Hogyan alakul ki az érelmeszesedés? Hogyan okoz az artériaszűkület szívbetegséget?
A szívbetegségre gondolva valószínűleg egyszerű folyamatot képzelünk el, amelynek során a koleszterin az artériák falára tapad, s beszűkíti, majd elzárja azokat. Valójában másként zajlik a dolog, ennél jóval bonyolultabban.
I. szakasz: a kezdetek
A vérben lévő felesleges LDL-részecskék behatolnak az artéria falába. Erre válaszul fehérvérsejtek, úgynevezett monocyták sietnek a helyszínre. Hozzákapcsolódnak az adhéziós molekulákhoz, majd a kemokinnek nevezett vegyi hírvivő anyagok az érfalba „csalogatják” őket. Ott azután a monocyták körülfolyjak az LDL-eket, hogy megsemmisítsék őket. Ám ha túl sok az LDL, a monocyták túltelítődnek és habossá válnak. A habsejtek összegyűlnek az ér-falban, s idővel zsíros csíkot alkotnak. Ez a plakk-képződés első stádiuma.
II. szakasz: artériaszűkület
A növekvő plakk kiemelkedik az érfalból, így az artéria itt beszűkül. A szervezet úgy reagál, mint a sebek esetében: a varhoz hasonló kemény kérget képez rajta. Ha a plakk nem nő tovább, a kéreg stabilizálhatja, vagyis csökken annak a veszélye, hogy megreped. Ha viszont a plakk tovább nő, a kéreg elvékonyodik, meggyengül és így megnő a plakk meg-repedésének veszélye.
III. szakasz: felreped a plakk
A kérget tovább gyengíthetik a habsejtek termelte gyulladáskeltő vegyületek. A plakk az érfalat ért terhelés (például stressz vagy fizikai erőfeszítés miatt gyorsuló szívritmus, illetve emelkedő vérnyomás) hatására megrepedhet. Ahogy a tartalma az érbe kerül, a szervezet vészjelzése nyomán megindul a véralvadás. Ha pedig a keletkező vérrög elzárja az artériát, szívinfarktus következik be.
Angina: Szorító érzés, nyomás vagy fájdalom, amely fizikai megterhelés vagy stressz hatására jelentkezik, pihenés hatására pedig eltűnik. A szorítás a mellkasban jelentkezik és kisugározhat a nyakba, az állba és a karba.
- Fogkő és plakk: 23 fogápolási tanács
- Szívbetegség és stroke kapcsolata
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Légszomj: Lélegzési nehézség fizikai megterheléskor, nyugalomban vagy alvás közben.
Ödéma: A bokák megduzzadása, általában a nap végére.
Palpitáció: Erőteljes, gyors vagy szabálytalan szívverés.
Kimerültség: Csökkent állóképesség, gyors kifáradás.
Ájulás: Hirtelen eszméletvesztés vagy elszédülés.
Mitől alakulhat ki a szívbetegség?
Nem feltétlenül kell megjegyezni az összes apró részletet a koleszterin különböző típusairól, elég, ha csak a lényegre emlékszünk: ha a koleszterinszintünk nincs rendben, az megnöveli a szívbetegség kockázatát. A koleszterin káros hatásának pontos mikéntje meglehetősen Összetett.
Minden sejtnek vannak olyan receptorai – ha úgy tetszik, „ajtói” -, amelyekkel magukba szippanthatják az LDL-t. Ha a vérben túl sok a koleszterin, akkor a sejtek kevesebb receptort termelnek, mert csak így kerülhetik el, hogy – a szó szoros értelmében – belefulladjanak a koleszterinbe. Emiatt aztán több koleszterin marad a vérben, amelynek egy része a HDL-lel visszakerül ugyan a májba, s ott lebomlik, a többi viszont a vérben marad. Ha elég hosszú ideig tartózkodik ott, oxidálódhat, egy része pedig az artériák falába ágyazódik, ahol még nagyobb a valószínűsége annak, hogy oxidálódni fog.
Az oxidáció megértéséhez gondoljunk bele, mi történik a kertben hagyott vasszékkel: megrozsdásodik. Valami hasonló történik a szervezet sejtjeivel is, ha megtámadják őket az úgynevezett szabad gyökök, azaz a sejteket károsító instabil molekulák. Szabad gyökök a szervezetben is képződnek, szinte bármely olyan folyamat melléktermékeként, amelyben az oxigén is részt vesz.
Mi gátolja az oxidációt, és mitől „romolhat el”?
De miért nem oxidálódik mindig a vérben lévő koleszterin? Ez az antioxidánsoknak nevezett vegyületeknek köszönhető, amelyek gátolják az oxidációt.
Szervezetünkben van egy rendszer, amelynek az a feladata, hogy megszabaduljon az oxidált koleszterintől: speciális fehérvérsejtek, úgynevezett monocyták kebelezik be az ártalmas anyagot. Ám ha túl sok az oxidált koleszterin, a monocyták túltelítődnek. Habszerűvé válnak, ezért ekkortól habsejtnek nevezik őket. E habsejtek az érfalban gyűlnek össze, ahol szabad gyököket kezdenek termelni, s azok tovább oxidálják a koleszterint. Végül zsíros csík képződik, amelyből idővel kialakul a rettegett plakk. Ez az első stádium az érelmeszesedésnek, azaz az erek fala merevvé válásának a folyamatában.
Az érelmeszesedés II. stádiuma
A koleszterin, a habsejtek és egyéb törmelék alkotta lerakódás növekszik az artéria belső falán. A koleszterinben gazdag képlet a sebekben képződő gennyhez hasonlít. Ez esetben is fehérvérsejtek sietnek a helyszínre, hogy helyrehozzák a károsodást, és rostos kérget vagy „sapkát” képeznek a felületén. A plakk tovább növekedve előbb-utóbb beszűkíti az artériát, ami gátolja a véráramlást, s ezzel csökkenti a szívbe jutó oxigén és tápanyagok mennyiségét. Ha a szív nem jut elegendő oxigéndús vérhez, szorító érzés jelentkezhet a beteg mellkasában. Ez gyakran előfordul például testedzés közben, mivel a szívnek ilyenkor több oxigénre van szüksége.
Az érelmeszesedés III. stádiuma
A következő lépés megértéséhez képzeljünk el egy gyors vizű hegyi patakot, amely magával ragadja az útjába eső köveket, növényeket és egyéb akadályokat. Ugyanez megtörténhet az erekben is. Az áramló vér feltépheti a plakkot borító sapkát, a tartalma kibuggyan, ugyanúgy, mintha egy sebről leszakítanánk a vart. Minél nagyobb a plakk, annál nagyobb valószínűséggel szakad fel. A plakkot alkotó LDL fajtája is befolyásolhatja, hogy ez milyen könnyen történik meg. A legújabb kutatások szerint a nagyon kicsi, sűrű LDL-részecskék sérülékenyebbé teszik a plakkokat.
Sajnos könnyen előfordulhat, hogy semmiféle jel nem utal a szívbetegségre addig, amíg be nem következik a szívinfarktus – ez különösen nők esetében gyakori. Egyesek anginás fájdalmakra panaszkodnak, mások azonban csak akkor szereznek tudomást szívbetegségükről, amikor a kórházban magukhoz térnek, s az ápolónő közli velük, hogy szívinfarktusuk volt. Ezért nagyon fontos, hogy megismerjük a rizikótényezőket, például a magas koleszterinszintet, és mindent megtegyünk esélyeink javításáért.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.