• anorexia
• bulimia
• evészavar
• táplálkozás

Táplálkozási rendellenességek felismerése és kezelése

Ha valakinek az ön környezetében gyaníthatóan ilyen rendellenessége van, arra okvetlenül megoldást kell találni. Sokféle segítség áll rendelkezésre, bár sokszor nehéz rábeszélni a beteget, hogy segítséget fogadjon el.

Sok ember küzd súlyos evészavarokkal, például anorexiával, bulimiával vagy falásrohamokkal. Az esetek egy része ismert, de valószínűleg sokkal nagyobb azok száma, akik némán szenvednek. Az evészavarok igen károsan hathatnak a testi és lelki egészségre, s kezelés nélkül akár végzetesek is lehetnek. Szerencsére van remény a gyógyulásra – csak elég bátornak kell lenni az első lépés megtételéhez.

Ellenőrzés kérdése

Az evészavarral küszködő személynek torz képe van a saját testsúlyáról és alakjáról, ezért minden gondolata az ételek és az evés körül forog, ugyanakkor azt is érezheti, hogy bármit csinál, nem ura többé a helyzetének.

Mikor és kiknél jelentkezik evészavar?

Evészavarok bármilyen korban jelentkezhetnek, férfiaknál és nőknél egyaránt, de a 15-25 év közötti nők vannak a legnagyobb veszélyben. A szakértők szerint a zavarok hátterében lelki problémák állnak, például az önbizalom hiánya, lelki megrázkódtatás vagy szorongás. A rendellenes táplálkozási viselkedés a helyzet feletti ellenőrzés visszaszerzésének (nem megfelelő) módjává válik, s gyakran szégyennel vagy önutálattal jár együtt.

Az anorexiások nem vallják be, mennyit fogytak, mondja Janet Treasure, a londoni Maudsley Kórház evészavar-osztályának igazgatója.

Rettegnek attól, hogy akár csak egy félkilónyi súlyt is felszedjenek, ezért nem mernek szakemberhez fordulni. A kezeletlen anorexia azonban végzetessé is válhat.

A bulimia – amely jelentkezhet önmagában, de gyakran megelőzi vagy követi az anorexiát – sokáig észrevétlen maradhat, mivel az e problémával élők súlya normális vagy normálishoz közeli. Ezt úgy érik el, hogy bár alkalmanként óriási mennyiségű ételt tömnek magukba, ezt önhánytatással, hashajtók, vízhajtók és más gyógyszerek szedésével, böjtöléssel vagy szélsőségesen sok testmozgással ellensúlyozzák.

Falászavar?

Van emellett egy sor kevésbé ismert táplálkozási rendellenesség is. Közülük a falászavar a leggyakoribb, amely során az érintett nagy mennyiségű ételt fogyaszt el, de nem igyekszik megakadályozni a súlygyarapodást (mint a bulimiában). Gyakran ördögi kör alakul ki: a falásroham bűntudatot okoz, ezért nagyon visszafogják az evést, majd azt ismét egy falásroham követi, és így tovább.

Mások segítsége

Ha hozzátartozójánál evészavar alakul ki, fontos, hogy ne tegyen úgy, mintha nem venné észre.

Hozza szóba! Tudassa az illetővel, hogy aggódik az evési szokásai és az egészsége miatt, és legyen felkészülve rá, hogy tagadni fogja a problémát.

Ne nyaggassa! Soha ne próbálja arról meggyőzni az illetőt, hogy fogyjon vagy hízzon. Biztassa a szakember segítségének elfogadására! Ha az illető nem hajlandó segítséget kérni, lehet, hogy önnek kell megszerveznie, elvinnie. Bátorítsa támogatással és dicsérettel! Ha azt mondja neki, hogy „Képes vagy rá!” „Nagyon jól csinálod!”, azzal jelzi, hogy megérti az illetőt, és támogatja az erőfeszítéseiben.

Figyeljen magára is! Ne hagyja, hogy az evészavar az ön életét is eluralja. Legyen tisztában a korlátaival, és feltétlenül szakítson időt az egészséges táplálkozásra.

A gyógyszerek segíthetnek?

A receptre kapott gyógyszereknek fontos szerepük van gyógyulása folyamatában, különösen akkor, ha a pszichés problémái súlyosak vagy régóta fennállnak. Sokféle gyógyszer van, és eltarthat egy ideig, mire orvosa megtalálja a legmegfelelőbbet. Türelmesnek kell lennie, mert az ilyen szerek hatása sem azonnali. Az antidepresszánsok például a legkorábban két hét elteltével kezdenek hatni, és a hatás teljes mértékű kialakulásához akár hat hétre is szükség lehet, bár a szorongása már néhány nap után csökkenhet, s talán aludni is jobban fog.

Ha aggódik amiatt, ahogyan egy gyógyszer hatására érzi magát, a lehető leghamarabb keresse fel az orvosát. Az is segíthet, ha egy barátjának vagy családtagjának beszél a gyógyszeréről, hogy ő jelezhesse, ha bármilyen változást tapasztal a viselkedésében.

Csak óvatosan!

Az orbáncfű (tudományos néven Hypercum perforatum) sárga virágú növény, amelyet már az ókori görögök is felhasználtak a szorongás és a depresszió kezelésére. Tudományos vizsgálatok is igazolták a hasznosságát depresszió ellen. Alkalmazása azonban több súlyos gyógyszerbiztonsági problémát is felvet. Egész sor gyógyszerrel léphet kölcsönhatásba, így például vényköteles antidepresszánsokkal és több, a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére használt készítménnyel. Terhes és szoptató nőknek szintén nem ajánlott a szedése. Orbáncfűtartalmú készítményt csak orvosa hozzájárulásával szedjen.

Antidepresszánsok

Orvosa négy fő csoportba tartozó antidepresszánsok közül írhat fel önnek gyógyszert. Ezek mindegyike másféle módon hat a depresszióra. A szelektív szerotonin-visszavétel gátlók (SSRI-k) azok a gyógyszerek, amelyekkel az enyhe depressziót először kezelni próbálják. Alkalmasak a szorongás bizonyos változatai, a pánikzavar, a szociális fóbia és a kényszeres zavarok kezelésére is. A szerotonin-noradrenalin-visszavétel gátlók (SNRI-k) az antidepresszánsok másik csoportja. Orvosa akkor ír fel ilyen szert, ha az SSRI-kre nem reagál megfelelően.

A triciklusos antidepresszánsok (TCA-k): voltak korábban a leggyakrabban felírt antidepresszánsok, de mellékhatásaik miatt ma már ritkábban használják őket. Egy-egy mérsékelt vagy súlyos depressziós esetben ma is felírhatnak ilyen gyógyszereket. A monoamin-oxidáz-gátlók (MAOI-k) szedése esetén az esetleges veszélyes kölcsönhatások miatt nagyon oda kell figyelni, hogy milyen más gyógyszereket szed vagy milyen ételeket eszik. Ha ebbe a csoportba tartozó orvosságot irt fel az orvos, mindenképpen kérdezze meg, mit kell kerülnie.

Antipszichotikumok: E csoportba olyan gyógyszerek tartoznak, mint a klórpromazin és a haloperidol, amelyeket eredetileg a műtét előtt álló betegeknek adtak nyugtatóként. Főként a pszichózissal járó betegségek, például a skizofrénia kezelésére alkalmazzák őket, bár felírhatok pszichotikus depresszió és bipoláris zavar (mániás depresszió) esetén is.

Szorongáscsökkentés: Ezeket a gyógyszereket általában a szorongás rövid távú csökkentésére írják fel, különösen akkor, ha nem észlelhetők depresszióra utaló tünetek. A benzodiazepinek, mint a diazepam és a temazepam nagyon hatékonyak, de hozzászokást okozhatnak, ezért csak a súlyos szorongás átmeneti enyhítésére használhatók. Depressziós betegnek adva egyes tüneteket enyhíthetnek, a betegségre viszont nem hatnak.

A béta-blokkolók a szorongás egyes fizikai tüneteit enyhíthetik, nem magát a szorongást; így például hatásukra csökkenhet az izomremegés (tremor) és a szapora szívverés.

Buspiront is felírhatnak a szorongás, a feszültség és a félelem kezelésére, bár más gyógyszereknél lassabban fejti ki a hatását.

A gyógyszerszedés leállítása

A gyógyulási folyamat során fontos annak eldöntése, hogy mikor és hogyan hagyhatja abba a gyógyszerek szedését. Ezt, de az adagolás megváltoztatását is mindig meg kell beszélni az orvosával. Egyes készítmények szedését – különösen azokét, amelyek a benzodiazepinekhez hasonlóan függőséget okozhatnak – csak nagyon fokozatosan, hetek vagy hónapok alatt szabad abbahagyni, máskülönben mellékhatások jelentkezhetnek. A leállás alatt feltétlenül tartsa a kapcsolatot orvosával.

Hogyan hat az antidepresszáns?

A szakemberek nem ismerik pontosan az antidepresszánsok hatásmechanizmusát. Többségük úgy véli, hogy az agyban könnyebben hozzáférhetővé tesznek egy vagy több neurotranszmittert (idegi ingerületátvivő anyagot), és ez javítja a neuronok (agysejtek) közötti kommunikációt, ami enyhíti a depressziót. A neurotranszmitterek és a betegség közti összefüggést még nem sikerült pontosan tisztázni. A kutatók egy kisebb hányada szerint e gyógyszereknek semmi köze sincs a neurotranszmitterekhez, s a hatás döntően placebo-hatás.

Javítson a hangulatán… természetesen!

A citromfű tea, tinktúra vagy a bőrbe dörzsölhető illóolaj formájában nyugtató hatású, emellett javítja az emlékezetet és az agy működését. A kutatások szerint jót tehet a szorongással és depresszióval küszködőknek, sőt még a demenciában szenvedők mentális és érzelmi állapotán is javíthat. Talán nem meglepő, hogy évszázadok óta csak „nyugtatófűként” emlegetik.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.