• kezelések
• vérnyomás csökkentése

A vérnyomás csökkentésének optimális kezelése

A vérnyomás csökkentésével az agyvérzés, a szíve­légtelenség, a veseelégtelenség bizonyítottan ritkáb­ban jelentkezik.

Ideális-optimális vérnyomáscsökkentő gyógyszer

A magas vérnyomás – betegség kialakulásának ismere­tében a rendkívül bonyolult szabályozási rendszer zavarának tudatában biztosan állíthatjuk, hogy nem létezik egyetlen olyan „csodaszer” mely mindenki számára alkalmas. Az adott lehetőségek mellett sem rendelkezünk olyan vérnyomáscsökkentővel, mely­nek hatása egyszerre nem túl gyors, ugyanakkor tartós, hatása testhelyzettől független, napi egy alka­lommal adható szájon át.

Étkezéstől függetlenül megfelelő felszívódású, emellett jól kombinálható más szerekkel, nem csökkenti a szív összehúzó ere­jét, nem okoz kedvezőtlen anyagcsere változásokat, az életminőséget kedvezően befolyásolja, javítja a túlélést, nincs hozzászokás, elvonási tünetek nem jelentkeznek. Végül, de nem utolsó sorban egyben olcsó is.

Ideális-optimális beteg

A hipertónia olyan betegség, mely az esetek nagy részében sem panaszt, sem tünetet nem okoz. Amennyiben egy gyógyszert tartósan szükséges szed­ni, akkor a betegek több mint fele (!) vagy, kisebb dózisban, vagy egyáltalán nem szedi azt. Nemzetközi felmérések szerint az elégtelen együttműködés sem az iskolázottsággal, sem az intelligenciával, sem az anya­gi helyzettel nincs összefüggésben. Az aktuális érzel­mi kiegyensúlyozottság, vagy annak hiánya sincs összefüggésben a gyógyszerszedési szokással.

1. Mellékhatások jelentkezése

A mel­lékhatások megjelenése, vagy annak lehetősége is nagy fokban csökkenti a gyógyszerszedési hajlandóságot, és ezt a betegek több mint 60%-a a kezelő­orvos  tudta nélkül  teszi. Gyakran a betegek számára is tisztázatlan a szedett gyógy­szer neve, a gyógyszer bevé­telének időpontja (i), kapcso­lata az étkezéssel, testmoz­gással, életritmussal, és az, hogy vannak-e várható és nem várt hatásai. Ismert tény, hogy az antihiperten­zív szerek gyakran okoznak mellékhatást, míg a betegség önmagában nem jár tünettel.

2. Anyagi teher

Tudjuk, hogy a magas vérnyomás – betegség keze­lése anyagi terhet jelent a beteg számára. A közvetlen (gyógyszerek, saját vérnyomásmérő) kiadások mel­lett, persze közvetett költségek (ellenőrzésre járás, utazás, munkaidő kiesés) és az életmód változtatás okozta költségek (korszerű táplálkozás sportok) is megjelennek.

Ideális-optimális beteg-orvos kapcsolat

A gyógyszeres kezelés során számos valódi és téves információt kell tisztázni (pl. hozzászokás alakul ki, alkohollal jobban hat, stb.). Az életmód és a táplálkozási szokások változtatása helyett szívesen emelik mind az orvosok, mind a betegek a vérnyo­máscsökkentők mennyiségét, azonban ezután a nem várt mellékhatások is fokozódhatnak.

A beteg és az orvos életre szóló szövetsége a hipertónia során számos nem látható nehézséget okozhat az orvosnak is. Évekig, évtizedekig kell kezelni egy jóformán tünet- és panaszmentes embert azzal a meggyőződéssel, és abban a hitben, hogy a kezelés remélt haszna „csupán” annyi, hogy nem változik semmi az évek során, vagyis nincs szövőd­mény.

Hosszú ideig nem-gyógyszeres, drága élet­módbeli kellemetlenségeket, majd újabb és újabb gyógyszeres kezelést kell ajánlani a legfrissebb és naprakész ismeretek birtokában. A gyógyszer pontatlan szedése rontja a kezelés hatékonyságát, de olcsóbb, és hátránya rövidtávon senkinek sem tűnik fel… Természetesen a szövőd­mények megjelenése (agy, szív, vese, szem) esetén már egyértelmű mindenki számára a kezelés elma­radásának következménye.

Mi az orvos feladata?

Az orvos feladata a hipertóniások felkutatása, alap­kivizsgálása, kezelése, folyamatos ellenőrzése, állapotá­nak felülvizsgálata. A családorvostól a szakellátásig, a családon át mindenki segíthet a betegnek, aki ebben természetesen a főszereplő. A főszereplő, aki nehezen fogadja el szerepét, melyet gyakran nem is ért, de ha meg is érti, nem akarja és emiatt, jogosan vagy nem jogosan fellázad.

A kezelőorvosnak gyakran sem ideje, sem oktatási segédanyaga, sem egyéb segítsége nincs a hipertóniás beteg komplex kezeléséhez. A pontos diag­nózishoz pontos mérés, pontos laboratóriumi háttér, konziliáriusi rendszer szükséges. A gyakori, rövid ideig tartó orvos-beteg, találkozások jobban segítik az együtt­működést, mint a ritkább, de hosszú ideig tartók.

A diagnózis korrekt felállítása, megfelelő vérnyomás ellenőrzés, az egyéni kezelés beállítása és annak ellenőrzése reményt adhat az együttműködésre, a partneri kapcsolat kialakítására. Elmondható, hogy az ideális gyógyszerszedést az ideális orvos-beteg part­nerkapcsolat jellemzi. Ennek során a hosszantartó betegség folyamatos gondozást jelent, amikor a keze­lőorvos a szakmai ismeretek birtokában hatékony segítője lehet a betegséget ismerő és azt elfogadni tudó betegnek.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.