Immunrendszer

Hogyan védekezzünk a káros környezeti hatások ellen?

Hol találunk szennyező anyagokat a környezetünkben? Inkább azt kellene kérdezni, hol nem.

  • A gyárak, autók, erőművek és más üzemek több millió tonna mérgező anyaggal telítik a levegőt minden évben. Ezek az anyagok ott vannak a belélegzett levegőben, az elfogyasztott ételben, az ivóvízben, a talajban. A környezetszennyezési, különösen a légszennyezési adatok riasztóak, és növekedést mutatnak. 2011-ben például Budapest belvárosában a ré­szecskeszennyezés 91 napon haladta meg az egészségügyi határértéket, 2010-ben 87 ilyen nap volt, míg 2009-ben „csak” 69.
  • Mind a mezőgazdaság, mind a háztartások használnak vegyszereket. Ezek maradványai szennyezik az élelmiszereket, az ivóvizet.
  • A hazai felszíni vizek, az ivóvízbázisok és a vezetékes ivóvíz 53 száza­léka tartalmaz növényvédőszer-származékot a Magyar Tudományos Aka­démia Növényvédelmi Kutatóintézete 2005-ös országos felmérése szerint.

A szervezetbe jutó szennyező anyagok számos egészségügyi problémát okoz­hatnak, például hasmenést, meddőséget, idegi károsodást, daganatos megbetegedést.

És vajon milyen nyomokat hagynak az immunrendszeren?

Jó kérdés.
Vigyázat! Nem tudni pontosan, hogy a kémiai szennyező anyagok, a növényvédő szerek és a toxikus fémek miként kerülnek a szervezetbe. Gyakorlatilag lehetetlen feltárni valamennyi vegyület egészségre gyakorolt hatását. A toxikonok kutatása során a vizs­gálat gyakran csak a rákkal való esetleges kapcsolatra szorítkozik.

„Tény, hogy még ma is viszonylag keveset tudunk a különböző környezeti toxinok elleni immunválaszról. Nem sok szakember van a világon, aki ilyen tí­pusú kutatást végez – mondja Lee Newman, immun-toxikológus, a denveri Nemzeti Zsidó Orvosi és Kutatóközpont környezeti és foglalkozás-egészségügyi részlegének vezetője.

Számos vegyületet használnak napjainkban, amelynek to­xikus mivoltáról semmilyen adat nem áll rendelkezésre, nem beszélve az emberi immunrendszerre gyakorolt hatásról. Nagyon sok dologgal egyszerűen nem va­gyunk tisztában.”

Dr. Newman és munkatársai rájöttek, hogy bizonyos anyagok autoimmun be­tegségeket válthatnak ki.

Összefüggést mutattak ki például a hidrazinnal (rakéta-haj­tóanyaggal) való gyakori érintkezés és a lupusz között. Ám e betegségek rendszerint azoknál fordulnak elő, akik a munkájuk során sűrűn ki vannak téve bizonyos toxinok hatásának. Az átlagember életében ilyen helyzet ritkán adódik.

Nehéz ezen a területen általánosságokat megfogalmazni. Dr. Newman is elis­meri, hogy mindig lesznek kivételek. „Nem könnyű tudományos vizsgálatokban kimutatni a környezetszennyezéssel való passzív találkozás hosszú távú kihatásait – mondja a kutató. – Az esetek többségében a hétköznapi embereknek nem kell ag­gódniuk a körülöttük lévő környezetszennyező anyagok miatt, egészen addig, amíg nem kerülnek olyan helyre, ahol ezek koncentrációja magas.”

Dr. Newman azonban hangsúlyozza a „józan életmód” fontosságát. Hozzá hasonlóan az orvosok egy része is azt javasolja, hogy kerülni kell a potenciálisan egészségtelen vegyületekkel való bármilyen felesleges találkozást. Méghozzá azon egyszerű oknál fogva, hogy nagy részükről minimális ismerettel rendelkeznek a szakemberek.

Jegyezzük meg! Bár az emberi szervezet lassan képessé vált arra, hogy megbirkózzon a kör­nyezetben természetes módon jelen lévő toxinokkal, dr. Berndtson szerint ezeknek az új vegyületeknek a hatása kiszámíthatatlan. „Nem tudunk semmi biz­tosat, de a betegségek megelőzése érdekében időnként még spekulálni is ér­demes” – vallja be a szakértő.

Mi az amit jobb erlkerülni?

Manapság egyre több kutatást végeznek a veszélyes anyagok egészségi hatá­saival kapcsolatban. Az alábbi vegyületeknek már ismert a szervezetre gyako­rolt kedvezőtlen hatása, ezért próbálja meg mindenképpen elkerülni őket.

  • Arzén. A természetben a vízben, a levegőben és a talajban előforduló arzén megtalálható fakonzerváló, rovarölő és gyomirtó szerekben is. Egyes formái a szervezetbe kerülve növelik a bőrrák, valamint a húgy­hólyag, a vese, a tüdő és a máj daganatainak kockázatát.
  • Ólom. Az ipari tevékenységek eredményeként az ólom szinte minde­nütt jelen van a környezetünkben. Belélegezve vagy lenyelve a vesét, az idegrendszert és az immunrendszert veszélyezteti.
  • Higany. Ez a fém főként ipari tevékenységek során felszabaduló gő­zökben és szennyezett tengeri halfajokban mutatható ki. Károsíthatja az idegrendszert, beleértve az agyat is.
  • Vinil-klorid. A műanyaggyártás során alkalmazott gáz tartós hatásait a műanyagiparban dolgozó munkásoknál vizsgálták. A vegyület máj-rákot, immunreakciót és idegrendszeri rendellenességet válthat ki.
  • Benzol. A benzolt széles körben használják az iparban, megtalálható ragasztókban, festékekben, síkosítókban. Beltéri levegőben rendsze­rint nagyobb mennyiségben fordul elő, mint kültériben. A benzollal való tartós érintkezés károsíthatja a csontvelőt és az immunrendszert, növelve a fertőzések esélyét. Ezenkívül ismert humán karcinogén.
Magyarországon jogszabályok határozzák meg a veszélyesnek minősülő anya­gokat, osztályozásukat, a bejelentésükre, forgalomba hozatalukra, csomagolá­sukra, tárolásukra, szállításukra, feliratozásukra vonatkozó szabályokat.

Mi az az általános irányelv, amit a toxinokkal kapcsolatban követni lehet?

Ha egy anyagról laboratóriumban kimutatták a rákkeltő hatását, jó esély van rá, hogy az immunrendszerre is káros. Sámuel Epstein, az Illinois-i Egyetem Chicagói Közegészségügyi Karának környezet-egészségüggyel foglalkozó idős professzora, A rák politikájának újraértelmezése című könyv szerzője és A biztonságos vásárlás bibliája címet viselő mű társszerzője legalábbis ezt ajánlja.

Milyen nyomai vannak a környezetszennyezésnek?

Dr. Newman szerint a toxinok kétféleképpen befolyásolhatják az immunrend­szer működését: akadályozhatják vagy túl heves reagálásra késztethetik.

Hogyan tudja egy mérgező vegyület gátolni a belső védelmi mechanizmus működését? Elpusztíthatja az immunrendszer egyes sejtjeit, így a limfocitákat és a makrofágokat, de megzavarhatja ezeket a sejteket a feladatuk vég­zésében is. Például a kadmium nevű nehézfém jelenlétében a makrofágok nehe­zebben tudják bekebelezni a baktériumokat, ezáltal a szervezet kevésbé ellenálló a fertőzésekkel szemben.

„Másrészről az izocianátok (a festékekben lévő, valamint a műanyaggyártásban és számos egyéb gyártási folyamatban alkalmazott vegyületek) valószínűleg az asztma vezető okai az iparosodott országokban” – állítja dr. Newman. Ezek az immunrendszert hiperaktív működésre késztetik. Az asztma annak a jele, hogy a belső védelmi vonalak túlságosan „szorgosak”. A felnőttkorban kialakuló asztma az esetek 25 százalékában egy környezeti toxinnal, mondjuk az izocianáttal való találkozásnak köszönhető.

A szennyező anyagok más módon is károsíthatják az immunrendszert

A szer­vezetbe kerülő toxinok hatására több szabad gyök – például elektronhiányos oxi­génmolekula (oxigén szabad gyök) – keletkezik a szervezetben. Ezek más mole­kuláktól elektronokat vesznek el, és olyan meghibásodásokat okoznak, amelyeket a védekező mechanizmusnak kell rendbe hoznia. Ez természetesen további terhet ró az immunrendszerre.

A probléma kezelése érdekében tehát egyaránt fontos annak megismerése, miként lehet megakadályozni, vagy legalábbis csökkenteni a mérgező anyagok bejutását a szervezetbe, valamint, hogy milyen módszerekkel tudjuk minél haté­konyabban eltávolítani ezeket.

Szabaduljon meg a környezeti toxinoktól

Ha meg akarja szabadítani szervezetét a mérgektől, kezdje egy kiadós izzadással! A máj végzi el a szervezet méregtelenítő feladatainak nagy részét, de a „toxin-eltávolítás” képessége – genetikai okok miatt – egyénenként eltérő lehet.

Rá­adásul időnként a máj méregtelenítő folyamatai kevésbé hatékonyan működnek, ami a toxinok felhalmozódásához, valamint sejt- és szövetkárosodáshoz vezethet. Dr. Charles Hinshaw, nyugalmazott környezet-egészségügyi orvos a kansasi Wichitában, az Amerikai Környezet-egészségügyi Akadémia volt elnöke, újító módon küzdötte le ezeket a problémákat, intenzív szaunaterápiát alkalmazott olyan be­tegeknél, akiknek szervezetében jelentős mennyiségű toxint mutattak ki.

Szau­názás közben, amellyel a szennyező anyagokat kívánták „kiűzni” a páciensek szer­vezetéből, egy nővér felügyelte az érintetteket. A hőlégkamrában drámai jelenetek játszódtak le. A kezelés egyik résztvevője nyomdászként dolgozott. „Szó szerint nyomdafestéket izzadt ki a bőrén” – em­lékszik vissza dr. Hinshaw.
Jegyezzük meg! Ha Önnél szívproblémát állapítottak meg, konzultáljon orvosával, mielőtt el­kezdene szaunázni járni. Szédülés vagy bármilyen más tünet fellépése esetén azonnal hagyja el a szaunát. Dr. Hinshaw várandós nőknek nem ajánlja a szauna­kezelést, de orvosuk jóváhagyásával az alábbiakban leírt forrófürdő- vagy zu­hanyterápiát kipróbálhatják.

Levegő után kapkodva

Átlagosan napi 24 ezer lélegzetvétellel számítva mindenki körülbelül 11 350 liter levegőt szippant be. “Bármi, amit belélegzünk, elérheti a tüdőt, amely tehát köz­vetlen kapcsolatban áll a külső környezettel. Mivel ez a szerv ilyen mértékben ki van téve a környezeti hatásoknak, bizonyos értelemben rendkívül sebezhető” – mondja dr. Judith Zelikoff immuntoxikológus és a Nelson Környezetegészség­ügyi Intézet segédprofesszora a tuxedói New York Egyetem Orvosi Karán.

Jegyezzük meg! Dr. Zelikoff szerint a levegőben található, immunitást befolyásoló legmérge­zőbb fémek a kadmium, a nikkel és a mangán. Az ólmozott benzin háttérbe szo­rulásával – Magyarországon 1999. április 1. óta nem forgalmaznak ilyet – szeren­csére az ólommal mint légszennyező anyaggal kisebb mértékben kell számolni.

Korlátozott mértékű vegyi szennyezésnek van kitéve, és csak megelőző intéz­kedéseket szeretne tenni, hogy a toxinok kimosódjanak a szervezetéből? Elegendő egy héten egyszer húsz percig szaunáznia mindaddig, amíg mérgező anyagokkal érintkezik.

Tipp: ha nem áll módjában szaunába járni, vegyen forró fürdőt vagy zuhanyt tíz-harminc percen át.

A kúra első lépéseként végezzen valamilyen aerob testmozgást körülbelül húsz percig. „Valamiért, amikor az emberek a szabadban, napsütésben mozognak, például kertészkednek vagy ház körüli munkákat végeznek, jobban izzadnak” -mondja dr. Hinshaw. (A legtöbb toxin a zsírszövetben raktározódik, amelyeket az aerob testmozgás segít kiszabadítani.)

Ha ezt követően húsz percig relaxál a szau­nában, a verejtékmirigyek kiválasztják a méreganyagokat, és „kitessékelik” őket a bőr felszínére. Dr. Hinshaw szerint, akik a méreganyagok okozta komplikációkkal – például légzőszervi problémákkal (nehézlégzéssel, asztmával) vagy csökkent ter­mékenységgel – küzdenek, három-hat hónapon keresztül alkalmazzák naponta ezt a módszert.

Figyelem! Egyes tünetek, így megmagyaráz­hatatlan fáradtság, szellemi zavartság, nehézkes gondolkodás, valamint ízületi és izomfájdalmak jelentkezése esetén nem árt szakemberhez fordulni.
NAGYON fontos! Dr. Hinshaw arra is figyelmeztet, hogy a biztonságos méregtelenítés érde­kében annak időtartama alatt orvos felügyelje az étrendet. Ellenkező esetben a kúra még betegebbé teheti az érintettet.

Egy másik komoly veszély – magyarázza dr. Zelikoff – az apró részecskékből adódik. Olyan szénrészecskékről van szó, amelyek a felületükön más vegyüle­teket hordozhatnak. Ezek származhatnak égéstermékekből, többek között dízel­motorok kipufogógázából vagy kémények füstjéből.

Immunzavarokat válthat ki a kén-dioxid, amely a szén és az olaj eltüzelésekor és ipari folyamatok során keletkezhet, valamint a nitrogén-dioxid. Utóbbi jelen­létéért a járművek és a villamos erőművek felelősek.

Egy másik komoly légszennyezettségi probléma az ózon, az oxigén egyik for­mája

Kémiai változást okoz a tüdő szöveteiben, amely kedvezőtlenül befolyá­solja az egészségi állapotot. Az ózon úgynevezett másodlagos szennyezőanyag, a szmog fő alkotóeleme. Akkor keletkezik, amikor a napfény bizonyos, jár­művekből, erőművekből, gyárakból kibocsátott szennyező anyagokkal találkozik. Irritálhatja a tüdőt, nehézlégzést és köhögést vált ki. Kimutatták, hogy állatokban fokozza a bakteriális tüdőgyulladás kockázatát.

Az ember még beltéri környezetben sincs biztonságban a toxinoktól, sőt számos szennyező anyag koncentrációja nagyobb az épületeken belül. Mivel a néhány évtizeddel ezelőttihez képest a mai házak, lakások jobban szigeteltek, a légmentes térből a beltéri szennyező anyagok nehezebben tudnak távozni.

A lakás levegőjének szennyezőanyag-keveréke tartalmazhat részecskéket a gázsütőből, a kandallóból, a dohányfüstből, és valószínűleg vannak benne radon­származékok és illékony szerves vegyületek is. Ezek a gázok a háztartásban lévő tárgyakról, például préseltfa-bútorok felületéről, illetve a tisztítószerekből páro­lognak el. Mindez hozzáadódik a kintről az otthonunkba került toxinokhoz.

Figyelem! Bár ezeket a mérgező vegyületeket mindenkinek tanácsos elkerülni, fokozott veszélynek vannak kitéve a kisgyerekek, az idősek, valamint az asztmában vagy más krónikus betegségben szenvedők.

Csökkentse otthonában a káros anyagokat

Ha mérsékelni szeretné a potenciálisan káros anyagok jelenlétét lakóhelyén, a kö­vetkezőket érdemes megfontolni:

1. Tiltsa meg a dohányzást a lakásában!

Mivel egyszerű szellőztetéssel nem tudja tökéletesen eltávolítani a füstöt. A dohányfüst több mint négyezer vegyületet tartalmaz, amelyek közül sok rákkeltő. Magyarországon évente 28-30 ezren halnak meg a cigarettázás okozta valamilyen betegségben, kétezernél is többen pedig passzív dohányosként, azért, mert kénytelenek mások füstjét belélegezni.

2. Ha a második emeletnél alacsonyabban lakik, érdemes megvizsgáltatni a radon mennyiségét a levegőben

A radon természetes radioaktív ne­mesgáz. Színtelen, szagtalan, az érzékszervek számára észrevehetetlen. A talajban lévő természetes radioaktív anyagok bomlástermékeként ke­letkezik, majd a talaj felsőbb rétegeiből a ház repedésem keresztül, csa­tornák és vízvezetékek mentén szivárog be a lakásba.

Szabad levegőn gyorsan elillan, semmiféle problémát nem okoz, de zárt terekbe bejutva képes jelentősen koncentrálódni. Mivel nehezebb a levegőnél, ezért az épület alsó szintjein gyűlik össze.

Tudta? A radon radioaktív bomlása során ra­dioaktív alfasugárzó elemekre bomlik, amelyek a légtérben levő parányi porszemekre, dohányfüstre rátelepedve bejutnak a tüdőbe. Ott megta­padva folyamatos alfasugárzással bombázzák a tüdőszövetet. Nem lehet látni és nem lehet érezni a szagát, de ez a tüdőrák második leggyako­ribb kiváltója a dohányzás után. Magyarországon évente 4-8 ezer tü­dőrákos megbetegedést írnak a számlájára.

Az Egészségügyi Világszer­vezet újonnan kiadott ajánlása szerint a lakásokban megengedhető radonsugárzás 100 Bq/m3 (a radioaktív sugárforrás aktivitásának mér­tékegysége a becquerel, Bq). Hazánkban a bekérek átlagos radon­szennyezettsége 133 Bq/m3 körül van. A radon mennyiségéről egyszerű méréssel meg lehet győződni. Az interneten több méréssel foglalkozó céget is találhat. A radonszint csökkenthető, ha a falak és a padló héza­gait, repedéseit betömi. Szellőztessen gyakran, különösen télen. A szi­getelt, korszerű ablakokkal ellátott lakásban élőket fokozottan érintheti a probléma.

3. Ellenőriztessen rendszeresen (évente) minden gáztüzelésű kazánt, víz­melegítőt, szárítógépet és más készüléket

A fűtési szezon előtt nézéssé át és tisztíttassa meg a kandalló és a fa- vagy széntüzelésű kályha kémé­nyét, csövét.

4. Használja a konyhai szagelszívót főzés közben

És győződjön meg róla, hogy megfelelő-e a kivezetése.

5. Az egyik legismertebb illékony szerves vegyület a formaldehid

Meg­található a préselt műanyagokban és a préselt fából készült bútorokban. Ha ilyen bútort vesz, először kérdezzen rá a formaldehidtartalomra. Próbáljon olyat választani, amelyet poliuretánnal vagy más vízhatlan szigetelőréteggel vontak be, ezáltal csökkenthető a kibocsátott gáz mennyisége.

6. Viselésük előtt mossa ki a műszálas ruhákat

Ne vasalja őket, hogy mi­nimalizálja az esetlegesen káros anyagok felszabadulásának lehetőségét.

7. A szőnyegek, főleg az újak, szintén kibocsáthatnak illékony szerves vegyületeket

Fontolja meg, hogy feltétlenül szükséges-e lecserélni otthon a szőnyegeket. Ha igen, olyat vegyen, amelynek mind a felü­lete, mind a benne lévő ragasztóanyag csak kis mennyiségben tartalmaz szerves vegyületet. Új szőnyeg vásárlása után néhány napig gyakran szellőztessen.

8. Tegye lehetővé, hogy a ház lélegezzen.

Ha lakóhelyén a levegő nem túl szennyezett, és Ön vagy családtagjai nem érzékenyek a levegőben szálló allergénekre!

Tárja ki az ablakokat, amikor csak lehet, és tartsa nyitva az ajtókat a szobák között, hogy a levegő keringeni tudjon. Allergiás va­lamilyen szálló porra, vagy forgalmas út mentén lakik? Érdemes megfon­tolni egy nagy hatékonyságú részecskeszűrő (HEPA-szűrő) beszerzését, amely az adott helyiségben magába zárja az irritáló részecskéket.

Speciális tanácsok allergiában szenvedőknek

Az allergiás tünetek kontrollálása érdekében korlátozza vagy távolítsa el az aller­giát kiváltó anyagokat, amelyekkel immunrendszerének nap mint nap meg kell küzdenie. Vagyis miközben azon dolgozik, hogy csökkentse a toxinok mennyi­ségét otthonában, szorítsa vissza az előforduló allergének számát is.

  • A lakás páratartalmát tartsa 30 és 50 százalék között, így mérsékelni tudja a penész és a poratkák mennyiségét. Ezek ugyanis súlyosbíthatják az asztmát és más allergiás reakciókat. Nem árt továbbá, ha van elszívó be­rendezés a konyhában, a fürdőszobában, esetleg a mosókonyhában, vala­mint a pincében is jól jöhet egy párátlanító.
  • Allergénmentesség: ahhoz, hogy visszaszorítsa az allergiás és asztmás reakciókat, tegye allergén-mentessé az ágyát, ahol napjai egyharmadát tölti. Húzzon allergénmentes hu­zatot a matracra, az ágybetétre és a párnákra. Hetente tisztítsa a huzatot a gyártó útmutatásai szerint, és mossa ki az ágyneműt forró vízben.
  • Ne tartson túl sok – porfogónak is kiváló – apró dísztárgyat a lakásban. Ha megteheti, takarítson hetente HEPA-szűrővel ellátott porszívóval.
  • Terítsen strapabíró lábtörlőt a bejárat elé, és mindig használja is. Ha be­megy a lakásba, vegye le a cipőjét. Ezáltal csökkenti a kintről behozható növényvédő szerek és más toxinok mennyiségét.

Legyen óvatos, ha kimegy a szabadba

Néhány egyszerű intézkedéssel korlátozhatja a szabadtéren előforduló toxinokkal, például az autók kipufogógázával és az ózonnal való találkozást.

  • Lehetőleg ne eddzen forgalmas utcákon, illetve olyan napszakban, ami­kor rengeteg a jármű az utakon. így nem lélegez be annyi kipufogógázt.
  • Ha igen szennyezett levegőjű helyen él, a testmozgást ne délutánra ik­tassa be, mivel általában ekkor a legmagasabb a mérgező vegyületek kon­centrációja. Indulás előtt nézzen utána a szennyező anyagok szintjének.
  • Tájékozódjon a lakóhelyén mért ózonszintről. Általában május és szep­tember között a legrosszabb a helyzet.
  • Korlátozza a napon való tartózkodást. Bár létfontosságú és nélkülözhe­tetlen a D-vitamin előállításához, a túl sok napfény növelheti számos betegség, például a retinasorvadás és a bőrrák kockázatát. Ügyeljen szeme védelmére, ezért viseljen olyan nap­szemüveget, amely kiszűri az ultraibolya A és B (UVA és UVB) sugarakat. Bőre egészsége érdekében még felhős napokon is kenje be magát legalább 15 – ha sokat lesz kültéren, in­kább 30 – fényvédő faktoros napkrémmel fél órával azelőtt, hogy kimegy a szabadba. A nap sugárzás 11 és 15 óra között a legerősebb, ilyenkor, ha teheti, kerülje a napos helyeket.

Dolgozzon okosan

A tájékozott munkaerő egészséges. Tudjon meg tehát minél többet azokról a vegyszerekről, ame­lyekkel munkája során érintkezik. Gondosan mér­legelje a kockázatokat.

  • Amennyiben van rá lehetősége, mellőzze a káros vegyszerek köze­lében végzett munkát.
  • Ha muszáj veszélyes vegyszerekkel dolgoznia, tájékozódjon róluk, és tegyen meg minden szükséges intézkedést, hogy megóvja magát. Ezt tanácsolja dr. Newman is.

A munkáltatóknak gondoskodniuk kell a biztonságos munkavégzés feltéte­leiről. A munkavédelemről szóló törvény értelmében a munkahelyen a vegyi anyagok nem károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tar­tózkodókat, nem veszélyeztethetik továbbá a munkavégzés biztonságát. A mun­káltatónak ezzel összefüggésben tájékoztatást kell adnia a dolgozóinak, és munka­védelmi oktatásban kell részesítenie őket.

Az ivóvíz minősége

Az ivóvíz forrásába különböző vegyületek szivároghatnak be a szeméttele­pekről; a termőföldekről és a kertekből pedig könnyen kimosódnak a nö­vényvédő szerek, majd onnan a tavak és a folyók vizébe jutnak. Az állati és emberi hulladékból szintén veszélyes baktériumok kerülhetnek a vízbázisba. Az alábbiakban az ivóvizet szennyező anyagokról és a helyes vízfogyasztási szo­kásokról tudhat meg többet.

1. Az arzén

Az arzén földtani eredetű „szennyező” anyag, így világszerte gondot okoz az ivóvízellátásban. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a nagyobb arzénkoncentráció növeli a bőr- és a tüdőrák, valamint a vese- és a hólyagrák kockázatát. A hazai ivóvizekben az arzén okozza a legtöbb gondot. Az ivóvíz arzéntartalmát kormányrendelet (az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. [X. 25.] Korm. rendelet) határozza meg. Az értéket már jóval a csatla­kozás előtt az európai uniós előírásokhoz igazították.

A szervezetbe felvehető arzén mennyiségét az úgynevezett „táplálékkosárral” hatá­rozzák meg. A napi arzénfelvétel maximuma azt jelzi, hogy 24 órán belül mennyi arzén juthat a szervezetbe táplálékkal, ivóvízzel, belégzéssel. Mivel a nyugat-európai lakosság étrendjébe jelentős mennyiségű arzénnel szennyezett tengeri hal is bekerül, így az európai döntéshozók az ivóvíz megengedett arzéntartalmát csökkentették, hogy ne lépjék túl a napi arzéndózist. Tekintettel arra, hogy a magyarok halfogyasztása igen csekély, még a korábbi magasabb arzéntartalmú ivóvíz fogyasztá­sával sem haladtuk meg a megengedett napi értéket.

2. Ólom az ivóvízben

Az ólom jelenlétéért a vízben egyrészt felelőssé tehető az ipari szennyezés, de ez a fém bemosódhat a vízvezetékcsövekből is. Az 1986 előtt épült házak csövei nagy eséllyel tartalmaznak ólmot. A vízvezetékcsövek illesztésénél ólom forrasztó fémet használhatnak, akár ólomból vannak maguk a csövek, akár nem. Miközben a víz a csövekben áll, beleszivá­roghat az ólom, de ha folyatja a csapot, az ólmos víz kimosódik.

Jegyezzük meg! Ha egy csapot legalább hat órája nem használt, folyassa ki egy kicsit a vizet, mielőtt inna belőle vagy főzne vele.

Az Egészségügyi Világszervezet lite­renként 0,01 mikrogramm ólomkoncentrációban rögzítette a határértéket. A szervezetben túlzott mértékben felhalmozódott ólom mérgezést okoz. A gyengébb ólommérgezés fáradtsággal, izomfájdalommal, koncentrálási zavarral, fejfájással és hányingerrel, a súlyosabb agyi és idegrendszeri károsodással, valamint emésztőrendszeri zavarral jár.

Ne felejtse el azonban, hogy ólom nemcsak az ivóvízből juthat a szervezetbe, hanem a gépkocsik kipufogógázából, festékekből és sajnos egyre inkább az élelmiszerekből is.
3. Klór a vízben

A víz fertőtlenítésére világszerte klórt alkalmaznak. A víz nagymér­tékű fertőtlenítése, túlklórozása véd ugyan a patogén mikrobáktól, de az emberi szervezetet is „fertőtleníti”, kiirtja a természetes bélflórát.

Kutatási eredmények! Amerikai kutatók szoros összefüggést mutattak ki a klórtartalmú víz fo­gyasztása és egyes szervek rákos megbetegedése között. Azok, akik negyven éven át klóros vizet ittak, 70 százalékkal nagyobb eséllyel betegedtek meg rákban.

Sokan palackozott vizet vásárolnak, hogy a csap­vízből ne jussanak szennyező anyagok a szervezetükbe, főzéshez, tea vagy kávé készítéséhez, valamint fürdéshez viszont csapvizet hasz­nálnak. Főzéskor a klór kémiai reakcióba lép a vízben lévő szerves anyagokkal, és ennek következtében mérgező trihalogén vegyületek képződnek. Ezért a klórtartalmú csapvíz felforralásával háromszor-négyszer több rákkeltő anyag szabadul fel, mint normál fogyasztásnál. Forralással csak a vírusok és baktériumok pusztulnak el, a vegyi anyagok és a nehézfémek a vízben maradnak, ráadásul még a koncent­rációjuk is nő.

Kutatási eredmények! A kutatások szerint a túlzott klórozás részben növelheti a húgyhólyag- és vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
4. Vízhigiénés problémák

Magyarország nem tartozik a szennyezett vizű országok közé, azonban egyes kistelepüléseken jelentkeznek vízhigiénés problémák a csap víz ma­gasabb arzén-, nitrit-, nitrát-, vas-, bór- és nehézfémtartalma miatt.

Amennyiben kíváncsi csap vizének minőségére, a helyi vízmű honlapján utánanézhet az értékeknek. Hazánk ivóvizeinek vízminőségét jogszabály határozza meg, amely az európai uniós irányelveket is figyelembe veszi. A vízminőség ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) akkreditált laboratóriumai végzik.

Vásároljon és étkezzen tudatosan

Manapság a feldolgozott élelmiszerek csomagolásán feltüntetett, az összetevőket tartalmazó lista gyakran egy vegyészhallgató doktori disszertációjának tűnik. Az élelmiszergyártók különböző vegyületeket adhatnak termékeikhez, így biztosítva, hogy színük, állaguk, illetve frissességük kellően vonzó legyen, és biztosan a be­vásárlókocsiban kössenek ki. Ám ezeknek a vegyületeknek az elfogyasztásukat követően kevésbé vonzó hatásaik is vannak.

Nem kizárólag a feldolgozott élelmiszerekben fordulhatnak elő mesterséges összetevők!

A friss áruk közé sorolt gyümölcsökben és zöldségekben növényvédő szerek lehetnek, a húsos pultban pedig antibiotikumokat, növényvédő szereket és más egészségtelen vegyületeket tartalmazó termékeket kínálhatnak.

Az alábbi módszerekkel csökkentheti a nem kívánt vegyületek mennyiségét az étrendjében.

  • Minimalizálja a húsfogyasztását. Minél magasabban helyezkedik el az adott állat a táplálékláncban, annál nagyobb koncentrációban mutatható ki benne a toxinok jelenléte, még akkor is, ha a jószág növényevő.
  • Ne vigye túlzásba a grillezést. A hús szenesítése nyílt láng felett karci­nogén (rákkeltő) vegyületek, úgynevezett policiklusos aromás szénhidro­gének keletkezésével jár. Ha mindenképpen grillezni akar, fogyasztás előtt vágja le a megfeketedett rétegeket a húsról, valamint kerülje a füst belé­legzését az étel elkészítése közben.
  • Étrendje álljon teljes értékű, természetes ételekből, amelyek minimális mennyiségű hozzáadott színezéket, ízfokozót és tartósítószert tartalmaz­nak. Kerülje a feldolgozott élelmiszereket. A sonkához hasonló pácolt hú­sokat és a szalámit nitritekkel tartósíthatják, amelyek elfogyasztás után a gyomorban karcinogén anyaggá alakulhatnak.
  • Bio termékek,  amennyiben kapható ilyen a közelben, és a pénztárcája is megengedi, biozöldséget és -gyümölcsöt vásároljon. De legalábbis vegyen megbízható termelőtől származó, helyben termelt szezonális zöldséget és gyümölcsöt. A szezonon kívüli zöldség- és gyümölcsáru általában import áru, ezért ezekben nagyobb valószínűséggel fordulnak elő kémiai szennyező anya­gok, mint a hazai termesztésűekben.
  • A műanyag csomagolóanyagok összetevői is bekerülhetnek a bennük tar­tott élelmiszerekbe, különösen, ha az étel forró, és magas a zsírtartalma. Ezért ne használjon üres margarinos dobozokat vagy más hasonló tároló alkalmatosságokat az ételek mikrohullámú sütőben való melegítésére, és ne is tegyen ilyenekbe forró vagy meleg ételt. Helyettük érdemes beszerezni kimondottan mikrózhatóként árult, élelmiszer tárolására és melegítésére al­kalmas alapanyagból készült edényeket.
  • A konyhai munkák során se felejtse el, hogy a mikrobák veszélyt jelentenek az immunrendszerére. Védelmet szeretne a veszélyes baktériumoktól? A nyers húsokat más vágódeszkán darabolja, mint a többi élelmiszert. Mindig mossa meg a kezét, a vágódeszkát, a vágóeszközöket és más felületeket forró, mosogatószeres vízzel. A nyers hússal való foglalatosságot követően a vágó­deszkát és a vágóeszközöket fertőtlenítse a mosogatógépben vagy híg hipó-oldatban (1 evőkanál liipó 3,8 liter vízhez).
További tippek: ügyeljen rá, hogy a sülteket és steakeket legalább 63, a darált marha­húst 70, az egész szárnyast 82 fokon süsse. Ételhőmérővel ellenőrizze a hőfokot. A halat addig kell sütni, amíg villával könnyen szét nem lehet bontani a húsát, a tojásokat pedig a fehérje és a sárgája megszilárdulásáig.

Később még jól jönne a megmaradt étel? Két órán belül minden­képpen rakja hűtőbe vagy fagyassza le. Kicsi, lapos edényekbe tegye a fi­nomságokat, hogy gyorsan kihűljenek.

A biztonságos háztartás

A festékek, aeroszolos spray-k, tisztítószerek, légfrissítők és más háztartási vegy­szerek használat, de még tárolás közben is vegyületeket bocsátanak ki. Egyes szerves szennyező anyagok koncentrációja akár ötször magasabb lehet bent a la­kásban, mint a szabadban. Pontosan nem tudni, hogy melyik vegyszernek milyen egészségi kihatása lehet, de a háztartási szerekből felszabaduló vegyületek egy ré­széről már kiderült, hogy állatoknál és sajnos némelyik az embernél is rákot okoz.

A következőkben arról tájékozódhat, hogy a háztartási munkák végzése során miként védheti meg magát és immunrendszerét a környezeti ártalmaktól.

A tisztaság árnyoldala

Lehet, hogy az ember higiénikusabb annál, mint ami egészséges lenne? A tiszta­ságmánia valójában felelőssé tehető az antibiotikum-rezisztens baktériumtörzsek megjelenéséért. Az antibakteriális termékek elpusztítják ugyan a legtöbb káros baktériumot, de eltávolítják több mint egyharmadát azoknak a jó baktériumoknak is, amelyek létfontosságúak a bőr egészségéhez.

„Azt a legnehezebb megértetni, hogy egy kis kosz bizony használ az egész­ségnek- mondja clr. Stuart B. Levy, a bostoni Tufts Egyetem Orvosi Karának Adap­tációs Genetika és Gyógyszerrezisztencia Központjának igazgatója.

Jegyezzük meg! Tisztálkodni szükséges ama hétköznapi tevékenységek végzése után, amelyek során mikro­bákkal és piszokkal kerülünk kapcsolatba. Evés előtt pedig soha nem árt a kéz­mosás. Öt-tíz percenként viszont biztos nem kell mosakodni.

A modern kor emberének annyira rögeszméjévé vált a tisztaság, hogy szinte mindent sterilizál, ami az útjába kerül, például triklozánt tartalmazó termékekkel. A triklozán felelőssé tehető az úgynevezett szuperbaktériumok kialakulásáért.

Kutatási eredmények! A Tufts Egyetemen végzett vizsgálatban dr. Levy öt olyan Escherichia coli (E. coli) törzset talált, amelyek ellenállnak a triklozánnak. Atriklozán elpusztítja a normál bak­tériumok mintegy 95 százalékát, néhány baktériumnak létezik azonban olyan mu­tációja, amelyekkel szemben a triklozán hatástalan.

Bár a variánsok száma egy-egy generációban nagyon alacsony, a baktériumok gyorsan szaporodnak, ezért rövid idő alatt jelentős számú mutáció jelenhet meg. Az az öt százalék, amely egy-egy popu­lációból túléli a triklozánt, változatai révén egyre inkább képes kivédeni a szer ha­tásait. Az antibiotikumokra is rezisztens mutánsokat hívják szuperbaktériumoknak.

A ház körül

Egy erős vegyszerekkel kitakarított és mesterséges légfrissítőkkel illatosított lakás tisztának tűnhet ugyan, de a piszok helyett egy láthatatlan problémával kell szá­molni: otthona valószínűleg toxinokkal szennyezett. Családja és saját maga meg­óvása érdekében tanulmányozza át az alábbi intelmeket.

  • Kerülje a mesterséges légfrissítőket. Ezek csupán elnyomják a szagokat, de a forrásukat nem szüntetik meg. Ráadásul e hatást olyan vegyületek se­gítségével érik el, amelyek belélegezve rákkeltő hatásúak lehetnek.
  • Mellőzze az erősen toxikus termékeket, főleg amelyeken felirat is figyel­meztet a veszélyre. Vegye komolyan: „Gyermekek elől elzárva tartandó”!

Dr. Levy az Amerikai Mikrobiológiai Társaság hajdani elnökeként szimpóziu­mot szervezett azzal a céllal, hogy „népszerűsítse” a baktériumokat. „Senki nem láthatta előre, hogy a tisztaságmánia ilyen mértékben úrrá lesz rajtunk. Szüksé­günk van a baktériumokra. Ha elpusztítjuk őket, saját magunkat is elpusztítjuk” -hangsúlyozza Levy.

Vegye szemügyre a konyhájában és fürdőszobájában lévő szappanokat, illetve tisztítószereket

A legtöbb címkén valószínűleg ott virít az „antibakteriális” felirat Nézze meg a konyhai felületek tisztításához használt spray-ket, a kézmosószap­pant, a mosó- és mosogatószereket, fogkeféket, fogkrémeket és más kozmetiku­mokat. Még a gyerekek műanyag játékai és a piknikkosárba pakolt műanyag evő­eszközök is triklozánnal kezeltek.

Mindennapjaink részévé váltak az antibakteriális termékek. E szerek széles körű alkalmazása azt eredményezheti, hogy hatásta­lanok lesznek, amikor valóban szükség lenne rájuk. Dr. Levy elismeri, hogy a kór­házakban, illetve legyengült immunrendszerű személyek esetén nélkülözhetetlen a fertőtlenítés. „Mielőtt hazaküldök egy beteget, elmondom, hogy percekig, nem csak másodpercekig kell tisztálkodni a baktériumölő szerekkel. Hosszú távú, fo­lyamatos használatukkal kapcsolatban viszont már komoly kétségeim vannak. Rövid időn belül megjelennek ugyanis az antibakteriális termékekkel szemben el­lenálló baktériumok.”

Tisztaságot szeretne maga körül, ugyanakkor nem akarja, hogy a szuperbak­tériumok teret nyerjenek? Dr. Levy azt ajánlja, hogy gyorsan ható, maradvány­mentes szerekkel takarítson, hipóval, peroxiddal, alkohollal, valamint hagyomá­nyos szappannal és vízzel. A kezét pedig 15-30 másodpercen át sima szappannal és vízzel mossa meg alaposan.

A jó megjelenésért

Ahhoz, hogy ápolt és vonzó legyen, nem kell kitennie magát potenciálisan veszélyes vegyszereknek. Ha korlátozni szeretné az ezekkel való érintkezést

Fogadja meg a következő jó tanácsokat:

  • Legtöbbünk számos kozmetikumot, piperecikket és más ápolószert használ nap mint nap. Ezekben a termékekben általában nem egy egész­ségtelen vegyület található. Dr. Epstein azt ajánlja, hogy akinek csak le­hetősége van rá, kizárólag természetes és bioösszetevőket tartalmazó ké­szítményeket használj
  • Jól fontolja meg az illatszerek alkalmazását. A rák politikájának újraértel­mezése című könyvében dr. Epstein azt írja, hogy a szintetikus illatanyagok több száz vegyületből állnak. A vásárló számára lehetetlen kideríteni, hogy melyik illatanyag tartalmaz karcinogéneket.

Kerti munkák

Növényvédő szerekkel éri el, hogy a kert gyomoktól, rovaroktól és egyéb kár­tevőktől mentes legyen? Ne kockáztassa egészségét! Ismerkedjen meg a védekezés más lehetőségeivel.

Használjon a lehető legkevesebb veszélyes növényvédő szert!

Bizton­ságos rovarirtószer-családnak tekinthetők a piretrinek. (A természetes piretrinek számos növényben megtalálható rovarölő szerek.)

Kénytelen vegyszert bevetni a kártevők ellen?

Feltétlenül az utasítá­soknak megfelelően alkalmazza a termékeket. Minden egyes esetben ta­nulmányozza át újra az útmutatást, főleg a védőruházattal és más óvintéz­kedésekkel kapcsolatban. Mindig a célja eléréséhez szükséges legkisebb mennyiséggel dolgozzon. Munka után mossa meg a kezét, valamint min­den bőr- és ruhafelületet, amelyre a vegyszer rákerülhetett.

Milyen természetes módszerek állnak rendelkezésre a kártevőkkel szemben?

Keverjen kovaföldet a locsolóvízbe, és így öntözze a növé­nyeket és a talajt. A kovaföld nem károsítja a földigilisztákat vagy más hasznos mikroorganizmusokat a földben. A kovaföld kicsiny algavázakat tartalmaz, amelyek elpusztítják a rovarokat, valószínűleg azáltal, hogy be­levágnak vízhatlan burkukba.

A csótányok is sok bosszúságot tudnak okozni.

Ezek ellen a nem túl vonzó lények ellen szintén fel lehet lépni természetes eszközökkel. Szi­geteljen le minden repedést és lyukat a falak mentén, amelyen bejuthat­nának. A lakásbelsőre is oda kell figyelni, hogy távol tarthassa a rovarokat, ezért javítsa meg a szivárgó csöveket, az ételeket tartsa légmentesen zár­ható tárolóedényekben, és rendszeresen vigye le a szemetet.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.