• érzelmek
• vérnyomás

Hogyan befolyásolják az érzelmek a vérnyomást?

A különböző érzelmi reakciók általában emelik a vérnyomást, de előfordulhat olyan mértékű vérnyomásesés is, amely akár eszméletvesztést okoz

Az igen széleskörű kutatások ellenére sem ismerjük még pontosan az érzelmek neurohumorális mechanizmusait. Annyit biztosan tudunk, hogy számos agyterület, mindenekelőtt a limbicus rendszer integratív működése meghatározó szerepet játszik az érzelmek kialakításában.

A limbicus rendszerből leszálló pályák többsége a nyúltvelői cardiovascularis központokon keresztül módosítja, vagyis serkenti vagy gátolja a vérkeringést, de vannak olyan pályák is, amelyek nem kapcsolódnak át a nyúltvelőben (kolinergiás szimpatikus vasodilatátorok). Ezek a haránt­csíkolt izmok és a bőr ereiben váltanak ki értágulatot.

Az érzelmek általános leírásakor figyelembe kell vennünk az alábbi jellemzőket:

• intenzitás: az érzelem, különböző erősségű lehet (gyenge, erős, igen erős);
• effektivitás: az érzelem kellemes vagy kellemetlen szubjektív él­ményt, pozitív vagy negatív beállítódást (attitűdöt) jelent;
• kifejeződés: az arckifejezés, a vegetatív működések (értágulat, szapora pulzus, verejtékezés stb.), de az egyén egész viselkedése (izgatott, vidám, mozgásszegény stb.) is tükrözheti az érzelmi állapotot.

Hypothalamus

Az érzelmek és a vérnyomás között kölcsönkapcsolat van, ami azt jelenti, hogy egyfelől az érzelmek befolyásolják a vérnyomást, másfelől a vérnyomás is kihat az érzelmi reakciókra. E kölcsönkapcsolat anató­miai alapját az adja, hogy a szív-érrendszer baro- és kemoreceptoraiból eredő afferensek a nucl. tractus solitarin keresztül eljutnak a limbicus rendszerbe is, tehát befolyásolják a limbicus rendszer aktivitását; a limbicus rendszer efferensei pedig a nyúltvelői magokon keresztül modulálják a szív-érrendszer­hez futó szimpatikus és paraszimpatikus aktivitást.

Az érzelmi reakciókban fokozódik a szimpatikus aktivitás, ami presszorválaszt hoz létre, vagyis emelkedik a vérnyomás és a pulzusszám. Ritkábban, főként az erre hajlamos egyénekben fordul elő az, hogy erős és kellemetlen érzelmi reakciók (nagy fájdalom, félelem, undor stb.) hatására csökken a szimpatikus-, és fokozódik a paraszimpatikus aktivitás. A kialakuló depresszorválasz (bradycardia és vasodilatatio) olyan mértékű vérnyomásesést eredményezhet, ami eszmélet­vesztést okoz.

Kézenfekvőnek látszott az a vélemény, hogy a vérnyomás befolyásolja az egyén közérzetét és érzelmi reakciókészségét, mégpedig az alacsony vérnyomásúak hangulata nyomottabb, mint azoké, akiknek normális a vér­nyomása, a magas vérnyomásúak pedig feszültebbek, ingerlékenyebbek, érzelmileg labilisabbak.

Szaporodnak azonban az olyan vizsgálati eredmé­nyek, amelyek szerint ennél sokkal bonyolultabb összefüggés van a vérnyomás és az érzelmi reakciókészség között. Az újabb adatokból még nem lehet egyértelmű következtetést levonni, de az valószínűnek látszik, hogy elsősorban a di­asztolés vérnyomás (normális, alacsony, magas) alapján lehet különbséget tenni az egyes csoportok reakciói között.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.