Hátfájás – mikor forduljunk orvoshoz?
A hátfájás az esetek többségében pár hét múlva csökken, akár megyünk orvoshoz, akár nem. Ha nagyon fáj, és a fájdalomcsillapítók ellenére sem enyhül néhány nappal később, jól tesszük, ha kikérjük orvosunk tanácsát.
Orvosunk a panaszaink alapján és a fizikális vizsgálat után megpróbálja diagnosztizálni a baj okát. Ez utóbbihoz hozzátartozik a fájdalom behatárolása, súlyosságának, fizikai következményeinek felmérése. Az orvos megvizsgálja, hogy érzékeny-e a páciens háta, tapasztalhatók-e változások az érzékelésben, az erőben, a mozgékonyságban vagy a reflexekben. Szükség esetén vérkép készül az ízületi gyulladások és más betegségek kizárására.
Sor kerülhet még az alábbiakban felsorolt vizsgálatokra is:
- A hát megröntgenezése. Az ízületi gyulladás jeleit keresik. Az egyik legegyszerűbb vizsgálat, de korlátozott értékű, mert nem mutatja ki a hátfájás okainak többségét.
- CT-letapogatás, azaz számítógépesített tomográfia. Lényegében különböző szögből készült röntgenfelvételek számítógépes összesítése. Ez is korlátozott értékű a hátfájás diagnosztizálásában, de alkalmasabb a lappangó betegségek kimutatására.
- DEXA-letapogatás. A gerincoszlop alsó részén, a csípőn, néha a csuklókon végzett csontsűrűség-vizsgálat, a csontritkulás meglétének vagy kockázatának kimutatására.
- MRI-letapogatás, azaz mágneses rezonanciás képalkotás. Csúcstechnikai vizsgálati módszer, amely a mágnesesség, az ultrahang és a komputertechnika felhasználásával készít képeket a test belsejéről. Kimutathat olyan ízületi elváltozásokat, amelyek nem jelennek meg a röntgenfelvételeken, és hasznos diagnosztikai eszköz lehet a korai reumás ízületi gyulladás megállapítására. A lágy kötőszövetek is megjelennek rajta. Klausztrofóbiára hajlamos páciensek számára riasztó vizsgálat lehet, mert egyes szkennereknél át kell haladni egy hosszú, alagútszerű készüléken.
Ahogyan már korábban említettük, a hátfájásoknak mindössze 15 százaléka diagnosztizálható pontosan. A lényeg, hogy kizárják a lappangó betegségeket, és megtalálják azokat az okokat, amelyek más szakorvosok vagy gyógyítók, például fizikoterapeuták, illetve csontmasszőrök segítségét igényelhetik.
Nagyon kevés hátfájásnál van szükség műtétre
Tíz porckorong-kiboltosodás közül kilenc esetben hat hét alatt maguktól megszűnnek a tünetek. Tízből egynek lesz szüksége műtétre, de előtte mindenképpen kérjük ki a sebész véleményét.
Figyelmeztető tünetek
- Rákos megbetegedésnél mindig fennáll a szóródás lehetősége, amikor a tumorok átterjednek a csontokra.
- A váratlan inkontinencia, sürgős kezelést igényel, mert arra utalhat, hogy a porckorong kitüremlése nyomja a gerincvelőt a gerinccsatornában.
- Zsibbadás, szúró érzés az egyik vagy mindkét lábban. Az ideggyökök irritációjára utal, amit ki kell vizsgáltatni.
- Bármilyen húgyrendszeri elváltozás, például a szokásosnál gyakoribb vizelés. Lehetséges, hogy húgyúti fertőzés vagy vesekő okozza a hátfájást, főleg, ha magas lázzal jár.
Orvosunk ilyenkor fájdalomcsillapítókat, gyulladáscsökkentőket ír fel, de akár betegszabadságra is küldhet. Érdemes megbeszélni az orvossal a hátfájás elleni akciótervet, hogy tudjuk, mikor kell visszajönnünk kontrollra. A terv maga megszabja a kezelés milyenségét, azt, hogy mit kell tennünk és mit nem, mikor kezdhetjük el ismét a testgyakorlást, melyik gyógyszert miért és hogyan kell szednünk. Ez mind nagyon fontos, mert meg kell akadályozni, hogy az akut hátfájás krónikussá fajuljon. Nem elég, ha a beteg passzívan beszedi a gyógyszereket: tevékenyen részt kell vennie a gyógyulás folyamatában.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.