Mitől vagyunk kívánósak és mi a tényleges oka?
Nem tudom, honnan ered az ecetes uborkával és fagyival kapcsolatos szóbeszéd, de nagyon kevés olyan nővel találkoztam, aki ez után a meglehetősen gusztustalan ételkombináció után sóvárgott a várandósság idején.
Amikor az első babámat vártam, az ecetes uborka és fagyi utáni sóvárgás jelenségének egy másik változatát éltem át. Két gyerekem van (valójában inkább már fiatalemberek), az első terhességem idején nagyon fiatal voltam, és a szomszédos csemegeüzletben dolgoztam. Az egyik feladatom az olasz szendvicsek készítése volt.
Egy személyes és tanulságos tapasztalat, olvasd el Te is!
Esténként a dolgozókat arra biztatták, hogy vegyünk magunknak az eladatlan szendvicsekből, és annyit vihettünk haza, amennyit csak akartunk. Segítség! Milyen rettenetes helyzet! Egy naiv, fiatal, állapotos nőnek ez volt a legrosszabb hely, ahol dolgozhatott. Mindig azzal mentegetőztem, hogy a férjemnek viszem haza a szendvicseket, de valójában magamnak gyűjtöttem az ételt, mint egy vemhes mókus, aki mogyorót raktároz télire.
A hűtőszekrényünk tele volt szendvicsekkel. És a gyomrom is! Tudtam, hogy részben azért eszem azokat a szendvicseket, mert nagyon stresszes volt a munkám. Egy kis minimálbéres munkáért cserében erős volt a teljesítménykényszer.
Főként azonban azért tömtem magamba rohamtempóban a szendvicseket, mert ecetes uborkára vágytam. A tipikus szendvicsem alapvetően kenyérből állt, amelyet teljesen beborítottak az ecetesuborka-szeletek, továbbá mustárból, egy kis húsból és sajtból. Ezek uborkás szendvicsek voltak! De ha elepedtem is az uborkáért — a francba, legyünk őszinték, az uborkákért éltem —, még akkor sem fordult elő sosem, hogy fagyival kevertem volna.
- Egészségtelen zsiradékok
- Káros élelmiszerek, túlzott só hatásai
- Legyen öröm az étkezés
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Mit kívánunk terhesen?
A kívánósasággal kapcsolatos összes saját élményünk és másoktól hallott, kétes hitelű élménybeszámoló ellenére a témában nincs túl sok kutatás. A terhességgel kapcsolatos legtöbb kutatás a kalóriafogyasztásra, a magzat táplálkozási igényeire és a várandós kismama számára előírt ideális súlygyarapodásra irányul.
A terhesség első trimesztere alatt az emésztőtraktus átalakul, és fokozódik a peptidek (aminosavakat tartalmazó vegyületek) kiválasztása. Ezek a változások vezetnek a „reggeli rosszulléthez”, a magas zsírtartalmú ételekkel kapcsolatos undorhoz, és ami talán a legfontosabb, a kimerültséghez.”
A várandósság idején tapasztalt álmosság és alacsony energiaszint frusztráló élmény. Itt áll az ember lánya, és próbálja átrendezni az életét, hogy alkalmazkodjon egy újszülötthöz. Rengeteg a teendője, hogy előkészítse a gyerekszobát, és mindennap hullafáradt. A sóvárgással kapcsolatos kutatásomat végezve kellemes meglepetésként ért a következő felfedezés: Az ecetes uborka élénkítőszer!
Tökéletesen érthető, nem? Természetes, hogy egy várandós asszony olyan étel után sóvárog, amely stimulálja az energiaszintjét.
A dolog a következőképpen működik:
Az erjesztett ételek és az élesztők nagy mennyiségű tiramint tartalmaznak. Ez az ételek egy természetes összetevője, amely élénkítőszerként működik azáltal, hogy növeli a vérnyomást, és fokozza a nor-adrenalin (egy élénkítőszer) termelését az agyban. A további, tiraminban gazdag ételek közé tartozik a sajt, az ecetes pácolt ételek, a tonhal, a kolbászok, a bor, a sör, a szójaszósz, a savanyú káposzta, a banán, az avokádó és a máj.
Szerző: Langh Izabella
Gyakorló természetgyógyász vagyok. Táplálkozási és életmód specialista is vagyok, immár 12 éve próbálom az embereket egy egészségesebb életforma felé terelni, egyre több sikerrel.