• egészség
• immunerősítő

A mentális egészség szerepe az immunrendszerre

Meg tudná állni, hogy ne mosolyodjon el az alábbi vicceken?

Két ember ül egy bárban, és egymással vetekedve dicsekednek a kutyáikkal. Az egyik így szól: „Én olvasni is megtanítottam Borzast.” Mire a másik: „Tudom. Rex tegnap elmondta.”

Vagy:

Hogy hívják a teljesen egyforma, nagyon rossz minőségű borokat? – Egyenlőre.

Néha még a fentiekhez hasonló viccek is eléggé idétlenek ahhoz, hogy mosolyt csaljanak az arcunkra. Komolyra fordítva a szót, ennek a jelenségnek fontos élet­tani hatása van. „Amikor nevetünk, olyan fizikai változások történnek a szerve­zetünkben, amelyektől hirtelen jól érezzük magunkat” – magyarázza dr. Diana L. Mahony humorszakértő, aki a Laie-i Brigham Young Egyetemen (Hawaii) pszichológiát oktat. Szerinte az immunrendszer védelmének és erősítésének kulcs­eleme a hangulatot oldó nevetés.

Hogyan javíthatja a nevetés az egészséget?

A tudósok felismerték, hogy az agy meghatározott területének aktivitása neve­tést vált ki, egy szívből jövő kacagás pedig segít távol tartani a védekezést gyen­gítő stresszhormonokat az immunsejtek receptoraitól. Hahotázáskor a szívritmus és a vérnyomás csökken, az izmok ellazulnak.

Ezt mutatja annak a tíz egészséges férfinak a példája is, akikkel egy kísérletben hatvan percen át humoros videót nézettek. A vizsgálatot dr. Lee S. Berk, a ka­liforniai Loma Linda Egyetem orvosi karának neuroimmunológusa és kollégái végezték. Dr. Berk mérései alapján a résztvevőknél jelentősen nőtt a gamma in­terferon szintje. Ez olyan immunrendszeri hírvivő, amely a belső védelmi me­chanizmus más elemeit, többek között a fertőzött sejtek és egyes tumorok le­küzdését segítő természetes ölősejteket aktiválja.

Még a borús természetűeknek is használ, ha időnként nem veszik olyan ko­molyan az életet

Negyven, nem a humorérzékéről híres személynek egy drámai filmet viccesen kellett kommentálniuk a Pennsylvania Állami Egyetem vizsgála­tában.

Az optimizmus, a dolgok humorral való kezelése számos kísérlet szerint je­lentős életminőség-javulást, sőt élettartam-növekedést eredményez. A stresszt is jobban át lehet vészelni, ha a nehézségek ellenére igyekszik megőrizni életkedvét.

Valójában a nevetés csak egy a számos immunerősítő lehetőség közül, ame­lyeket a test és lélek kapcsolatát felderítő szakemberek vizsgálnak. Rengeteg te­vékenységnek vannak az immunrendszerre pozitív hatást gyakorló elemei. Ezeket dr. Bruce S. Rabin, a Pittsburghi Egyetem Orvosi Karának Agy-, Viselkedés- és Immunitáskutató Központja igazgatója a „jótékony hormonális környezet” ré­szeként írja le. Idetartozik a barátokkal való együttlét, az optimizmus, a jó fizikai erőnlét, valamint a vallásosság, spiritualitás.

A rendszeres szex erősíti az immunfunkciókat

Dr. Carl J. Charnetski a Pennsylvania állambeli Wilkes Egyetemen kollégáival a nemi élet és az immunrendszer működése közötti összefüggést vizsgálta. Foko­zottan aktív immunrendszeri funkciókat figyeltek meg azoknál, akik hetente egy­szer vagy kétszer szeretkeztek a párjukkal. E csoportnál magasabb szintet mértek az immunoglobulin A (IgA) típusú ellenanyagokból, mint azoknál, akik heti egy alkalomnál ritkábban vagy egyáltalán nem éltek nemi életet. Az IgA antitest a leg­több vírussal és baktériummal szembeni védelem első vonalát jelenti.

A stressz, az immunfunkciók és az egészség közötti kapcsolatot taglaló mun­kájában dr. Rabin is hangsúlyozza, milyen nagy mértékben képes a lélek „befo­lyásolni a vér hormontartalmát” és ezáltal az immunrendszer működését és az egészséget. „A szexuális kielégülés általános érzelmi utóhatása az ellazultság és nyugalom érzése” – állítja.

Hogyan viszonyul egymáshoz test és lélek?

A test és a lélek kapcsolatának vizsgálatát pszicho-neuro-immunológiának hívják. A kifejezést 1980-ban alkotta meg dr. Róbert Ader.

Dr. Ader, a New York-i Rochesteri Egyetem Viselkedési és Pszichoszociális Orvoslástani Központjának igazgatója, valamint a Pszichoneuroimmunolóoia című könyv (Academic Press, 1981) társszerzője olyan kísérleteket végzett, amelyekben képes volt kondicionálni állatok immunrendszerét.

Arra a következtetésre jutott, hogy ha az állatok meg tudják tanulni az immunválasz megváltoztatásának mikéntjét, akkor az emberek is. „Sohasem gondoltam, hogy ne lenne kapcsolat az agy és az immunrendszer között – mondja. – Nem lehet elválasztani az egyik rendszert a másiktól. Csak egyetlen összefüggő rendszer létezik.”

Úgy véli, kulcsfontosságú a további kutatás ahhoz, hogy meghatározzák a test és a lélek viszonyának tudományos alapjait. Aggódik amiatt, hogy a pszicho-neuro-immunológiát olyanok is zászlójukra tűzik, akik nem hajlandók megérteni annak tudományos hátterét. Ehhez az ember fizikai és pszichológiai tulajdonsá­gait egyaránt figyelembe kell venni.

Angol kutatók olyan személyek lelki terheit vizsgálták, akik demenciával küzdő házastársukat ápolták. A szakértők arra az eredményre jutottak, hogy a folyamatos idegi feszültség megviselte az érintettek immunrendszerét. „Ez jól tükrözi, mi történhet azokkal, akik nagy stressznek vannak kitéve” – mondja dr. Rabin. A szakember az állandósult szorongás leküzdésére és a belső védelmi me­chanizmus erősítésére a következő tanácsokkal szolgál:

• Próbálja meg pozitívan látni a világot. Higgye el, hogy az a bizonyos pohár félig tele van, és nem félig üres.
• Merítsen vigaszt a vallásból.
• Mozogjon rendszeresen.
• Szerezzen barátokat. Nyújtson nekik segítő kezet, ha arra van szükségük.

Az ima ereje

„Az ima céltudatossá és előrelátóvá tesz, értelmet ad az életünknek, és lehetőséget a stressz leküzdésére” – állítja dr. Harold G. Koenig. Egy úttörő kutatásban, ame­lyet a Duke Egyetemen végeztek, több mint 1700 aktív vallásgyakorló immun­rendszerét vizsgálták.

Dr. Koenig szerint a hagyományos vallásokban sok hasznos dolog ötvöződik. A templomba járók több társas kapcsolatra tesznek szert, ritkábban magányosak, könnyebben megbirkóznak a stresszel, úgy érzik, van célja és értelme az életük­nek. Ezek mindegyike befolyásolhatja az immunrendszer működését.

Még egy egyszerű ima elmondása is egyfajta meditációként szolgálhat, amely enyhíti a szorongást. „A reakció pontosan a fordítottja a stressz által kiváltott vá­lasznak” – mondja dr. Koenig. (Stresszhelyzetben az ember szervezete automa­tikusan felkészül a küzdelemre vagy a menekülésre, ami jelentős feszültséggel jár.)

„Meggyőződésem, hogy a kutatások pozitívabb biológiai változásokat fognak kimutatni az imával kapcsolatban, mint bármilyen más szociális vagy pszichológiai jelenségnél, amelyet eddig tanulmányoztunk” – teszi hozzá a szakember.

Ugyanakkor hangsúlyozza:

Gyógyító zene

Dr. Bittman szerint előfordul, hogy a zene képes mérsékelni a stresszhormonok termelődésének káros következményeit. Sokak számára ismerős talán a Mozart­hatás nevű elmélet, amely szerint bizonyos zenék hallgatásával javítható az egészség, a memória és a figyelem. Az immunrendszer hatékony működésének elősegítésére dr. Bittman egy ősrégi módszert elevenít fel: a dobolás rítusát.

A fenti hatást a dobolás egy speciális válfajával, az úgynevezett összetett dobolással sikerült elérni. Először magokkal vagy kavicsokkal megtöltött műanyag tojásokból készült csörgőket adtak körbe a csoport tagjai, akik egyenként eldo­bolták velük a nevük szótagjait, és így különleges, egyéni ritmusokat hoztak létre. Ezt követően a tagok egyszerre dobolták a neveiket. A tempó és a ritmus válto­zott. Végül dr. Bittman egy önkéntes csoporttal érdekes feladatot végeztetett: irá­nyította a képzeletüket. Elmondott egy történetet, miközben a résztvevők do­boltak hozzá, és igyekeztek az elhangzottakhoz illő hangeffekteket létrehozni.

„Az az érzésem, hogy korunkban, amikor elárasztanak minket az informatikai eszközök, és egyre inkább eltávolodunk a környezetünktől, azok a szórakoztató tevékenységek, amelyek közelebb hozzák egymáshoz az embereket, és kreatív módon tartják karban az elmét, a testet és a lelket, a jó közérzet zálogai” – mondja dr. Bittman.

A test és a lélek kölcsönhatásának vizsgálata viszonylag új kutatási terület. Va­lószínűleg sohasem lehet egy meghatározott egyenlettel leírni, hogy összefüg­gésük miként hat az immunfunkciókra. Hátránya azonban biztos nem származik abból, ha bűntudat nélkül, nyugodtan elengedi vagy akár kényezteti magát.

Összefoglalva: nap­jaiba építsen be pozitív tevékenységeket!

Kuncogjon a bugyuta bulvárlapok fő­címein, ahelyett, hogy morog a hosszú sorban állás miatt a szupermarketben. Mondjon el egy imát reggelinél, ha különösen stresszes napnak néz elébe. Bármilyen eszközt választ is – a humort, az egészséges nemi életet, az imát, a zenét, netán mindet egyszerre -, az egyértelműen az egészségét szolgálja.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.