Koleszterin szívinfarktus

A zsíranyagcsere fő komponensei – A koleszterinünk egy ideig emelkedő tendenciát mutat, majd idősebb korban csökken

Koleszterinszint mérése: egyszerű, könnyen elvégezhető

A szérum-koleszterin laboratóriumi meghatározása egy év­századra nyúlik vissza. Meghatározása napjainkban már kü­lönböző enzimatikus módszerekkel, laboratóriumi automa­tákkal történik. Az utóbbi évtizedben elterjedtek az ujjbegy­ből történő koleszterin-meghatározások is, amikor kapilláris vérből történik a vizsgálat. Az eredmény percek alatt leolvas­ható, hordozható készülékek révén ez a módszer szűrővizsgá­latokra is alkalmas. Pontossága azonban nem közelíti meg a la­boratóriumi meghatározásokat, de az eltérések általában 5- 10%-on belül vannak.

Labóratóriumi vizsgálat alapján történik a vérvizsgálat.
Labóratóriumi vizsgálat alapján történik a vérvizsgálat.

A koleszterinszint meghatározása – Hogy lehetséges?

A koleszterin meghatározásról tudni kell, hogy bonyolult kémiai átalakulások során, a máj közvetítésével csak napok, hetek alatt mutatkozik meg a változás, azaz a bevitt többletkoleszterin hatása.

Ezáltal a koleszterinszint meglehetősen stabil, így ha két egymást követő nap 10%-nál nagyobb eltérést észlelünk, akkor inkább mérési hibáról, mint a koleszterinszint változásáról lehet szó.

Nem mindegy hogy és mikor mérjük:

Ha a koleszterinszint-mérés álló testhelyzetben, vagy nagyon erős leszorítással történik, akkor az eredmények hamisan magasabb értékeket adnak. Szezonális ingadozások is megfigyelhetők: kora nyáron általá­ban a legalacsonyabb, télen a legmagasabb a koleszterinszint.

Nagyon érdekes, hogy bizonyos, az egész szervezetet megrázó események, mint friss infarktus, vagy súlyos fertőzések, bal­esetek, égések után a belső koleszterintermelés lelassul, és a koleszterinszint hetekig, akár egy-két hónapig is alacsonyabb marad. A koleszterinszint lényegesen változékonyabb akkor, ha valamilyen más alapbetegség, pl. cukorbetegség, pajzsmi­rigy-elégtelenség, vagy gyógyszerek és hormonok következté­ben emelkedik.

A vérminták kezelése is fontos, a koleszterinszint szobahő­mérsékleten 6 óráig nem változik, a hűtőszekrényben tárolt plazma még öt napig alkalmas a vizsgálatra. Ha a szérumot -20° C hűtjük, a koleszterinszint 6 hónapig alig változik.

Jegyezzük meg! A koleszterinszint függ a kortól és a nemtől. Az újszülött ko­leszterinszintje 1,55 mmol/1 körül van, majd a hatodik élet­évig emelkedik, 10 éves kor alatt még 4 mmol/1 átlagértékkel számolhatunk. A középkorú, felnőtt korosztályban folyama­tos emelkedés észlelhető, és csak idős korban alacsonyabb. (Ez utóbbi azzal is összefügghet, hogy kevesebb magas kolesz­terinszintű egyén éri meg az idős kort.)

A magas koleszterinszint már gyermekkorban is kimutatható, elsősorban olyan családokban, ahol fiatalkori, 55 év alatti in­farktus fordult elő.

A koleszterinszint függ a kortól és a nemtől.
A koleszterinszint függ a kortól és a nemtől.

Koleszterinszint mérések és eredmények hazánkban

A magyar lakosság átlagos koleszterinszintjéről pontos, ún. reprezentatív adatok nincsenek. Magunk 9 000, válogatás nélküli koleszterin-meghatározást szolgáló vérminta adatait összegeztük és azt találtuk, hogy a lakosság átlagos koleszte­rinszintje 5,68 mmol/1 volt.

  • Szollár professzor néhány ezer koleszterin-meghatározás során hasonló, 5,7 mmol/l-es átlagot talált. A fővárosi III. sz. Belklinikán, véradók közt végzett koleszterin-meghatározás szintén 5,7-es átlagot mutatott. Saját vizsgálatunk egy nagyvállalat 1 000 dolgozójánál, 5,67 mmol/l-es átlagértéket talált.
  • Az ujjbegyből végzett, gyors meghatározást egy Reflotron nevű készülékkel végzik, mely 3 perc alatt olvassa le a koleszte­rin-értéket, az előkészületekkel együtt óránként 12-15 kolesz­terin-meghatározást végezhetünk el a készülékkel.
  • Hasonló módszereket országos kampány keretében az Egyesült Álla­mokban is használnak. Hazánkban Czeizel és munkatársai, végeztek hasonló akciókat. 1990-ben több mint 20 000 em­bertől vettek vért, nyilvános utcai szűrőállomásokon. Adataik szerint a résztvevők koleszterinszintjének átlaga 6,1 mmol/l volt. A 60 év alatti résztvevők koleszterinszintje 5,8, a 60 év felettieké pedig 6,52 mmol/l. Ez az érték magasabb, mint a ko­rábban említett 5,7-es átlagérték, ennek az lehet a magyaráza­ta, hogy a szűrésen megjelenők 40%-a 60 év feletti volt. Ugyanakkor több volt azoknak az aránya is, akiknek valami­lyen betegségük volt, ami érthető, hiszen ők már jobban ér­deklődtek a koleszterinszintjük iránt.

A tudományban, de a hazai egészségügyi szervezésben is idő­ről-időre változik a vélemény a szűrővizsgálatok szükségessé­géről és jelentőségéről. Fontosnak tartják, hogy a szűrővizsgá­laton kiszűrt személyek ún. definitív ellátást kapjanak, tehát a megfelelő információkkal a családorvosokhoz kerüljenek.

LDL:

A betegek hazai laboratóriumi leletein a koleszterinszint mel­lett nem ritkán LDL-koleszterin-értéket is láthatunk. Említet­tük már, hogy a koleszterin nem önállóan kering a vérben, ha­nem egy zsírfehérje-molekulához – amit LDL-nek nevezünk kapcsolódva, valójában ugyanis ez az LDL-molekula szál­lítja a koleszterint, így ésszerű lenne az LDL által szállított ko­leszterint is mérni. Ezt bonyolult vizsgálattal meg lehet hatá­rozni, de legtöbbször az LDL-koleszterint egy matematikai képlettel számítják ki, ami a következő:

LDL-koleszterin(mmol/l) = összkoleszterin-HDL-kolesz-terin-triglicerid/2,2.

Egyes állítások szerint fontos az LDL ismerete!

Az LDL-koleszterin normális felső értéke 3,4 mmol/l körül van, ez felel meg tehát az 5,2-es koleszterinszint­nek. Ugyanis a koleszterin és az LDL-koleszterinszintek között egy pozitív összefüggés van, egy irányban változnak és az is megbecsülhető, ha valakinek a koleszterinszintje a követke­ző kategóriába, 6,5 mmol/l értékbe kerül, az akkor körülbelül 4,1 mmol/l-es LDL-koleszterin szintnek felel meg.

Az Egyesült Államokban nemcsak az orvosokat, de a lakossá­got is alaposan megtanították az LDL-koleszterinnel kapcso­latos tudnivalókra. Nálunk az a felfogás uralkodik, hogy leg­alább koleszterinnel kapcsolatos értékhatárokat kell ismernie mindenkinek.

Laboratóriumi leleteken néha lehet látni ún. apo-B meghatá­rozást, ennek értéke akkor kedvezőtlen, ha magas, mert ez az LDL-molekulának, a zsírfehérje molekulának a fehérje részét jelenti.

Klinikai zárójelentésekben találkozhatnak még az Lp/a adat­tal, amely akkor jelent kockázatot, ha értéke meghaladja a 25 mg-ot. Hazánkban a fővárosi III. Belklinikán Karádi pro­fesszorok hívták fel a figyelmet arra, hogy a szívinfarktus hát­terében normális lipidértékek mellett magas Lp/a is állhat.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.