Szívbetegség és stroke elkerülése

Mi a teendő ha valaki szívinfarktust vagy stroke-ot kap?

Bármennyi ismeretet szerzett is valaki a kockázati tényezőkről, egy szívinfarktus vagy stroke, ha valóban bekövetkezik, sokkoló élmény. Az idő mindkét esetben létfontosságú kérdés, ezért készen kell állnia a figyelmeztető jelek felismerésére. Ehhez először tisztában kell lennie a szükséges azonnali teendőkkel, amelyek révén megmentheti a saját vagy mások életét.

A vészjelek felismerése

Magyarországon évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke-kal. Naponta 70 (!) honfitársunk hal meg hirtelen szívhalállal. Mi történne, ha az Ön egyik hozzátartozója lenne a következő áldozat?

Tudná, hogy mit kell tennie ilyen helyzetben?

Sokan nem ismerik fel a szívinfarktus tüneteit.

Ez azt jelenti, hogy vészhelyzetben nem tudnák, mi a szükséges – és sürgős – teendő. Ugyanez érvényes a stroke-ra is, pedig az azonnali beavatkozás nem csupán életmentő lehet, de általa a hosszú távú károsodás is kivédhető.

Ebben a cikkben megtalálja azokat a létfontosságú ismereteket, amelyekkel úrrá lehet a vészhelyzeten és meghozhatja a helyes döntéseket. A figyelmeztető jelek megismerésén túl azt is megtudhatja, milyen azonnali cselekvésre van szükség, valamint hogy miért elengedhetetlen a sürgős orvosi beavatkozás.

Megismerkedhet továbbá néhány olyan gyógyszerrel, illetve sebészi eljárással, amelyek révén a minimálisra csökkenthetők a szívinfarktus vagy a stroke okozta károsodások.

A vérellátás megszűnése

A legtöbb stroke-os és szívinfarktusos eset mögött hasonló okok húzódnak meg: valamely létfontosságú szervet vérrel ellátó egyik artériában megszűnik a véráramlás, ami – oxigén és tápanyag hiányában – az adott szövetek károsodását okozza.

Ha ez a szívben történik, leáll a vértől elzárt szívizomrostok működése. Amennyiben nem áll gyorsan helyre a keringés, az érintett területen az izomrostok elhalnak, ami a szív tartós károsodásához vezet.

Esetenként a szívritmus szabálytalanná válik, sőt a szív meg is állhat. Ez az állapot pedig – hacsak valaki gyorsan újra nem indítja a szívet – perceken belül halált okoz. Hasonlóképpen, ha az agy sejtjei nem jutnak vérhez, károsodhatnak, és előfordulhat, hogy az agy többé nem képes a test egyes részeit irányítani. Attól függően, hogy mely agyterületek érintettek, sérülhet például a beszéd- vagy a mozgáskészség. Ha a véráramlás nem áll rövid időn belül helyre, és az adott területen kezdenek elhalni az idegsejtek, a károsodás maradandó lehet.

A szívinfarktussal és a stroke-kal kapcsolatos hiedelmek

Az alábbiakban elterjedt tévhiteket cáfolunk meg 9 pontban. Íme:

  • 1. Tévhit: Ha nem érzünk mellkasi fájdalmat, biztosan nem lehet szívinfarktusunk.
    Ez nem igaz. Szívinfarktus esetén megszűnik a szívizomzat normális vérellátása, és az izomrostok kezdenek elhalni. Ez mellkasi fájdalommal járhat, de nem feltétlenül. Három, infarktussal kórházba került ember közül körülbelül egy nem érez erős mellkasi fájdalmat
  • 2. Tévhit: A szívinfarktus hirtelen fellépő, éles fájdalommal jár.
    Egyeseknél valóban így van, de a szívinfarktus általában sokkal lassabb lefolyású, kisebb fájdalommal és rosszulléttel jár.
  • 3. Tévhit: Ha attól tartunk, hogy szívinfarktusunk van, vagy stroke ért minket, hívjuk fel a háziorvosunkat. Ne! Azonnal a mentőket tárcsázzuk!
  • 4. Tévhit: A nők ritkábban kapnak szívinfarktust.
    Valójában a változás kora után a nők négyszer nagyobb eséllyel halnak meg szívinfarktus következtében, mint mellrákban, és több nő hal meg szívinfarktusban, mint férfi.
  • 5. Tévhit: A stroke-ot nem lehet megelőzni.
    Ez nem igaz: a stroke jórészt megelőzhető. A dohányzás abbahagyása, a magas vérnyomás leszorítása, a túlsúly leadása és a rendszeres testmozgás jelentősen csökkenti a stroke kockázatát.
Kutatási eredmény: Egy 20 000 felnőtt bevonásával végzett vizsgálat kimutatta, hogy akik dohányoznak, sok alkoholt fogyasztanak, keveset mozognak, vagy kevés zöldséget és gyümölcsöt esznek, kétszer nagyobb valószínűséggel kapnak stroke-ot.
  • 6. Tévhit: A stroke-nak nincsen hatékony kezelési módja.
    De van, és pontosan ezért kell azonnal kórházba vinni a beteget. A stroke leggyakoribb típusát vérrög okozza, amit gyógyszerekkel fel lehet oldani, amennyiben a beteg négy és fél órán belül megkapja a megfelelő kezelést, így jelentősen csökkenthető a halál vagy a maradandó károsodás kockázata.
  • 7. Tévhit: A stroke csak az idős embereket fenyegeti.
    Valójában az esetek több mint negyedében 65 évnél fiatalabb személyeket ér stroke. Nagyon ritkán, de még gyermekeknél is előfordul.
  • 8. Tévhit: A stroke nem halmozódik a családban.
    Nem igaz. Akinek valamelyik szülője, nagyszülője vagy testvére átesett stroke-on, nagyobb kockázatnak van kitéve, különösen, ha az érintetteknek magas vérnyomásuk is volt.
  • 9. Tévhit: Az első pár hét után már nem lehet felépülni a stroke-ból.
    Tény, hogy a legjelentősebb javulásra az első pár hét során lehet számítani – különösen, ha a kezelést és a rehabilitációt korán elkezdik -, de a teljes felépülés hónapokat vagy akár több évet is igénybe vehet.

Aki időt nyer, életet nyer

Vajon mi a magyarázata annak, hogy sok ember, akit szívinfarktus ér, nincs tisztában azzal, hogy tulajdonképpen mi is történik vele? Az egyik ok az, hogy a tünetek megtévesztőek lehetnek. Többen mondják később, hogy nem érezték magukat igazán rosszul. Egyesek nem hiszik el, hogy ez megtörténhet velük – különösen, ha egyébként aktív, egészséges életet élnek -, ezért nem fordulnak azonnal orvoshoz.

Figyelem! Magyarországon minden második infarktusos beteg meghal, még mielőtt kórházba kerülne – közülük számos esetet meg lehetne menteni, ha maguk vagy a környezetükben lévők időben felismernék a figyelmeztető jeleket. Az azonnali beavatkozás rendkívül nagy mértékben növeli a túlélés esélyét!

Gyakori kérdések

Anginám van. Hogyan tudom felismerni, ha szívinfarktust kapok?

Az angina okozta fájdalom pihenés hatására többnyire enyhül vagy megszűnik. Ha olyankor is fájdalmat érez, amikor leül, vagy a fájdalom nem szűnik meg annak hatására, hogy abbahagyja azt amit éppen csinál, szívinfarktusra gyanakodhat Ha a fájdalom erősebb a szokásosnál, ha 20 percnél tovább tart, vagy ha gyógyszer bevételével sem sikerül megszüntetni, hívja a mentőket. További gyanús tünet lehet a hányinger és az izzadás.

Kis stroke, nagy stroke

Ha valakinél stroke gyanúja áll fenn, elengedhetetlen, hogy minél gyorsabban kórházba kerüljön, ahol megállapítják, milyen súlyos a károsodás, és hogy mi okozta a stroke-ot. Csak ezután lehet a legmegfelelőbb sürgősségi ellátást kiválasztani, amellyel elkerülhető a tartós károsodás.

Előfordul, hogy a tünetek csak rövid ideig állnak fenn, néhány perc vagy óra után maguktól elmúlnak. Ezt az állapotot hívják átmeneti isémiás rohamnak vagy mini stroke-nak, ami azonban szintén orvosi ellátást igényel. Egy agyi ér időleges elzáródása okozza, és fontos figyelmeztető jel. Ha nem kezelik, a mini stroke-ot – négyből egy esetben – egy hónapon belül súlyos stroke követi.

Aki mini stroke-on esik át, és esetében fennáll a teljes stroke kockázata, annak a tünetek jelentkezését követő 24 órán belül szakorvosi ellátásban kell részesülnie, amelynek során megállapítják a további teendőket.

Ha senki sincs a közelben

Amennyiben egyedül él, és a szívinfarktus vagy a stroke szempontjából veszélyeztetettnek érzi magát, érdeklődjön az egészségügyi távfelügyeleti lehetőségekről. Vállalkozások működtetnek olyan riasztórendszert, amely lehetővé teszi, hogy a pánikgomb megnyomásával azonnal riassza a családját, a szomszédait vagy a mentőket, amennyiben rosszul lesz, és valamilyen okból nem éri el a telefont.

Szívkatasztrófa

Szívinfarktust okozhat egy megrepedt plakk következtében kialakuló vérrög, ami elzárja valamelyik koszorúeret, vagy valami más ok, ami miatt megszűnik a szívizom vérellátása. A miokarcliális infarktus (MI) orvosi kifejezés azt jelenti, hogy a szívizomzat (miocarclium) egyes területei a vérellátás hiánya miatt elhalnak. Szélsőséges esetben a szívműködés

Ha teljesen leáll. Gyors segítségnyújtással azonban megállítható a szívizomzat további károsodása, és ha időben sikerül helyreállítani a véráramlást, a beteg akár maradéktalanul meggyógyulhat. Ha ez nem sikerül, a szívizomnak az infarktus által érintett területén hegszövet marad vissza. Amennyiben a károsodott terület nagy kiterjedésű, hosszú távon fennmarad a nehézlégzés tünete.

Vészhelyzet: A mellkasi fájdalom nem szükségszerű

Az emberek nagyon különbözőképpen élik meg a szívinfarktust.

Kutatási eredmények: A Journal of American Médical Association című szaklapban leírt, négy éven át tartó, 400 000 alanyra kiterjedő vizsgálat során azt találták, hogy a szívinfarktussal kórházba került betegek közül háromból egynek egyáltalán nem voltak mellkasi fájdalmai.

A nőkre és a cukorbetegekre volt a leginkább jellemző, hogy nem mutatták a tipikus tüneteket: több mint felük nem jelzett mellkasi fájdalmat A nőknél a gyakori tünetek közé tartozik a szokatlan fáradtság, a légszomj, valamint a hátfájás vagy hasi fájdalom.

Hatékony kezelés: Előfordul, hogy a szívinfarktus megzavarja a szív rendszeres összehúzódásait fenntartó elektromos impulzusokat, és ez szívritmuszavart okozhat.

Cselekvési terv szívinfarktus esetére

Nem mindig könnyű megállapítani, hogy valakinek van-e szívinfarktusa vagy sem. Mivel azonban a megfelelő beavatkozás életet menthet, gyakran az érintett környezetében lévőknek kell észlelni a figyelmeztető jeleket és haladéktalanul cselekedni. Ha nem biztos abban, hogy infarktussal áll szemben, akkor se habozzon!

Hívja a mentőket, és mondja el, hogy mire gyanakszik. Inkább jöjjenek ki „feleslegesen”, mint hogy túl késő legyen a segítségnyújtáshoz.

Amikor a másodpercek is számítanak

Ha a tünetek jelentkezésétől számított egy órán belül megkezdik a kezelést, csökken a halálozás kockázata és a szívkárosodás mértéke. Azok, akik a fenti időkereten belül jutnak ellátáshoz, háromszor nagyobb valószínűséggel élik túl az infarktust. Ezért fontos felismerni a tüneteket és azonnal, öt percen belül mentőt hívni, ha szívinfarktusra gyanakszik.

A szívinfarktus tünetei:

  • A mellkas középső részét érintő szorító, nyomó, égő vagy görcsös fájdalom
  • Feszítő érzés a mellkasban – gyakorta vélik emésztőszervi, gyomorrontástünetnek
  • A karba, a nyakba vagy az állkapocsba kisugárzó fájdalom
  • Hányinger, émelygés
  • Halálfélelem
  • Verejtékezés, fázás, nyirkos bőr
  • Légszomj, nehézlégzés

A szívinfarktus kevésbé általános tünetei:

  • Erős, szorító érzés a mellkas területén
  • A mellkasi fájdalmat kísérő általános rosszullét
  • A hátba vagy a hasba kisugárzó mellkasi fájdalom – A mellkasi fájdalmat kísérő szédülés, gyengeség
  • Nőknél fájdalom a hátban, az állkapocsban vagy a hasban, szokatlan fáradtság

A tünetek nem mindig egyértelműek:

A szívinfarktus tünetei egyénenként változhatnak, és a nőknél gyakran kevésbé feltűnőek, mint a férfiaknál. Cukorbetegeknél gyakrabban lép fel mellkasi fájdalom nélküli „csendes infarktus”, és jellemző tüneteik a nehézlégzés, az émelygés, a gyengeség vagy az ájulás.

Reggeli riadó

Azt hihetnénk, hogy a szívinfarktus és a stroke leginkább estefelé szedi áldozatait a kimerült, fáradt emberek közül.

De nem: a szívinfarktus 40 százalékkal gyakoribb reggel hat és dél között, mint a nap többi részében, és a stroke-ok több mint 45 százaléka is ezekre az órákra esik.

A hirtelen szívhalál 29 százalékkal gyakoribb a reggeli órákban, és hasonló tendencia figyelhető meg súlyos szívritmuszavarok, végzetes kimenetelű szívelégtelenség és megrepedt aortaaneurizma esetén is.

Miért olyan kritikus az ébredés utáni első néhány óra?

A stresszhormonnak számító adrenalin és kortizol, valamint a férfi nemi hormon, a tesztoszteron mennyisége kora reggel a legmagasabb; így készül fel a szervezet az előtte álló nap kihívásaira. E hormonok szaporább szívverést okoznak, és megemelik a vérnyomást.

Alvás közben nem iszunk, ezért reggelre a szervezet némiképp kiszárad, amitől a vér besűrűsödik, ezáltal megnő a vérrögképződés valószínűsége. Ráadásul az előző este bevett gyógyszerek hatása is elmúlhat reggelre.

Érdemes tehát lassan ébredezni és szép kényelmesen kezdeni a napot. Hosszan nyújtózkodjon, és kissé melegítse be az izmait, mielőtt mozogni kezdene. Kerülje a hirtelen megterhelést, különösen, ha nincs jó fizikai állapotban, vagy ha nagyon hideg van.

Reggelente nyújtózkodjon, majd lassan keljen fel.

Fontos, hogy ne izgassa fel magát a várható munkahelyi problémák vagy a közlekedés; nehézségei miatt.

Gyakori kérdések

Magas a vérnyomásom, de szeretek reggelenként futni. Ez megnövelheti a szívinfarktus veszélyét?

Amennyiben a szervezete hozzá van szokva a rendszeres mozgáshoz, a válasz: nem. A hirtelen fizikai megterhelés azonban a lehető legveszélyesebb dolog, főleg, ha ön szívbeteg. Egy amerikai tanulmányban leírják, hogy a szívinfarktuson átesett betegek későbbi szívrehabilitációja során nem volt jelentős különbség a szövődmények arányában attól függően, hogy a betegek reggel fél nyolckor vagy délután háromkor vettek-e részt testedzésen.

Mindkét csoport végzett nyújtó és bemelegítő gyakorlatokat edzés előtt, utána pedig levezető gyakorlatokat – ez tehát a rendszeresen sportolók számára is megszívlelendő tanács.

Szívritmuszavar a szívinfarktust követő 3-6 órában a leggyakoribb

Lehet egészen enyhe, de okozhat heves szívdobogást, szédülést, mellkasi fájdalmat, légszomjat vagy kimerültséget. Egyes formái halálosak is lehetnek. Jobbak az esélyek, ha valaki éppen kórházban tartózkodik, mert így a szívritmuszavart rögtön észlelik és kezelik.

Ezért is fontos, hogy a beteg infarktus esetén minél hamarabb kórházba kerüljön.

Ha a szívizom nagy területen károsodik, szívelégtelenség léphet fel, mivel a szív immár nem képes megfelelő erővel pumpálni a vért az erekbe. Ez sok esetben súlyos légszomjat okoz, amit a tüdőben felgyülemlő folyadék idéz elő.

A szívelégtelenség általában gyorsan diagnosztizálható a tünetek, a fizikai vizsgálat és a különböző tesztek alapján. Kórházi körülmények között hatékony gyógyszeres kezelésre is lehetőség van a vérnyomást csökkentő, a szívizomzat további károsodását megelőző és a szív megterhelését enyhítő orvosságok segítségével.

Súlyosabb esetekben bypass-műtétre lehet szükség: ilyenkor a sebész egy egészséges ér segítségével hidalja át az elzáródott koszorúeret, ezáltal helyreállítva a keringést.

Az aszpirin mint gyors segítség!

Tudta? A mentők megérkezése előtt elrágott 300 mg-os aszpirintabletta segíthet a szívinfarktus okozta károsodás minimálisra csökkentésében. Az aszpirin ugyanis mérsékli a véralvadásban alapvető szerepet játszó vérlemezkék összecsapzódási hajlandóságát, ily módon állítva akadályt a veszedelmes vérrögök kialakulásának útjába.

Nem szabad azonban aszpirint bevenni feltételezett agyvérzés esetén: azt ugyanis vérzés okozza, amit az aszpirin még súlyosbíthat is.

  • Ne vegyen be aszpirint, ha allergiás rá, illetve ha warfarint vagy egyéb véralvadásgátló gyógyszert szed.
  • Ha olyan valaki társaságában van, akit éppen infarktus ér, ellenőrizze, hogy az illető nem allergiás-e az aszpirinre, utána kérdezze meg tőle, hol talál aszpirint.
  • Ha egyedül van, csak akkor vegyen be aszpirint, ha az elérhető közelségben van. Ne kezdje el keresgélni, mert fontosabb, hogy nyugalomban maradjon.
  • Vegyen egy tablettát a szájába, de ne nyelje le, hanem lassan rágja szét. így gyorsabban bekerül a hatóanyag a véráramba.

Az aszpirin mérsékeli a véralvadásban alapvető szerepet játszó vérlemezkék „ragacsosságát”.

Azonnal hívjon mentőt, ha arra gyanakszik, hogy Önnek vagy valakinek a környezetében szívinfarktusa van, vagy stroke-ot kapott!

Mi történik Stroke közben?

A stroke-nak két alapvető típusa létezik, amelyek merőben eltérő kezelést igényelnek, ezért nagyon fontos, hogy az orvos mielőbb tisztázza, melyik típussal áll szemben.

A leggyakoribb az isémiás stroke, amely hasonló a szívinfarktushoz: az agyat tápláló egyik artériát vérrög zárja el, így az agy bizonyos területei – például a beszédért vagy a mozgatásért felelős régiók -nem jutnak vérhez.

A másik típus a vérzéses stroke vagy agyvérzés: akkor lép fel, ha egy agyi artéria fala megreped, és belőle vér jut az agyba. Mindkét eset hasonló következményekkel jár: az agysejtek képtelenek tovább ellátni a feladatukat, és elhalhatnak, ami gyors beavatkozás nélkül maradandó károsodáshoz vezethet.

Agyi történések stroke esetén

Kanadai kutatók állatkísérletekben kimutatták, hogy a stroke tüneteinek fellépését követően mindössze három percen belül változás áll be az agysejtek közötti kapcsolatokban, vagyis sérül a közöttük kialakult kommunikáció. Azonnali beavatkozással helyreállítható a vérkeringés, és az érintett agyi kapcsolatok 94 százaléka is újból működni kezd.

Ezért létfontosságú a stroke-os betegek azonnali kórházba szállítása: minél hamarabb kezdik el a szakszerű kezelésüket, annál nagyobb esélyük van a teljes felépülésre.

Cselekvési terv stroke esetére

Ha felmerül a gyanú, hogy Önt vagy valakit a környezetében stroke értr azonnal hívjon mentőt. Mondja el a telefonban a diszpécsernek, hogy mi a feltételezése. Még fontosabb a kiérkező mentőszemélyzet pontos tájékoztatása, így a legközelebbi, stroke osztállyal rendelkező kórházba szállíthatják az érintett beteget, elkerülve az életet veszélyeztető késlekedést.

Gyors cselekvés

A stroke következményei a test bármely részére kihathatnak. Aki éppen stroke-on esik át, általában nagyon zavart, nem fogja fel, mi történik körülötte, vagy nem képes gyorsan cselekedni. Ezért gyakorta a családtagokra, a barátokra, a szomszédokra, a gondozókra vagy éppen az utcai járókelőkre, szemtanúkra hárul a stroke felismerése és a gyors segítséghívás. Ha a lehető leghamarabb átlátja a helyzetet, azzal életet menthet.

Előjelek nélkül

A stroke tünetei váratlanul jelentkeznek, ezért a beteg sokszor csak a körülötte lévőkre számíthat, hogy észrevegyék, mi történt vele. Ezért nem árt megjegyezni a három leggyakoribb tünetet, illetve hogy azokat hogyan ismerheti fel. Stroke gyanúja esetén cselekedjen az alábbi négy pontban felsorolt tünetek, illetve teendők alapján.

  1. Az arcizmok gyengesége, petyhüdtsége – Ellenőrizze, képes-e az illető mosolyogni. (Ellenőrizze azt is, nincs-e lefittyedve a beteg szemhéja vagy szájszéle.)
  2. A kar gyengesége – Próbálja ki, képes-e az illető mindkét karját felemelni.
  3. Beszédzavarok – Figyelje meg, képes-e az illető tisztán kiejteni a szavakat és érthetően beszélni.

Ha mindhárom tünet fennáll: Azonnal tárcsázza a mentők számát!

Egyéb lehetséges tünetek:

  • Zavarodottság vagy beszédértési nehézség
  • Féloldali izomgyengeség, bénulás vagy érzéketlenség
  • Kettős vagy homályos látás, a látótér felének kiesése
  • Járási nehézség, egyensúlyi és koordinációs zavarok
  • Hirtelen fellépő, hasogató fejfájás

Mi a teendő, amíg megérkezik a segítség?

Ne feledje: a legtöbben túlélik a szívinfarktust vagy a stroke-ot! Miután hívta a mentőket, tehet még pár dolgot, amivel javítja a mielőbbi gyógyulás esélyét. Nagyon fontos, hogy a beteg ne mozogjon, ezáltal a minimálisra csökkenjen a szív- és érrendszer meg-  terhelése és a szervezet oxigénigénye.

Ha egyedül van

  • Ne zárja kulcsra a bejárati ajtót, hogy a mentősök be tudjanak jönni.
  • Őrizze meg a nyugalmát.
  • Üljön vagy feküdjön le.
  • Helyezze a telefont maga mellé.
  • Ne egyen és ne igyon semmit, legfeljebb néhány korty vizet.
  • Ha lehetséges, hívja át a szomszédot, vagy értesítse egy hozzátartozóját, hogy ne egyedül várakozzon.

A stroke osztály

Ha arra gyanakszik, hogy Ön vagy egy hozzátartozója stroke-on vagy mini stroke-on esett át, fontos, hogy lehetőleg olyan kórházba kerüljön, ahol van stroke osztály. Itt speciálisan kiképzett orvosok és nővérek dolgoznak, így az ő szaktudásuk nagyban javítja a felépülés kilátásait.

A szívinfarktushoz hasonlóan a stroke is egészségügyi vészhelyzet. A stroke osztályon lehetőség van a diagnózis gyors felállítására, ami életmentő lehet. Ha a vizsgálatok szerint a stroke-ot vérrög okozta, a tünetek jelentkezését követő négy és fél órán belül a megfelelő gyógyszer adásával; jó esély van a teljes felépülésre. A szabály tehát minél előbb, annál jobb.

Segítés másoknak

  • Ne hagyja magára a beteget.
  • Segítsen neki kényelmesen leülni vagy lefeküdni.
  • Figyelje, mennyi idő telt el, és erről informálja a mentősöket.
  • Nyugtassa meg a beteget, hogy már útban van a mentő.
  • Ne adjon a betegnek enni vagy inni, legfeljebb egy kis vizet, amivel a vészhelyzet esetére felírt gyógyszereit – ha lehet – azonnal beveheti.
  • Hívja fel a beteg háziorvosát: minden információ a korábbi betegségeiről segítség a mentősöknek és a kórházi orvosoknak.
  • Szedje össze a. beteg gyógyszereit, hogy magával vihesse a kórházba.
  • Ha vannak elsősegély-nyújtási ismeretei, ellenőrizze, hogy átjárhatóak-e a beteg légutai, lélegzik-e, és van-e pulzusa.
  • Ha a beteg hány, fordítsa oldalra a fejét, nehogy félrenyeljen.
  • Figyelje, hogy nem lépnek-e fel a szívmegállás tünetei: ilyenkor nincs légzés és pulzus. Ha ezt tapasztalja, készüljön fel az újraélesztésre.
  • Ha a beteg eszméletlen, helyezze stabil oldalfekvésbe , de továbbra is ügyelje a légzését, hogy nem kell-e újraéleszteni.

A Stabil oldalfekvés

Ha valaki eszméletlen, de lélegzik, a stabil oldalfekvésbe fordítás biztosítja a légutak átjárhatóságát, és megóvja az illetőt attól, hogy megfulladjon. Ha a beteg a hátán fekszik, a hozzánk közelebb eső karját hajlítsuk be úgy, hogy az alkar derékszöget zárjon be a felkarral, a másik karját pedig helyezzük keresztbe a mellkasán. A fejét megtámasztva óvatosan fordítsuk át az illetőt a felénk eső oldalára. A fejét fektessük annak a karjának a kézfejére, amit előzőleg keresztbe fektettünk a mellkasán. A felül lévő lábát hajlítsuk be és húzzuk kissé fel, nehogy átforduljon a hasára. Rendszeresen ellenőrizzük a légzését és a pulzusát, amíg a mentők megérkeznek.

Életmentő fogások

Szívinfarktus vagy hirtelen szívmegállás esetén a túlélés esélyét több mint kétszeresére növeli, ha szív-tüdő újraélesztéssel működésben tartják a szívet. Ha ugyanis a szív leáll, a beteg elveszíti az eszméletét, és perceken belül meghalhat, amennyiben az agy és az egyéb létfontosságú szervek nem jutnak ismét vérhez.

Tehát a szív-tüdő újraélesztéssel, ami a keringés és légzés újraindítása, időt nyerünk. Ha megérkezik a mentő, megkísérelhetik újraindítani a szívet clefibrillátorral: ez a készülék elektromos árammal sokkolja és ezáltal készteti működésre a szívet.

A szív-tüdő újraélesztés két elemből áll: mellkaskompresszióból, amivel vért pumpálunk keresztül a szíven, valamint mesterséges lélegeztetésből, amelynek a célja a levegőáramlás fenntartása a tüdőben. Önmagában a mellkasi kompresszió is gyors sikerre vezethet, különösen, ha olyan személy végzi, aki nem túl járatos a szív-tüdő újraélesztésben.

Ne féljünk az újraélesztéstől!

Ha valaki nyilvános helyen szívleállás miatt összeesik, az esetek kevesebb mint egyharmadában akad az arra járók között olyan, aki segítséget nyújt. Mi lehet ennek az oka? Sokan nem biztosak benne, hogy mit kellene tenni, mások idegenkednek a szájból szájba lélegeztetéstől. A legújabb kutatások szerint a lélegeztetés nem olyan létfontosságú, mint azt korábban hitték.

Újraélesztés mellkaskompresszióval

  1. Térdeljen le a beteg mellé, ha szükséges, fordítsa a hátára. Tapintsa ki a borclaív alsó szélét, majd a mutató- és a középső’ ujjával befelé haladva keresse meg a szegycsont alsó végét. A mutatóujját jelzésként helyezze erre a pontra. A másik tenyerét helyezze a szegycsontra a mutatóujj fölé, és tartsa ezen a ponton.
  2. Nyújtott karral fejtsen ki függőlegesen lefelé irányuló nyomást.
    Fektesse a másik tenyerét a mellkason lévőre, és kulcsolja rá az ujjait. Vállával hajoljon előre, a beteg fölé. Nyújtott karral nyomja lefelé a szegycsont alsó részét a mellkas mélységének kb. egyharmadáig.

A kezek elmozdítása nélkül szüntesse meg a nyomást. Ha nem akar, vagy nem tud szájból szájba lélegeztetést alkalmazni, a legújabb ajánlások szerint 100 nyomás/perc sebességgel végezzen mellkaskompressziót, de öt percnél ne tovább.

Jó tudni...A Bee Gees-módszer

Bizonytalan a mellkasi kompresszió helyes ütemét illetően? Ismeri a Bee Gees 1977-es slágerét, a Staying Alive (Életben maradni) című dalt? Egy percenként 103-as ütemű dalról van szó, ami majdnem megegyezik a mellkaskompressziónál szükséges 100-as ütemmel. Kutatók 15, a szív-tüdő újraélesztést bábukon tanuló orvosnak és medikusnak lejátszották ezt a számot, és azt javasolták, hogy a dal ütemére végezzék a mellkaskompressziót.

Öt héttel később azt figyelték meg, hogy bár zene nélkül tesztelték a kísérlet résztvevőit, mivel arra kérték őket, hogy magukban dúdolják a dalt, átlagosan percenként 109 és 113 közötti gyakorisággal végezték el a kompressziót. Sokan azért nem kezdenek szív-tüdő újraélesztésbe, mert nem biztosak benne, hogy milyen tempóban kell csinálni a mellkaskompressziót, pedig a helyesen kivitelezett szív-tüdő újraélesztés megháromszorozhatja a szívinfarktus túlélésének esélyét. Ebben lehet segítségünkre a Staying Alive.

Az is kiderült, hogy ha a mellkaskompresszió nem folyamatos, kisebb az japán orvosok feldolgozták 4068 olyan beteg ért a szívleállás. A túlélők agyi károsodásának mértékét vizsgálva azt találták, hogy több mint kétszer magasabb volt a „kedvező neurológiai kimenetelű” esetek száma azok körében, akiknél a segítő járókelők megpróbálkoztak az újraélesztéssel.

Tanuljuk meg az újraélesztést!

Az újraélesztés nem bonyoinít feladat, ha tudjuk, hogyan keli csinálni. Egy igen sikeres kezdeményezés keretében a Brit Szív Alapítvány 3300 elsősegély-nyújtási tanfolyamot indított Nagy-Britannia-szerte, amelyeken eddig 1,9 millió embert tanítottak meg a szív-tüdő újraélesztésre. A Magyar Vöröskereszt is indít ilyen tanfolyamot, amely legújabban az autóvezetői oktatásnak is része.

Nem kaphat jogosítványt az, aki nem rendelkezik ezekkel az ismeretekkel. Elsősegélyképzést iskolákban és munkahelyeken is szerveznek.

A szív-tüdő újraélesztés ismerete különösen fontos, ha a környezetünkben szív- és érrendszeri betegséggel élő személy van.

Meglepő eredmények:

A legmeglepőbb az volt, hogy jobb eredményt mutatott a mellkaskompresszió kizárólagos alkalmazása, mint a teljes szív-tüdő újraélesztés olyan esetekben, amikor leállt a légzés, és az infarktust követő 4 percen belül megkezelték az újraélesztést. E betegeknél több mint kétszer akkora volt az agyi károsodás nélküli túlélők aránya. A szájból szájba lélegeztetéssel kombinálás láthatóan nem javított a vizsgált betegcsoportok egyikének helyzetén sem.

Az ajánlás szerint azok, akik nem kaptak elsősegély-nyújtási képzést, csak a mellkaskompressziót alkalmazzák, ne végezzenek szív-tüdő újraélesztést.

A vérből kimutatható a szívizom károsodása

Amikor egy mellkasi fájdalomra panaszkodó személynél felmerül a szívinfarktus gyanúja, gyorsan kell cselekedni. A kórházban először EKG-vizsgálatot végeznek, hogy kiderítsék, fennáll-e szívinfarktusra utaló szívritmuszavar, vagy találnak-e egyéb kóros elváltozást. Ha az EKG eredménye nem meggyőző, olyan vérvizsgálatot végeznek, amely kimutatja, ha a szívizom károsodott A tesztet általában a feltételezett infarktust követő 2-3 órán belül végzik el, majd 12 órán belül megismétlik.

E vizsgálat során egy troponin nevű enzim szintjét mérik a vérben, ami akkor emelkedik meg, ha a szívizomzat károsodik vagy elhal. A második mérés ellenőrző teszt a kapott eredmények megerősítésére. Ha a vérvizsgálat eredménye pozitív, megkezdik a beteg kezelését. Amennyiben negatív eredményt kapnak, hazaengedik az illetőt, illetve szükség esetén tovább figyelik, vagy ambuláns vizsgálatokra irányítják.

Mi történik a kórházban?

Stroke vagy szívinfarktus esetén a három legsürgősebb orvosi feladat az életmentés, a fájdalomcsillapítás és az agy vagy a szívizomzat megóvása a maradandó károsodástól. Útban a kórház felé a mentőszemélyzet összefoglalja és továbbítja a sürgősségi osztályra az esetről rendelkezésre álló információkat, hogy ott fel tudjanak készülni a beteg azonnali ellátására.

A szívinfarktusos beteg ellátása:

Ha valakit szívinfarktus gyanújával kórházba szállítanak, először is a szív elektromos aktivitását regisztráló EKG-felvételt készítenek. Eközben azonnal szívmonitorra teszik a beteget, infúziót, oxigént és fájdalomcsillapítókat adnak neki, és vérvizsgálattal kiszűrik a szívizomzat károsodását jelző enzimeket. Mindez percek alatt lezajlik, és már a vérteszt eredményére várva megkezelik a kezelést. A beteg aszpirint kap és vénás infúzió vagy bolus formájában heparint – mindkettőnek vérhígító, vérrögoldó hatása van.

Életmentő beavatkozások

Angioplasztika:

Ha a beteg 3-4 órán belül kórházba kerül, megkísérelhetik a koszorúerek mechanikus tágítását koszorúér-plasztikával. A beavatkozás során egy csuklói vagy lágyéki artérián keresztül vékony, hajlékony csövet (katétert) vezetnek be, amelynek a végén egy felfújható ballon van.

A katétert egészen a szívig tolják fel. Ekkor kis mennyiségű festékanyagot fecskendeznek a katéterből a szívbe és a koszorúerekbe – ez az érfestés (angiográfia). Röntgensugár segítségével egy monitoron kirajzolódnak a szív erei, és láthatóvá válik az elzáródás pontos helye.

A megfelelő helyre érve a ballont egy stenttel együtt hirtelen felfújják, hogy kitágítsák a koszorúeret. Végül kihúzzák a katétert, a stentnek nevezett kis fémspirál pedig az érben marad, megakadályozva az ér újbóli beszűkülését és az ismételt elzáródást. Egyes stentek visszaszűkülés elleni gyógyszereket is tartalmaznak.

Bypass-műtét:

Ha a fő koszorúér záródik el, ha egyszerre több elzáródás alakul ki, vagy ha súlyosbító körülmények – például cukorbetegség – állnak fenn, az angioplasztika nem alkalmazható, és az orvosok az azonnali koszorúér-bypass- (áthidaló ér) műtét mellett dönthetnek.

Ez komoly, nagy műtét, amelynek során feltárják a szívet. A test egy másik pontjáról kioperálnak egy egészséges érszakaszt, amelynek két végét az érintett koszorúérszakaszhoz kapcsolják oly módon, hogy az elzáródott részt megkerülje. így a vér számára átjárható áthidaló utat vagy utakat hoznak létre a műtét során.

Ha felmerül a gyanú, hogy a tüneteket koszorúérgörcs  okozza, a megfelelő gyógyszerekkel megpróbálják megszüntetni a görcsöt. Szabálytalan szívritmus esetén ugyancsak gyógyszeres kezelés vagy elektromos sokkolás jöhet szóba, de az is előfordul, hogy ideiglenes pacemakert alkalmaznak, amely helyreállítja a szabályos ritmust.

Gyógyszeres kezelés:

Ha nincs lehetőség gyors angioplasztikára (1. a keretes részt), a beteg trombolitikumoknak nevezett gyógyszereket kap, amelyek segítenek feloldani a koszorúeret elzáró vérrögöt és helyreállítani a szívizom keringését.

A trombolitikumok hatásmechanizmusa azon alapul, hogy megtámadják a rög összetapadásáért felelős fibrin nevű fehérjét. Minél hamarabb jut hozzá a beteg ezekhez a gyógyszerekhez, annál nagyobb eséllyel kerülhető el a szívizom tartós károsodása.

Akkor a leghatékonyabbak, ha a tünetek jelentkezését követő 3-4, de még jobb, ha egy órán belül beadják őket. Megfelelő eredményt legfeljebb hat órán belüli alkalmazásuk hozhat, bár némi jótékony hatásuk még 12 órán belüli beadás esetén is lehetséges.

Véralvadásgátlók a mentőben:

A véralvadást gátló trombolitikumok forradalmasították a szívinfarktus kezelését. Ezek a gyógyszerek a betegek körülbelül felénél a vér számára ismét átjárhatóvá teszik a koszorúereket, csökkentik a károsodás mértékét, és javítják a hosszú távú túlélés esélyét.

Egyes helyeken a mentő is visz magával trombolitikumokat, ha szívinfarktusgyanús esetekhez hívják, így – az EKG után – rögtön meg tudják kezdeni a kezelést. Kórházba kerülése után a beteget azonnal és alaposan megvizsgálják, mert a trombolitikumok vérzést is kiválthatnak. Ma már a trombolízisek száma csökken, mert a helyette végzett angioplasztika elérhetőbb, és még eredményesebben nyitja meg a koszorúereket.

A stroke-os beteg ellátása

Stroke esetén a mentők a beteget általában a legközelebbi olyan kórházba szállítják, amelyben van stroke osztály vagy a stroke kezelésére specializált egészségügyi személyzet, mert az azonnali és lehető legszakszerűbb ellátástól várható a legjobb eredmény.

A kórházba érkezés után vérnyomást mérnek, és EKG-t készítenek, hogy lássák, normális-e a beteg szívritmusa. Vérvétellel ellenőrzik a cukor- és koleszterinszintjét, a véralvadását, illetve hogy fennáll-e más kóros állapot.

Az első feladat a stroke típusának megállapítása

Mert nem mindegy, hogy egy rög miatti érelzáródás vagy vérzés okozza: ha például agyvérzés áll fenn, életveszélyes lehet vérhígító gyógyszerekkel kezelni a beteget. Az alábbi vizsgálatok állnak rendelkezésre annak eldöntésére, hogy elzáródás vagy vérzés okozta-e a stroke-ot.

  • Komputertomográfia (CT) – röntgen-sugárnyalábok segítségével háromdimenziós kép készül az agyról, ami megerősítheti a stroke diagnózisát, és azt is eldöntheti, hogy mi okozta.
  • Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) – az erős mágneses tér által generált képek segítségével megállapítható a stroke pontos helye. Erre alapozva dönthetnek a kezelésről.
  • Agyi érfestés (agyi angiográfia) – az agyat ellátó artériákba speciális festékanyagot fecskendeznek, majd röntgenfelvételt készítenek az agyról. A kirajzolódó képből meghatározható az elzáródás vagy a vérzés helye.

Az agyi keringés helyreállítása:

Ha kiderül, hogy a stroke-ot vérrög okozta, aszpirin adását követően megkezdődhet a trombolitikus szerek adása vénás injekció és/vagy infúzió formájában a vérrög feloldására. Ez jelentős mértékben csökkentheti a hosszú távú károsodás kockázatát, amennyiben a kezelést a tünetek jelentkezését követő négy és fél órán belül megkezdik.

A stroke fellépését követő maximum hat órán belül vérrögoldó gyógyszerek adhatók katéteren keresztül közvetlenül az érintett területre, illetve lehetőség van a rög mechanikus szétzúzására. Ez utóbbi eljárás is jelentősen csökkenti a maradandó rokkantság veszélyét, de még nem vált mindenhol elérhető rutin módszerré.

Amennyiben bénulással nem járó stroke vagy mini stroke után a vizsgálatok jelentős mértékű elzáródást mutatnak valamelyik nyaki artériában, felmerülhet az érintett artéria átjárhatóvá tételét célzó operáció az újabb stroke elkerülése érdekében. Szükség lehet vérnyomáscsökkentő és véralvadásgátló, valamint koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek szedésére is.

Az agyvérzés kezelése

Mire az agyvérzéses beteg a kórházba érkezik, a vérzés már többnyire elállt. Az újabb vérzést elkerülendő monitorozzák a beteg vérnyomását, és gyógyszerezéssel tartják a normális határokon belül.

Ha arra gyanakodnak, hogy a vérzést aszpirin vagy véralvadásgátló gyógyszer – például warfarin -válthatta ki, ellentétes hatású szerrel próbálkozhatnak. Felmerülhet az összegyűlt vér műtéti úton történő eltávolítása is, de ez nem minden esetben alkalmazható. Feltáró műtét vagy „kulcslyuk-sebészet” is szóba jöhet megoldásként az agyi aneurizma zárására, amennyiben az okozta a vérzést.

A gyógyulás hónapokig, vagy akár évekig is tarthat. Az agy igen különleges szerv – egyes kutatások szerint még 14 év után is kimutatható javulás.

A felépülés útja

A beteg állapotának stabilizálása után már a gyógyulás folyamatára összpontosít a kezelés. A legtöbb esetben ez hosszú időt vesz igénybe. A szívben a gyógyulás során különféle változások léphetnek fel, ezért a kezelőorvos figyelemmel kíséri a beteg felépülését, hogy nem jelentkeznek-e szívelégtelenségre vagy ritmuszavarra utaló jelek. További vizsgálatokra is szükség lehet annak megállapítására, hogy lehetséges-e további kezeléssel csökkenteni egy újabb roham kockázatát.

Az agyi működés helyreállítása:

A stroke látható tünetei már a kórházi tartózkodás alatt javulást mutathatnak, de a teljes gyógyulás hónapokig, évekig is eltarthat. Az agy különleges szerv. A felépülés részben annak köszönhető, hogy az átmenetileg károsodott agysejtek ismét működni kezdenek, illetve hogy a sérült agyi területek feladatait átveszik a stroke által nem érintett ép területek.

Még 14 évvel a stroke után is kimutattak javulást az idegi működésben. A felépülés ideje alatt a beteg az egészségügyi szakellátástól megkapja a sikeres rehabilitációhoz szükséges segítséget mind a kórházban, mind később az otthonában.

Otthon:

Amikor a beteget hazaengedik a kórházból, gyógyszereket írnak fel neki, amelyeket a jövőben szednie kell, hogy elkerüljön egy újabb szívinfarktust vagy stroke-ot. Mind a szívinfarktussal, mind a stroke-kal kezelt betegek kaphatnak vérnyomáscsökkentő szereket, aszpirint és más véralvadásgátló gyógyszereket, valamint a koleszterinszintet csökkentő szereket.

Egyeseknek más gyógyszerekre is szükségük lehet, például cukorbetegség vagy szívritmusproblémák miatt. Nagyon fontos az orvosi utasítások pontos betartása és a gyógyszerek rendszeres szedése.

Felkészülés a rehabilitációra:

A szívinfarktuson vagy stroke-on átesettek rehabilitációs programban vehetnek részt. Az ország egyes területein ezek a programok jobban elérhetőek, ezért érdemes a háziorvos, neurológus vagy kardiológus segítségét kérni. A programok átlagosan három héttől három hónapig tartanak, céljuk a gyógyulási folyamat felgyorsítása és a mielőbbi visszatérés a normális életbe.

Magyarországon speciális rehabilitációs központok vannak Budapesten, Visegrádon, Balatonfüreden, Sopronban, Mátraházán, Mosdóson és még egy sor más helyen.
A kutatások szerint a szívinfarktus utáni rehabilitáció körülbelül 26 százalékkal javítja a túlélés esélyét a rá következő öt évben.

A rehabilitáció során életvezetési tanácsokkal látják el a betegeket: szokjanak le a dohányzásról, térjenek át egészségesebb étrendre, fogyjanak le, és mozogjanak többet; továbbá lelki, pszichológiai foglalkozás keretében segítenek úrrá lenni a szívinfarktus után igen gyakori szorongáson és depresszión is.

A rehabilitáció a stroke utáni felépüléshez is nélkülözhetetlen. Egyesek teljesen felgyógyulnak, másoknak hosszú ideig tart a felépülés, ezért segítségre van szükségük a mindennapi életben.

A rehabilitáció során részt vehetnek mozgás- és beszédterápiás foglalkozásokon. Speciálisan képzett szakemberek segítenek a betegnek visszanyerni a különböző képességeit, illetve megbirkózni az olyan hétköznapi feladatok jelentette nehézségekkel, mint a járás, a beszéd, az önálló öltözködés vagy az írás.

Az optimizmus:

Meggyőző bizonyítékok szólnak amellett, hogy az alapvetően optimista beállítottságú emberek kevésbé vannak kitéve a szívinfarktus, a stroke és általában a szív- és érrendszeri betegségek következtében történő elhalálozás kockázatának, mint pesszimista társaik. A szívinfarktus után is bizakodó betegeknél pedig háromszor kisebb az újabb infarktus veszélye, mint a kilátásaikat rossznak ítélőknél.

Egy vizsgálat során 122, szívinfarktuson átesett férfi életét követték nyomon. A 25 abszolút pesszimista beteg közül 21 nyolc éven belül meghalt, míg a 25 rettenthetetlen optimista közül csupán hatan hunytak el ugyanezen idő alatt.

Egy másik tanulmány 309 koszorúér-bypass-műtéten átesett beteg sorsát követte. Az optimisták feleakkora eséllyel kerültek ismét kórházba komplikációk – például fertőzés vagy angina -,. ismételt szívinfarktus vagy egy újabb műtét szükségessége miatt, mint pesszimista társaik.

Rendszeres háziorvosi vizsgálat

Vegye igénybe háziorvosa segítségét a szíves érrendszeri problémák elleni küzdelemben! Miután kijött a kórházból, a háziorvos feladata, hogy figyelemmel kísérje az Ön egészségi állapotát, ezért fontos, hogy rendszeresen felkeresse a rendelőjét. Számoljon be róla, ha új tüneteket észlel magán, vagy ha a felírt gyógyszerekkel kapcsolatban mellékhatásokat tapasztal.

A háziorvos segítsége gyakran nélkülözhetetlen. Ő az, aki segíthet megtalálni a megfelelő rehabilitációs programot, beutalhatja Önt a megfelelő intézménybe, és tanácsokkal láthatja el a testmozgással kapcsolatban is. Az állapotától függően a háziorvos rendelkezhet arról, hogy otthonában is kapjon megfelelő segítséget.

Bízzunk a jövőben!

A rehabilitáció egyik fő célja az ismételt szívinfarktus vagy stroke kockázatának csökkentése. Ehhez elengedhetetlen a pozitív szemlélet. Ne feledjük:

  • Aki túlélt egy szívinfarktust, annak 18 százalék az esélye egy ismételt rohamra a következő három évben. Vagy optimistán nézve: 72 százalék az esélye annak, hogy a szívinfarktus nem ismétlődik meg.
  • Hasonlóképpen, stroke esetén 25 százalék eséllyel ismétlődik meg öt éven belül az agyi katasztrófa. Máshonnan nézve: 75 százalék az esély arra, hogy nem történik semmi.

Számtalan lehetőség kínálkozik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésére. Érdemes elgondolkodni az alábbiakon:

  • A sok stresszel járó munka több mint a kétszeresére növeli a két éven belül bekövetkező újabb szívinfarktus veszélyét.
  • A dohányzás abbahagyása 32 százalékkal csökkenti egy második szívinfarktus esélyét.
  • A magas vérnyomás kordában tartása rendkívül fontos. Sokan elkerülhették volna a stroke-ot, ha odafigyelnek vérnyomásuk rendszeres, megfelelő kontrollálására.
  • A fizikai aktivitás fokozása a szívinfarktust követően 78 százalékkal csökkenti egy újabb infarktus valószínűségét.
  • A közepes intenzitású mozgás és a napi ötszöri (összesen 50-70 dkg) gyümölcs- és zöldségfogyasztás mindkét nem esetében körülbelül a negyedével csökkenti a stroke kockázatát.
  • Azok, akik naponta elfogyasztanak egy-két pohár fehér- vagy vörösbort, több mint a felével mérsékelik egy második szívinfarktus veszélyét. Ám aki nem iszik, ne kezdjen inni ezzel az indokkal, aki pedig iszik, mértékkel tegye.

Magyarországon az elfogadott egészséges értékhatár nőknél 10 g/nap, férfiaknál pedig 20 g/nap, azaz nők esetében legfeljebb 1 dl bor vagy 2 dl sör, vagy 2-3 cent tömény ital, férfiak számára kétszer ennyi. A túlzott alkoholfogyasztás bizonyítottan megnöveli mind a szívinfarktus, mind a stroke kockázatát.

A mérsékelt borfogyasztás a felére csökkentheti egy újabb szívinfarktus kockázatát – akár a jóízű baráti beszélgetések.

Egy jóízű beszélgetés

A rehabilitációnak fontos segítői a családtagok és a barátok. Az ő lelki támogatásuk felbecsülhetetlen értékű lehet azokban az időkben, amikor Ön esetleg ideges vagy depressziós. Kimutatták, hogy az ilyen támogatás akár csökkentheti is egy újabb roham kockázatát.

Egy manchesteri kórház által 600 beteg bevonásával végzett vizsgálat szerint azok, akiknek megbízható partner, barát vagy rokon volt a közelében, az erős emberi kötelékeket nélkülözni kényszerülő társaikhoz képest kétszer kisebb eséllyel néztek szembe egy újabb szívinfarktussal az elsőt követő egy év során.

Érdemes megfontolni a csatlakozást egy önsegítő csoporthoz. Ezek keretében a betegnek és a családjának lehetősége van hasonló helyzetben lévő társakkal találkozni, tapasztalatokat cserélni, beszélgetni.

Közös programokat is szerveznek, például hétvégi kirándulást, és megtanulják élvezni az életet a lábadozás ideje alatt is. Van olyan csoport, amelynek tagjai otthonukban is meglátogatják az erre rászoruló betegeket, gyakorlati tanácsokkal látják el őket, vagy ha arra van szükség, egyszerűen csak elbeszélgetnek velük.

Az aktív élet

A szívinfarktust vagy stroke-ot követő felépülés során az egyik legfontosabb dolog a fizikai aktivitás, a testmozgás. De a lehetőség nem mindig adott: ne feledje, hogy csak akkor szabad belevágni a testedzésbe, ha kezelőorvosa úgy találja, ehhez megfelelő az Ön fizikai állapota.

A szívbetegeket a rendszeres mozgás engedélyezése előtt echokarclio-gráíiának (szívultrahangnak) nevezett vizsgálatnak, illetve terheléses (kerékpáros vagy futógépes) vizsgálatnak vetik alá, hogy megbizonyosodjanak arról, képes-e a szívük nehézség nélkül megbirkózni a mérsékelt igénybevétellel járó testmozgással.

Az orvosok szerint szívinfarktust követően a rendszeres testmozgás a szív megerősítésének legjobb módja. Különösen két mozgásformát javasolnak: az aerob edzést (gyaloglást, kocogást, kerékpározást vagy úszást), valamint az óvatos erőkifejtéssel járó gyakorlatokat.

Az aktív életmód és a rendszeres mozgás révén szokik hozzá a szív a mérsékelt terheléshez.

Gyakori kérdések

Ha már volt szívinfarktusom, kerüljem a szexet?

Miután orvosai biztosították arról, hogy közepes intenzitású testmozgást végezhet – sőt valószínűleg javasolni is fogják -, a szex sem veszélyes. Szex közben, vagy ha például felszaladunk a lépcsőn, a szív ugyanúgy percenként kb. BO-at ver (a nyugalmi pulzus 70 körül van).

A szívinfarktusok kevesebb mint egy százaléka következik be szexuális aktuskor, így a kockázat egy szívinfarktuson már átesett vagy anginás panaszokkal küzdő számára igazából nem nagyobb, mint bárki más esetében.

A legtöbben a szívinfarktus után két-három héttel már képesek ismét szexuális életet élni. Ha azonban még vannak mellkasi fájdalmai, nagyon magas a vérnyomása, vagy szívritmuszavarai vannak (amit a heves szívdobogás jelezhet), először kérje az orvosa tanácsát. A fizikailag megfelelő állapotban lévők számára a szex nem jelent megnövekedett kockázatot.

A lényeg, hogy legyen aktív, és mozogjon rendszeresen, hogy a szíve hozzászokjon az enyhe megerőltetésekhez.

A szívinfarktus vagy a stroke kockázatának kitett, illetve e betegségek után lábadozó betegeknek adott orvosi tanácsok az életmód megváltoztatására nagymértékben egybevágnak az e könyvben leírtakkal: abba kell hagyni a dohányzást, fokozni kell a fizikai aktivitást, le kell adni a súlyfelesleget és kerülni kell a stresszt.

Amennyiben Ön már átesett szívinfarktuson vagy stroke-on, vagy „még csak” a fenyegető jeleket tapasztalta meg angina, esetleg egy mini stroke formájában, kövesse az önvédelmi terv következő lépéseiben ismertetett tanácsokat, amelyek elősegítik felépülését, és egyben csökkentik a jövőbeli szívinfarktus vagy stroke kockázatát.

Személyre szabott túlélőcsomag

Már ismeri a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a stroke legfontosabb tüneteit, és tisztában van azzal, mit kell tennie a saját és hozzátartozói védelme érdekében. Ami pedig még fontosabb, tudja, hogy az azonnali, gyors cselekvés életet menthet, és a gyógyulás kimenetele szempontjából is rendkívüli fontossággal bír.

A kockázatok megismerése után ideje rátérni azokra a változtatásokra, amelyek révén élethosszig tartó védelmet szerezhet a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen.