindítanak egy folyamatot, amelynek során lipideknek nevezett zsírok, valamint koleszterin, kalcium és más, a vérben található anyagok rakódnak le az erek belső falára.

Ezek a zsíros lerakódások idővel egyre nagyobbak lesznek, és mind jobban beszűkítik az artériát, akadályozva a vér áramlását. Ráadásul a lerakódás meg is keményedhet, amitől az érfal megvastagszik és rugalmatlanná válik.

Ennek következtében az ér egyre kevésbé lesz képes tágulva, illetve szűkülve szabályozni az áthaladó vér mennyiségét.

Futás közben például az artériák nem képesek megfelelő mértékben kitágulni, hogy több, oxigénben gazdag vér jusson az izmokhoz. Ön ebből annyit tapasztal meg, hogy hamar kifullad, esetleg fájdalmat érez a mellkasában.

Figyelem! A folyamatot érelmeszesedésnek, az artériák falán képződő lerakódásokat pedig plakkoknak nevezik. Abban az esetben, ha a szívizmot tápláló koszorúerekben rakódnak le plakkok.

A mindennapokat érintő kilenc életmentő változtatás

Egy 2004-ben közzétett mérvadó orvosi tanulmány fontos megállapítást tett, ami kortól, nemtől és lakóhelytől függetlenül mindenkire érvényes: a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentős része megelőzhető, mert kialakulásuk főként az életmódra vezethető vissza.

Az Interheart Stuclyként ismert vizsgálat során a szívbetegség kockázati tényezőit vizsgálták. Bizonyosságot nyert, hogy a mindennapi életet érintő változtatásokkal nagymértékben javítható az artériák egészségi állapota, csökkenthető a szívinfarktus és a stroke kockázata. A vizsgálat 52 országból több mint 15 000 férfire és nőre terjedt ki, akik valamennyien átestek már szívinfarktuson. Kikérdezték őket életmódjukról, korábbi betegségeikről, családi kórtörténetükről és életkörülményeikről.

Átestek fizikai és vérvizsgálaton, megmérték a derék- és csípőbőség ükét. A kapott eredményeket azután összevetették az ugyanabban a közösségben élő egészséges emberek adataival.

Eredmény: Az óriási adathalmaz elemzése során a kutatók meglepő eredményre jutottak: az első szívinfarktusért az esetek 90 százalékában mindössze kilenc tényező tehető felelőssé.

Bár a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának gyakorisága országonként meglehetősen különböző volt, ugyanaz a kilenc tényező gyakorlatilag mindenhol tetten érhető volt nemre, korra, etnikumra és földrajzi régióra való tekintet nélkül.

Az ilyen és hasonló kutatások eredményei alapján alakult ki az az álláspont, hogy a koszorúér-betegség miatt bekövetkező korai halálozás többnyire megelőzhető.

Az Interheart-tanulmány üzenete egyértelmű: változtass az életmódodon, és tovább élsz.

Az Interheart-tanulmány által kimutatott kilenc kockázati tényező mindegyike az életmóddal hozható kapcsolatba, ezért állíthatjuk, hogy a szív- és érrendszeri betegségek megelőzhetők, és a mindennapi életet érintő néhány kisebb változtatással csökkenthető a szívinfarktus és a stroke kockázata.

A 9 Interheart-tényező

  • Kóros vérzsírszint
  • Dohányzás
  • Magas vérnyomás
  • Cukorbetegség
  • Stressz
  • Elhízás, különösen a hasi elhízás
  • Gyümölcsben és zöldségben szegény étrend
  • A rendszeres testmozgás hiánya
  • Túlzott alkoholfogyasztás

Jó tudni...Koleszterin - jó vagy rossz?

Sokat hallani manapság a szív- és érrendszer egészségében fontos szerepet betöltő koleszterinről. Ez a vérben lípidekből (zsírokból) és fehérjéből felépülő kis „csomagocskák”, lipoproteinek formájában található meg.

A koleszterinnek két fő, a vérben előforduló formája: a kis sűrűségű „rossz” koleszterin (LDL-koleszterin) és a nagy sűrűségű „jó” koleszterin (HDL-koleszterin). A kis sűrűségű koleszterin magas szintje – ami gyakorta a telített zsírsavakban gazdag étrend következménye – növeli az érelmeszesedés, azaz az artériák beszűkülésének kockázatát, ezáltal szívinfarktushoz vagy sírokéhoz vezethet.

A nagy sűrűségű koleszterin viszont visszajuttatja a kis sűrűségű koleszterint a májba, ahol az lebomlik – ezzel tehát óvja a szívet.

Ha magas a kis sűrűségű koleszterin szintje, akkor a lipoproteinek lerakódhatnak az artériák falán, és ez a vér áramlását akadályozó plakkok kialakulásához vezethet. A tapadós plakkokon további lerakódások keletkeznek, s így kialakul egy ördögi kör.

Koszorúér-betegség

A beszűkült artériák nem képesek annyi, oxigénben gazdag vérrel ellátni a szívizmokat, hogy fokozott igénybevétel, például fizikai megterhelés során is képesek legyenek ellátni a feladatukat.

Mellkasi fájdalom

A koszorúér-betegség egyik legjellemzőbb tünete a mellkasi fájdalom vagy szorító érzés, orvosi nevén angina. Felléphet fizikai megterhelés, Meleg idő, erős érzelmek – például harag – hatására, de akár egy túlságosan bőséges étkezést követően is. Az angina azt jelzi, hogy megnövekedett igénybevétel esetén a szívizomnak elégtelen a vérellátása.

A tünetek kissé hasonlítanak a testedzés során fellépő izomgörcsre

A mellkasi szorító érzés kisugározhat a karokba, a nyakba, az állkapocsba, a hátba vagy a gyomorba is. Az angina általában csak pár percig tart, és nem okoz maradandó szívkárosodást, ennek ellenére fontos figyelmeztető jel. Keresse fel háziorvosát, és gondolja végig, hogy milyen hatással van az étrendje és az életmódja az egészségére.

Figyelem! Ha a fájdalom hirtelen rosszabbodik, vagy nyugalmi állapotban, terhelés nélkül lép fel, és pihenés vagy gyógyszer hatására sem múlik el, sürgős orvosi beavatkozásra van szükség.

Az orvosok instabil anginának nevezik ezt az állapotot. Egy kisebb vérrög okozhatja, amely részlegesen elzárja valamelyik koszorúeret. Az instabil angina rendkívül veszélyes, és a szívinfarktus megnövekedett kockázatát jelzi.

Vészhelyzetben a szív

A szívinfarktus leggyakoribb oka, hogy egy vérrög elzárja valamelyik koszorúeret, így a szív nem jut elegendő vérhez.

Kimutatták, hogy az úgynevezett puha plakkok igen veszélyesek lehetnek a későbbi következmények szempontjából. A kemény plakkokban több a kalcium, és viszonylag nagyra megnőhetnek, beszűkítik az ereket, magas vérnyomást és mellkasi fájdalmat okozva.

Ezzel szemben a puha plakkok kisebb szűkületeket okoznak, viszont igen sok zsírt tartalmaznak, és könnyen felrepednek.

A plakk felrepedése következtében lipidek (vérzsírok) és más anyagok kerülnek az ér belsejébe, és a felszakadt plakk helyén megindul a vérrögképződés. A vérrögök érelzáródást okoznak, és megszűnik a szívizom egy részének vérellátása. A szívinfarktusok mintegy 85 százalékát a puha plakkok felrepedése okozza.

Ezeket a plakkokat ráadásul sokkal nehezebb kimutatni, mert a szokásos vizsgálati módszerek, például a koszorúérfestés és a CT-vizsgálat, a kemény plakkokra jellemző kalciumlerakódások kimutatására szolgálnak.

Egyéb okok

Noha a szívinfarktust leggyakrabban vérrögök okozzák, egy-egy artéria görcsös összehúzódása is kiválthat infarktust. Az artériákat beszűkítő érelmeszesedés, valamint egyes drogok, így például az amfetamin vagy a kokain, továbbá vírusfertőzések, dohányzás (különösen a fogamzásgátló tablettát szedő nők esetében), de akár stressz is okozhat ilyen görcsöt. Szintén szívinfarktushoz vezethetnek az alábbi, kevésbé gyakori okok.

  • A test más részén képződött vérrögök vagy egyéb törmelékek besodródnak valamelyik koszorúérbe, és elzárják azt – ez a koszorúér-embólia.
  • Baleseti trauma okozta vérrög vagy olyan állapot, amelyben a vér könnyebben megalvad, s így hajlamosabbá válik a rögképzésre (ritkán ilyen állapotot idézhet elő a fogamzásgátló tabletta szedése).
  • A koszorúerek veleszületett rendellenességei.
  • Egyes ritka kórképek, például trombocitózis, amelyre jellemző, hogy a vérlemezkék száma nagyon megnő, a vér sűrűbbé, „ragacsosabbá” válik, ami akadályozza az áramlását, és vérrögök képződéséhez vezethet.

A szívbetegeknek kerülni kell a fizikai megterhelést

Aki stabil anginától szenved, vagy már volt infarktusa, esetleg szívműtéten esett át, rendszeres testmozgással erősítheti leginkább a szívizomzatát. A testedzés segít kordában tartani a vérnyomást, a koleszterinszintet, a testsúlyt és a cukorbetegséget, így kevesebb gyógyszer szedése is elegendő lehet. A legfontosabb azonban az, hogy csökkenti egy újabb szívinfarktus kockázatát.

Sir Ranulph Finnes hegymászónak 2003-ban súlyos infarktusa volt, a kórházban dupla bypass-műtétet hajtottak rajta végre. Pár hetes lábadozás után néhány lépés megtételétől kifulladt a lejtőn felfelé.

De nem adta fel: a sétáról hamarosan kocogásra váltott, és alig négy hónap múlva hét nap alatt hét kontinensen hét maratont futott le, hogy így gyűjtsön pénzt a Brit Szív Alapítvány számára. 2009-ben, 65 éves korában, meghódította a Mount Everestet – ő a legidősebb brit állam-polgár, aki a világ tetején járt.

A példa szélsőséges, de azt mutatja, hogy minden szívbeteg beiktathat valamilyen testmozgást a napirendjébe. A legjobb, ha az erőkifejtés fokozatosan válik egyre intenzívebbé.

Az érfal meggyengülése

Az érelmeszesedés egyéb problémákat is okozhat. A plakkok meggyengít-hetik az artéria falát, ami az ér aneurizmának nevezett, nagymértékű kitágulásához vezethet. A folyamatosan áramló vér állandó nyomása az érfal kiboltosodását, súlyos esetben felszakadását okozhatja.

Fokozott az aneurizma veszélye, ha a családban már előfordult hasonló eset, vagy ha dohányzás és magas vérnyomás áll fenn. Leggyakrabban az aortán alakul ki, amely a szívből a vért a test többi részébe szállítja. Sürgős beavatkozás nélkül a hasi aorta megrepedt aneurizmája végzetes lehet.

A testben másutt fellépő artériaelzáródás fájdalommal és káros hatásokkal jár. Egyik súlyos következménye a gang-réna (üszkösödés), amikor a szövetek elhalnak a vérellátás hiánya miatt.

Titkos fegyver: Figyelmeztető lüktetés

Nem véletlenül nevezik az aneurizmát időzített bombának. Rendszerint semmi sem figyelmeztet a jelenlétére. Dr. Jonathan Earnshaw, a Gloucestershire-i Kórház érsebésze szerint azonban létezik egy figyelmeztető tünet, ami a hasi aorta aneurizmájára utal.

Ez pedig a lüktető érzés a hasban, amit gyakorta derékfájás kísér.

Figyelem! Idősebb férfiaknál különösen gyakran alakul ki a hasi aorta aneurizmája, ezért például Nagy-Britanniában ultrahangos szűrővizsgálatot végeznek a 65 év feletti férfiak körében.

Minden olyan 55 évesnél idősebb férfinak és nőnek, akinek közeli rokonánál ilyen típusú verőértágulatot állapítottak meg, érdemes felkeresni a háziorvosát és elvégeztetni az ultrahangos vizsgálatot. Életmentő lehet.

Érintett gyermekek

Szív- és érrendszeri betegségek nem csupán felnőtteket érinthetnek. A londoni Gyermek-egészségügyi Intézetben 294 serdülő bevonásával végzett vizsgálat során már 13 éves fiataloknál megfigyelték az artériák falának elzsírosodását, elváltozását: artériáik veszítettek a rugalmasságukból. Mindez komoly aggodalomra ad okot.

A gyermekek esetében ugyanazok a kockázati tényezők, mint a felnőtteknél: magas vérzsírtartalom, magas vérnyomás, túlsúly, cukorbetegség. Amióta kiderült, hogy az érelmeszesedés már fiatal korban elkezdődhet, a háziorvosokat aktív szerepvállalásra ösztönzik, hogy igyekezzenek a túlsúlyos gyerekeket rávenni étrendjük megváltoztatására és a több testmozgásra.

Azt javasolják továbbá, hogy a kétévesnél idősebb gyerekek alacsony zsírtartalmú tejet igyanak, mert ez segíthet a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.

Egy hatékony tápanyag

C-vitaminnak szerepe van a növekedésben és a sejtek regenerálódásában, emellett antioxidáns hatással is rendelkezik, azaz csökkenti az artériák falát károsító szabad gyökök hatását. A Bostoni Egyetem kutatói szerint a C-vitamin-tartalmú étrend-kiegészítők tágítják a koszorúérbetegek artériáit. Egy 2 grammos C-vitamin-tabletta bevételét követően két órával az artériák kitágultak, míg azoknál, akik piacéból kaptak, nem tapasztaltak értágulást. Ez az eredmény azt jelzi, hogy a C-vitamin akár képes lehet visszafordítani az artériák érelmeszesedés okozta károsodásának egy részét.

A helyes táplálkozás

A vérben keringő káros zsírok mennyiségének csökkentése kortól függetlenül segíthet az artériák egészségének megőrzésében, a plakkok kialakulásának megakadályozásában. Ehhez csökkenteni kell az állati eredetű zsírok bevitelét és a kis sűrűségű koleszterin szintjét. A leghatékonyabb étrendi változtatásokkal az 5. lépésben ismerkedhet meg.

Támadás a szervezet ellen

Ha gyulladásról esik szór kivörösödött, égő, fájdalmas bőrterület jelenik meg a lelki szemeink előtt, például egy elfertőződött seb, ahol az immunrendszer minden erejével harcol a fertőzés ellen. Az artériákban felbukkanó betolakodókkal szemben is hasonló módon veszi fel a küzdelmet védekezőrendszerünk.

A kutatók mind többet tudnak meg e belső „gyulladásnak” az artériákat pusztító érelmeszesedésben játszott kulcsfontosságú szerepéről.

A kutatók jó ideje tisztában vannak vele, hogy nem csupán a vér magas koleszterinszintje okolható az érelmeszesedésért, amelynek során zsíros plakkok rakódnak le az artériák belső falára.

A legtöbb szakember ma már egyetért abban, hogy az artériák károsodását okozó egész folyamatot gyulladás váltja ki és tartja fent.

Az erek falán kialakult plakkok odavonzzák az immunrendszer első védelmi vonalát alkotó fehérvérsejteket. A fehérvérsejtek olyan vegyületekkel bombázzák a plakkokat, amelyek még több plakk kialakulását eredményezik, és a meglévő plakkok felrepedését okozhatják, amelynek következménye vérrögképződés és szívinfarktus lehet.

A gyulladás megduplázhatja, sőt akár meg is négyszerezheti a szívinfarktus kockázatát.

A gyulladásos láncreakció elmélete egybecseng azokkal a kutatásokkal, amelyek szerint a szívinfarktus és a stroke hagyományos kockázati faktorai: a magas koleszterinszint, magas vérnyomás, a cukorbetegség és az elhízás maguk is gyulladáskeltő hatással bírnak.

Túlsúly és edzettség

Kutatási eredmények: Egy 452 férfi bevonásával végzett vizsgálat kimutatta, hogy az elhízás növeli a gyulladások kialakulásának kockázatát.

A British Journal of Sport Medicine című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a fehérvérsejtszám a jó edzettségi állapotban lévő férfiak körében volt a legalacsonyabb, míg a legmagasabb értéket a legjobban elhízottaknál mérték. A magas testzsírtartalom a magas fehérvérsejtszám összefüggése azt látszik bizonyítani, hogy a zsírsejtek gyulladáskeltő anyagokat termelnek. A kutatók azt is megállapították, hogy a megfelelő fizikai kondíció ellensúlyozza a túlsúly hatását, ami jelzi, hogy az edzettség fontos szerepet játszik a gyulladások legyőzésében.

Gyulladasjelző anyagok

Remélhetőleg az érelmeszesedés hátterében meghúzódó gyulladásos folyamat megértése a jövőben segít az eddiginél sokkal korábban előre látni a szívinfarktus vagy stroke veszélyét. A szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat számos, a vérben megtalálható vegyület jelzi. Ezeket a markereknek, azaz a jelzőanyagoknak nevezik. Ilyen C reaktív fehérje (CRP) is, amelynek gyulladás esetén megnő a szintje.

A megnövekedett CRP-szint a szív- és érrendszeri megbetegedések egyes kockázati tényezőivel – például a dohányzással, a magas koleszterinszinttel és a hasi elhízással – is összefüggésben áll. A sok hal fogyasztása és a magas C-vitamin-szint viszont segít leszorítani a CRP szintjét.

Egy különösen érzékeny vérteszt

A nagy érzékenységű CRP-vizsgálat (hsCRP) egy új módszer a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából kockázatot jelző gyulladás kimutatására. A CRP-érték már évekkel az első szívinfarktus vagy isémiás stroke előtt magasabb, így a teszt megbízható előrejelzője lehet az ismételt szívinfarktusnak vagy stroke-nak, a cukorbetegségnek, a szíves érrendszeri betegség miatt bekövetkező halálozásnak.

A kardiológusok ma már egy kombinált (a koleszterin- és trigliceridszintet is mérő) vizsgálat részeként alkalmazzák, hogy átfogó képet kapjanak a páciens szív- és érrendszeri állapotáról. A nagy érzékenységű CRP-vizsgálat azonban még nem tartozik a széles körben elérhető tesztek közé.

Jó tudni! A jó fizikai kondíció nagymértékben csökkenti az artériák károsodását beindító gyulladás valószínűségét.

Vészhelyzetben az agy

Az érelmeszesedés nem csupán a szív artériáit érintheti, megtámadhatja a test bármely más verőerét is. Ha a meszesedés az agyat ellátó nyaki artériákban lép fel, beszűkítve azokat és akadályozva a vér áramlását, cerebro-vaszkuláris betegségről beszélünk.

Ennek során nem alakul ki az anginához hasonló tünetegyüttes – nem utal például fejfájás a keringési problémára, mégis az agy fontos területeire áramló vér mennyisége csökken, és ezáltal kevesebb oxigén és tápanyag jut az agyba.

Ez lehet az egyik oka annak, amire sok idős ember panaszkodik, nevezetesen hogy már nem képes az élete korábbi éveihez hasonlóan tisztán gondolkodni, feledékennyé válik, nehézségei vannak a koncentrálással, és lassul a felfogóképessége.

Gyakrabban tapasztalható ez a jelenség a magas vérnyomásnak vagy szív- és érrendszeri betegségben szenvedők körében.

A stroke típusai

A stroke a szívinfarktusnál jóval bonyolultabb betegségcsoport. Az esetek többsége úgynevezett isémiás stroke, ami azt jelenti, hogy egy vérrög elzárja az érelmeszesedés következtében beszűkült eret. A rög kialakulhat plakk felrepedése nyomán, ahogy az a szívinfarktusok leggyakoribb típusában is történik, vagy a szívből, a nyaki artériákból, esetleg a test más részéből kerülhet az agyba.

Tudta? A vérrel sodródó rögöt embólusnak nevezzük, ha pedig elakad valamelyik agyi artériában, agyi embóliáról beszélünk.

Körülbelül ötből egy stroke azonban más okra, mégpedig az agyon belül kialakuló vérzésre vezethető vissza, amit egy artéria falának megrepedése okoz. Ez az agyvérzés vagy vérzéses stroke, és különösen nagy valószínűséggel fordul elő magas vérnyomástól szenvedő betegeknél. Az agyvérzés következményei gyakorta súlyosabbak az isémiás stroke következményeinél, és a két állapot kezelése is jelentősen eltér egymástól.

Mi váltja ki?

Általában a szívinfarktus és a stroke is az artériák évtizedeken keresztül tartó elmeszesedésének a következménye, de a hosszú folyamatot betetőző váratlan krízist gyakorta egy konkrét esemény váltja ki.

Az ilyen kiváltó események közös tulajdonsága, hogy az idegrendszert nagy mennyiségű stresszhormon termelésének elindítására ösztönzik, ami komoly megterhelést jelent a szívnek és az ereknek. A következmény lehet például hirtelen vérnyomás-ingadozás vagy felgyorsult szívritmus – akár a szív teljesítőképességén túlmenően is.

Más esetekben az erek beszűkülhetnek, vérrögök képződhetnek, vagy az artériák fala fokozottan károsodhat. Megint máskor megrepedhet egy artéria, vagy szívritmuszavar léphet fel, ami akár a szív megállásához is vezethet.

A további részekben alaposabban megismerkedhet a kockázati tényezőkkel és az érelmeszesedés folyamatának megállításához vagy visszafordításához szükséges lépésekkel. Olvashat még számos, nagy eséllyel szívinfarktust vagy stroke-ot kiváltó faktorról – az erős érzelmektől a zsírban gazdag étrenden át az extrém hideg időjárásig.

Gyakori kérdések

Fogamzásgátló tablettát szedek. Megnöveli ez a kockázatot?

Valószínűleg nem, vagy csak nagyon kis mértékben. Az első fogamzásgátló tabletták magas hormontartalmúak voltak, ami növelte a vérrögképződés veszélyét. Egyes vizsgálatok szerint azoknál az idősebb hölgyeknél, akik korábban szedték ezeket a tablettákat, nagyobb eséllyel alakult ki szíves érrendszeri betegség – de csak amíg szedték a fogamzásgátlót.

A mai készítmények jóval kevesebb hormont tartalmaznak, és úgy tűnik, hogy az egyéb kockázati tényezővel nem rendelkező -nem dohányzó, nem cukorbeteg, normális vérnyomású – fiatal nőknél nem növelik a szívinfarktus veszélyét.

A stroke esetében a fogamzásgátló növeli a kockázatot, de csak rendkívül ritkán: évente 24 000 nem dohányzó, normális vérnyomást!, fogamzásgátlót szedő nő közű! csupán egyet érint.

Mini stroke – mit jelent?

Mini stroke akkor lép fel, ha valamelyik agyi artéria időlegesen elzáródik, és az agy egy része nem jut vérhez. A tünetek – például zavaros beszéd vagy az arcizmok féloldali lebénulása – általában csak percekig állnak fenn, és látható károsodás nélkül elmúlnak, bár néha 24 órán át is tarthatnak.

Bármilyen rövid ideig is tartson egy mini stroke, soha nem szabad figyelmen kívül hagyni. Kezelés nélkül ugyanis a mini stroke-on átesett személyeknek 25 százalék esélyük van arra, hogy pár héten belül valódi stroke lép fel náluk.

Még ha a tünetek el is múlnak, feltétlenül forduljon orvoshoz a komolyabb baj megelőzése érdekében!

A néma ellenség – magas vérnyomás

A magas vérnyomás a stroke legfőbb, valamint a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő kockázati tényezője. A magas vérnyomással küzdők háromszor esélyesebbek a stroke-ra vagy a különböző szívbetegségekre, és kétszer nagyobb valószínűséggel halnak bele ezen állapotok valamelyikébe, mint alacsonyabb vérnyomású embertársaik.

A vérnyomás az áramló vérnek az artériák falára gyakorolt nyomása. A vér mozgásban tartásához szükség van bizonyos mértékű nyomásra, de ha ez túl nagy, az artériák falának izmos rétege megvastagszik és megkeményedik, továbbá károsodik az érfal legbelső rétege.

A károsodott területen felszaporodó vérsejtekből és zsírokból plakkok alakulnak ki, amelyek gyorsuló ütemben növekednek, és tovább károsítják az artériák falát.

Ismerje meg vérnyomásértékeit!

Mikor mérette meg utoljára a vérnyomását?

Ha már az idejére sem emlékszik, még ma jelentkezzen be háziorvosánál vérnyomásmérésre. Három magas vérnyomással élő ember közül ugyanis egy nem is tud erről a problémájáról, mivel nincsenek nyilvánvaló tünetei.

Vigyázat! A kezeletlen magas vérnyomás gyakorta okoz egyébként megelőzhető stroke-ot vagy szívinfarktust. Évente sok ezer életet lehetne megmenteni, ha az érintettek tudatában lennének a rájuk leselkedő veszélynek.

A vérnyomásmérés során egy felső és egy alsó értéket mérnek. A felső a szisztolés vérnyomást mutatja, tehát azt a nyomást, ami akkor nehezedik az artériák falára, amikor a szív összehúzódik, és kipumpálja magából a vért. Az alsó érték a cliasztolés nyomás, amit a két összehúzódás között elernyedt szív produkál.

  • Az egészséges vérnyomás 120/80 (szisztolés/cliasztolés érték) vagy ennél alacsonyabb.
  • A tartósan 140/90 vagy ennél magasabb érték kortól függetlenül magas vérnyomást jelez, ami kezelésre szorul.

A vérnyomást higanymilliméterben (Hgmm) mérik. Magas vérnyomás esetén a szisztolés érték 10 és a cliasztolés érték 5 Hgmm-nyi csökkenése 38%-kal mérsékli a stroke és 16%-kal a szívbetegség kockázatát. 115/75 Hgmm felett minden 20/10 Hgmm-nyi emelkedés megkétszerezi a kockázatot.

Milyen veszélyek leselkednek Önre?

A számos országra kiterjedő Interheart-tanulmány által azonosított kilenc kockázati tényező azt mutatja, hogy az életmód alapvető hatással van a szív- és keringési rendszerre, valamint hogy az egyén is igen sokat tehet egészségi állapota javításáért. A kép azonban ennél összetettebb.

Az életmód megváltoztatásával több területen lehet kedvező hatást elérni; ilyen a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az ínybetegségek vagy az elhízás. Más tényezőket, például az életkort, a nemet vagy a szív- és érrendszeri betegségek családon belüli halmozódását nem lehet befolyásolni.

A mentális állapot szintén szerepet játszhat a keringési rendellenességek kialakulásában, hiszen a stressz, a magány, az érdeklődés beszűkülése, a harag vagy a pesszimista hozzáállás olyan negatív faktorok, amelyek – más tényezőkkel együtt – sérülékenyebbé teszik az egyént. Ugyancsak hatással lehet az egészségi állapotra néhány környezeti tényező, például a légszennyezettség, az extrém hideg vagy meleg, az erős hanghatások vagy a mérgező anyagok.

Megelőző beavatkozás

Ma a kockázatok szűrése és a megfelelő megelőző kezelés kiválasztása terén is mind jobb eredmények születnek. 2557 ember átlagosan nyolc éven át tartó megfigyelése során kiderült, hogy a C-reaktív fehérje emelkedett szintje a kétszeresére növeli a szívinfarktus vagy a stroke kockázatát még akkor is, ha a többi ismert rizikófaktort is figyelembe vesszük.

Ha például valakinél kimutatják a gyulladást jelző C-reaktív fehérje emelkedett szintjét, az orvos a koleszterint is csökkentő, sztatintartalmú gyógyszereket írhat fel, függetlenül a vér koleszterinszintjétől.

Ez nagyon fontos a megelőzés szempontjából, hiszen ma már tudjuk, hogy a stroke és a szívinfarktus az esetek mintegy felében olyanoknál fordul elő, akiknek a koleszterinszintje normális.

Mozogni, mozogni, mozogni!

Megfelelően kiválasztott testedzéssel sokat tehetünk a szív- és érrendszeri megbetegedések hátterében meghúzódó folyamatok megelőzéséért, sőt akár vissza is fordíthatjuk őket A testmozgás olyan jótékony hatással lehet a cukorbetegséggel és a magas vérnyomással kapcsolatos keringési problémákra, hogy az orvos csökkentheti a gyógyszeradagokat, esetleg teljesen el is hagyhatja a gyógyszeres kezelést.

A rendszeres testmozgás a stroke-kal szemben is védelmet nyújthat.

Kutatási eredmény: Egy vizsgálat, amely 50 és 77 év közötti, depresszióban szenvedő betegeknél mérte a mozgás depresszióra gyakorolt hatását, kimutatta, hogy a 16 héten át folytatott testedzés eredményeképpen javult a résztvevők memóriája, tervezési és szervezési képessége.

Mindez az agy jobb vérellátásának volt köszönhető, és bizonyította, hogy az öregedéssel kapcsolatos mentális hanyatlás testmozgással részben ellensúlyozható.

Szívbetegségek magas kockázata esetén gyakran írnak fel sztatinokat hogy csökkentsék a „rossz” LDL-koleszterin szintjét

Diagnosztikai vizsgálatok

Ha szívproblémára utaló panaszokkal fordul a háziorvosához, például mellkasi fájdalmat érez, vagy könnyen kifullad, valószínűleg szakrendelésre küldik alaposabb kivizsgálás céljából. A szóba jöhető diagnosztikai vizsgálatok az alábbiak lehetnek.

  • Elektrokardiográfia (EKG): a szív elektromos aktivitását regisztráló vizsgálat. Ezt végezhetik fekvő, nyugalmi helyzetben vagy – ha a tünetek elsősorban fizikai megterhelést követően jelentkeznek – terhelés során futógépen vagy kerékpáron. Esetenként a szívműködés 24 órás folyamatos megfigyelésére van szükség, amelynek során egy teljes napig kell viselni a mellkasra ragasztott elektródákat.
  • Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI): mágneses erőtér segítségével keresztmetszeti képeket készítenek a belső szervekről, amelyeken felismerhetők a szív esetleges kóros elváltozásai. A felvételek készítése alatt teljesen mozdulatlanul kell feküdni a hatalmas, cső alakú gépben.

A vizsgálat abszolút fájdalommentes, de a gép igen zajos, ezért a betegek fülvédőt vagy füldugót kapnak.

  • Izotópos vizsgálatok: többféle vizsgálat összefoglaló neve, amelyek során igen csekély mennyiségű radioaktív vegyületet juttatnak a véráramba. Amikor a sugárzó anyag eléri a szívet, speciális kamerával fényképet készítenek róla, amely megmutatja, hogy megfelelően működik-e.

A szívizomzat perfúziós vizsgálata (MPI) során az izotópot tartalmazó injekciót azt követően adják be, hogy a beteg szobakerékpáron tekert, vagy futópadon futott egy ideig, illetve vénásan beadott gyógyszerrel terhelték meg a szívét.

Az így készült felvételek alapján vizsgálható, miként áramlik a vér a szívizomzatban nyugalomban és terhelés alatt. Koszorúér-betegség esetén a fényképen a szív beteg része kiesik, azaz nem rajzolódik ki.

  • Számítógépes tomográfia (CT): a röntgenvizsgálat egy speciális típusa, amellyel részletes keresztmetszeti képek készíthetők a test bármely részéről. Segítségével megállapítható a koszorúerek falán lerakódott kalcium mennyisége, azaz hogy vannak-e jelen kemény plakkok. Vénásan adott kontrasztanyaggal kimutathatók a koszorúereken lévő szűkületek.
  • Angiográfia: egy speciális kontrasztanyag befecskendezését követően készített röntgenfelvételen kirajzolódnak az erek. Ha a koszorúereket festik meg ezzel az eljárással, akkor koszorúérfestésnek, koronarográfiának vagy koszorúér-katéterezésnek hívják a vizsgálatot.

Amennyiben a vizsgálatok súlyos koszorúér-betegségre derítenek fényt, a szakorvos különféle beavatkozásokat ajánlhat a szívinfarktus kockázatának csökkentése érdekében. Ezek egyike lehet a koszorúerek tágítása vagy az érszűkület megkerülése bypass-műtéttel.

Szájhigiénia

fog ínybetegség szintén a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik kockázati tényezője. A fogkefe és a fogselyem rendszeres használata, valamint a rendszeres fogorvosi ellenőrzés nélkülözhetetlen az íny egészségének megőrzéséhez. Feltétlenül keresse fel fogorvosát, ha ínyvérzést tapasztal.

A mindennapos szájvízhasználat nem csupán az ínybetegségeket okozó baktériumokat segít elpusztítani, de megakadályozza az ugyancsak ínyproblémákat kiváltó fogkő lerakódását is.

A cukorbetegség rejtett veszélyei

A szív- és érrendszeri betegségek egyik rizikófaktorának számító diabétesz soha nem látott mértékben terjed. A szakemberek ezt az elhízással magyarázzák.

Hazánkban a becslések szerint a cukorbetegség gyakorisága 7,6 százalék, és feltételezik, hogy minden egyes esetre legalább még egy nem diagnosztizált cukorbeteg jut.

Ez azért is aggasztó, mert a cukorbetegek akár nyolcszor nagyobb eséllyel néznek szembe a szíves érrendszeri betegségek okozta halálozás veszélyével, mint nem cukorbeteg társaik.

A cukorbetegségnek két fő típusát különböztetjük meg: az 1-es típusú cukorbetegség jellemzően gyermekkorban alakul ki.

A jóval gyakoribb 2-es típus a felelős a napjainkban ugrásszerűen megnövekedett betegszámért. Mindkét esetben az inzulinnal van a probléma. Az inzulin a hasnyálmirigyben termelődő hormon, amely segít a sejteknek a szervezet fő energiaforrását képező glükózt  felvenni a vérből.

Az l-es típusú cukorbetegség esetében az inzulintermelődés elégtelensége vagy teljes hiánya okozza a problémát, és a betegnek élethosszig tartó inzulinpótlásra van szüksége. A 2-es típus később alakul ki, és vagy az elégtelen inzulintermelés okozza, vagy az, hogy a sejtek nem képesek az inzulint megfelelően hasznosítani, és így a szervezet sem tudja a glükózt feldolgozni.

Mindennek eredményeképpen ördögi kör alakul ki: a vércukorszint emelkedik, a szervezet ezt megpróbálja csökkenteni, ezért több inzulint termel, mivel azonban a sejtek nem képesek megfelelően reagálni az inzulinra, a cukor szintje tovább emelkedik, ami ismét növeli az inzulin iránti igényt.

A hasi elhízás

A hasi zsírból llpidek szabadulnak fel, amelyek a vérárammal a májba jutnak, s ott triglicerideknek nevezett zsírok formájában raktározódnak el. A vér emelkedett trigliceridszintje a szív- és érrendszeri megbetegedések fokozott kockázatával jár. A trigliceridek megzavarhatják a máj működését a cukor- és az inzulinháztartásban.

A vizsgálatok szerint a legnagyobb mennyiségben éjszaka áramlanak lipidek a májba, ami növeli az inzulinrezisztencia kockázat. Ez részben magyarázatot acl arra, miért veszélyezteti jobban a cukorbetegség azokat, akiknek nagy mennyiségű zsír rakódik le a hasuk környékén.
Jó tudni…”] Egy amerikai vizsgálatba olyan, hatvanas-hetvenes éveikben járó személyeket vontak be, akiknél metabolikus szindrómát állapítottak meg. Azoknál, akik részt vettek az étrendi és mozgásbeli változtatásokkal járó cukorbetegség-megelőző programban, általában normalizálódott a vércukorszint, csökkent a szívbetegség kockázata, és átlagosan 70 százalékká! csökkent a cukorbetegség kialakulásának valószínűsége is.

Ezzel szemben azoknál, akik csak a cukorbetegség kialakulásának meggátlására kifejlesztett gyógyszereket kaptak, a kockázat csökkenése csupán 31 százalékos volt.

A kockázat csökkentése

Az inzulinszint mérése nem egyszerű feladat, de szerencsére létezik két egyszerű teszt, amelyek révén könnyen kideríthető, fennáll-e valakinél glükózintolerancia. Amennyiben valamelyik teszt kóros értéket mutat, a kezelőorvos ajánlhatja az e könyvben is javasolt életmódbeli változtatásokat – például hogy csökkentse a bevitt kalóriák számát és a telített zsírsavak mennyiségét.

Ezt elérheti például sovány csirkehús, hal, több zöldség és gyümölcs fogyasztásával. A fizikai aktivitás növelése – hetente legalább ötször 30-40 perc tempós séta – fokozza az izom-sejtek inzulinérzékenységét, ami elősegíti a cukor felvételét. A kutatások szerint már 5-7 százalékos súlycsökkenés is 60 százalékkal mérsékelheti a cukorbetegség kockázatát.

Bonyolult biokémiai háttér

A szív- és érrendszeri megbetegedések kapcsán egy sor összetett problémával szembesülnek a kutatók. Különböző tényezők egész hálózata áll a háttérben, ezért folyamatosan keresik a kapcsolódási pontokat, hogy minél jobban megismerhessék a miérteket és hogyanokat. Az alábbiak mindegyike játszik valamilyen szerepet.

  • Zsírsejtek – eredeti funkciójuk az energiaraktározás, szükség esetén „üzemanyagként” funkcionáló zsírsavak szabadulnak fel belőlük. A zsírszövet azonban a testtömeget szabályozó hormonokat is termel, túlsúlyosság esetén pedig gyulladáskeltő anyagok szabadulnak fel belőle, amelyek hozzájárulhatnak egyes elhízással kapcsolatos szövődmények – például inzulinrezisztencia, cukorbetegség, szívbetegség és ízületi gyulladás – kialakulásához.
  • Fibrinogen – a májban termelődő, a véralvadásban fontos szerepet játszó fehérje. A megemelkedett fibrinogénszint kapcsolatba hozható a gyulladásos folyamatokkal, és olyan egyéneknél fordul elő, akiknél kimutatható az inzulinrezisztencia, koszorúér-betegségben szenvednek, és esetleg már átestek szívinfarktuson vagy stroke-on. Feltételezik, amellett, hogy kockázati marker, a fibrinogén hozzájárul az érelmeszesedés kialakulásához.
  • Apolipoprotein B – apoB-ként is ismert fehérje, amely kulcsszerepet játszik a koleszterin termelésében és a szervezeten belüli szállításában. A véráramban a „rossz” LDL-koleszterinhez kapcsolódik, megemelkedett szintje gyulladással van összefüggésben. A kutatások szerint a koleszterinteszteknél megbízhatóbb előrejelzője a szív- és érrendszeri betegségeknek, illetve annak, hogy miként fog egy adott személy reagálni a koleszterinszintet csökkentő gyógyszerekre.
  • Homocisztein – ennek az aminosavnak a magas szintje feltételezetten a magas vérnyomás és a szívbántalom meg növekedett kockázatát jelzi. Károsítja a koszorúerek falát bélelő sejteket. Bár a homocisztein szintje csökkenthető a nyers zöldségekben és gyümölcsökben található, folát nevű vitamin, illetve antioxidáns hatású vitaminok szedésével, a kutatók nem biztosak abban, hogy ezáltal közvetlenül mérsékelhető a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.

Fontos a jó stratégia

Az első lépés a szívinfarktus és a stroke elleni védekezés kialakításában a kockázati tényezők felmérése és az ellenük irányuló stratégia kidolgozása. A következő lépés a stratégiának megfelelő cselekvés. Amint látni fogja, nem különösebben nehéz néhány apró, de rendkívül fontos változtatást végrehajtani.

A későbbiek során megismerkedhet a kockázatcsökkentés legegyszerűbb és legkönnyebb módszereivel, és megtudhatja, hogyan építheti be – élvezetes módon – a kidolgozott stratégiát a hétköznapjaiba.

Fontos, hogy tisztában legyen az Önt érintő kockázatokkal. Ezután cselekvési tervet készíthet hogyan szabaduljon meg tőlük, egyiktől a másik után.

Védekezési taktikák: Pontos tervezés

Ne halogassa a testmozgás elkezdését! írja be a határidőnaplójába, hogy pontosan mikor megy el például úszni, vagy tegyen a hűtőszekrényre egy emlékeztető cédulát, miszerint délután háromkor sétálni megy. Azok, akik pontosan eltervezik, hogy mikor mit csinálnak, bizonyítottan nagyobb valószínűséggel hajtják végre a tervezett programokat, és érik el a céljukat.

Még ma kezdje el a változtatást!

Olvassa át ismét az Interheart-tanulmány által azonosított kilenc kockázati tényezőt. Számolja össze, ezek közül hány van jelen biztosan vagy valószínűen az Ön életében. Mi az, amit már ebben a pillanatban megtehet a kockázat csökkentése és az artériái egészségesebbé tétele érdekében? Nem gyújt rá? Eszik egy almát? Elmegy sétálni?

Tekintsen úgy a változtatásra, mintha útra kelne valahová, ahová már régóta el szeretne jutni. Nem teremhet azonnal ott, az utazás időt vesz igénybe, de minden lépés egy kicsit közelebb viszi a céljához. Meg fogja látni, hogy az utazás minden szakasza tartogat örömöket, és az útközben tanult dolgok örökre megőrzőcinek.

Titkos fegyver a boldogság

Viccen kívül: a kutatók szerint a nevetés és a jó hangulat védenek a szívbetegség ellen. A Marylandi Egyetem kutatói szerint nevetés közben a vérereket bélelő szövet kitágul, megkönnyítve a vér áramlását. Ezzel ellentétben a mentális stressz összehúzza és beszűkíti az ereket.

Kellemes zene hallgatása ugyancsak serkenti a véráramlást az artériákban. A kutatók úgy vélik, hogy amikor jól érezzük magunkat az agyunk endorfint – „boldogsághormont” – termel, ami közvetlen hatással van a keringési rendszerre.

Célok kitűzése

Ebben cikksorozatban  rengeteg tanácsot és praktikus ötletet talál arra vonatkozóan, miként változtassa meg az életét úgy, hogy azzal csökkentse a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a szívinfarktus és a stroke kockázatát. Ám a változtatást azzal kell kezdenie, hogy megfogalmazza, melyek azok a célok, amelyeket el akar érni. Ha túlsúlyos, kitűzheti például az alábbi célokat:

  • A bevitt energia, különösen pedig a bevitt telített zsírsavak mennyiségének csökkentése – vörös hús helyett sovány csirkehús és hal, valamint színes és tápanyagokban gazdag zöldségek fogyasztása.
  • A testsúly 5-7 százalékos csökkentése – ha például jelenleg 90 kg-ot nyom, ez kb. 5 kg-os fogyást jelent.
  • A fizikai aktivitás fokozása – például ezentúl járjon gyalog a boltba. Legjobb, ha a hét öt napján 30 percig tempósan gyalogol.