• étrend
• kezelések
• magas vérnyomás

A magasvérnyomás helyes étrenddel kezelhető?

Régen….

A gyűjtögető, vadászó, halászó, de még a kezdetleges földművelő életmódot folytató ember is lényegesen kevesebbet evett, mint amennyit mi fogyasztunk egyszerűen azért, mert nem tudott többet be­gyűjteni vagy előállítani. E kevés megszerzése azonban lényegesen több izommunkát követelt meg, mint amit ma egy fizikai dolgozó kevés kivételt nem tekintve teljesít.

És ma…

Őseink ennek megfelelően lé­nyegesen soványabbak voltak. Nos, a mai statisztikák egyértelműen bizonyítják, hogy a testsúly és a vérnyomás között igen szoros össze­függés van: minél kövérebb valaki, általában annál magasabb a vér­nyomása. Ez természetesen a lakosság egészére vonatkozó törvény­szerűség, és nem feltétlenül vonatkozik mindenkire, hiszen ismerünk olyan kövér egyéneket, kiknek életük végéig sem emelke­dik a vérnyomásuk, és vannak sovány, súlyos hipertóniában szenve­dő emberek is.

Nagy általánosságban azonban érvényes ez a törvény, és ezt támasztja alá az a megfigyelés is, hogy a magas vérnyomás kü­lönösen gyakori azokban az országokban, ahol feltűnően sok a kövér ember (pl. Hollandiában), míg pl. a mediterrán országokban (Görög­ország, Olaszország), ahol az emberek inkább inasak, sokkal ritkáb­ban fordul elő hipertónia. Az is közismert, hogy fogyókúra igen je­lentősen csökkentheti a vérnyomást, és nagyon sok beteg hipertóniá­ját gyógyszerek nélkül is rendezni lehet kellően erélyes, testsúlycsökkentő diétával.

Táplálkozás minősége

Biztosra vehető, hogy a kezdetleges körülmények között élő embe­rek táplálkozása minőségileg is különbözött a mai étkezési szokása­inktól. Részben ásatások tanulmányozása, részben a még fellelhető, őseinkhez hasonló életmódot folytató népcsoportok táplálékainak analízise azt mutatta, hogy őseink sokkal több növényi eredetű táplá­lékot fogyasztottak, és azok rosttartalma az egyszerűbb elkészítés miatt sokkal nagyobb volt, másrészt a bevitt energia (kalória) sok­kal kisebb hányada származott a zsír fogyasztásából.

Zsírfogyasztás

Nyilvánvalóan befolyásolja a vérnyomást, hiszen láttuk, hogy minél kövérebb valaki, általában annál magasabb a vérnyomása, a táplálék zsírtartalmának és a kü­lönböző zsiradékok egymáshoz viszonyított arányának nagy szerepe van az érelmeszesedés kialakulásá­ban, ez utóbbi pedig a magasvérnyomás-betegség egyik legfontosabb szövődménye.

Fehérjék

Fogyasztásának jelentőségé­vel japán szerzők foglalkoztak, és megállapították, hogy a túlzott fe­hérjefogyasztás növelheti a vérnyomást, olasz szerzők pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a fokozott fehérjebevitel ártalmas lehet a vesére, különösen, ha valamilyen betegség (pl. hipertónia, cukor­betegség) már károsította a veséket.

Szénhidrátok

Fogyasztásával kapcsolatban azt állapították meg, hogy az ún. egyszerű szénhidrá­tok (cukrok) mértéktelen fogyasztása, ami sajnos jellemző korunk „fejlett” társadalmára nagymértékben elősegíti az elhízást, így szerepet játszhat a hipertónia kialakulásában. A cukorbetegség melynek legtöbbször szintén a túlzott cukorfogyasztás és elhízás az oka ugyancsak hajlamosít magas vérnyomásra

A táplálék sótartalmának jelentősége

A magasvérnyomás-betegség közvetlen okait kutatva a tudósok nagyon sok, részben közvetlenül is bizonyítható adatot találtak a táp­lálék sótartalmának jelentőségéről. Már a század elején felismerte két francia orvos, Ambard és Beaujard (ejtsd: bózsár), hogy sósze­gény étrenddel csökkenteni lehet a betegek vérnyomását/Felfedezé­süket sokáig nem alkalmazták és teljesen elfelejtették, mígnem egy amerikai orvos, Kempner a harmincas években bevezette az ún. rizs­diétát a magasvérnyomás-betegség kezelésében.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.