Hogyan változik a vérnyomás étkezéskor?
Az étkezés körülményei, valamint a fogyasztott étel összetétele és mennyisége határozza meg, hogy változik-e a vérnyomás,étkezés közben, s ha igen, akkor milyen irányban.
Az étkezés, mint izommunka normális körülmények között nem emeli a vérnyomást. Csecsemőkben viszont olyan nagy izommunkát jelenthet a szopás, hogy emiatt megemelkedik a szisztolés vérnyomás, mégpedig annál nagyobb mértékben, minél többet szopik a csecsemő.
Nyugodt, kellemes körülmények között történő étkezéskor nem változik a vérnyomás. Ezzel szemben bármilyen környezeti stressor (nagy meleg, erős zaj, kellemetlen társaság, dohányfüst stb.) jelentős vérnyomás emelkedést is okozhat. Nyilvánvaló azonban, hogy ilyenkor sem maga az étkezés, hanem az ingerkörnyezet váltja ki a vérnyomás emelkedést.
Az étel összetételében a különböző ízesítő anyagok, fűszerek a nyálmirigyekben, valamint a gyomorban és a vékonybélben okozhatnak vasodilatatiot, de ez nem okoz szignifikáns vérnyomásváltozást. A tejtermékek fehérje és K+ tartalmuk révén csökkenthetik a vérnyomást. Anginás betegeken megfigyelték, hogy szénhidrátdús étkezés után korábban jelentkeztek az anginás panaszok, mint zsírbő étkezés után.
Gyomor feszülése
Az elfogyasztott étel mennyisége, pontosabban a gyomorfal feszülése reflexesen emeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát. A reflex a gyomorfal feszülésérzékeny receptoraiból indul, afferens szára a n. vagusban fut, efferensei pedig a szívet és az ereket beidegző szimpatikus idegek. Állatokon végzett kísérletek adatai szerint a gyomorfal feszülése gátolja az artériás baroreflexeket, pontosabban a bradycardiát és a hipotenziót.
Normális körülmények között nagyobb vérnyomásváltozások jelentkezhetnek az étkezés után, mint az étkezés alatt. A postprandialis vérnyomáscsökkenés elsősorban idős emberekben kollapsust is előidézhet. A bőséges étkezést követő gastrointestinalis vérbőség jelentősen megváltoztatja a vérkeringés redistribucióját az életkortól függetlenül. A szív fokozott oxigénigénye következtében postprandialis angina is jelentkezhet.
A bél falának feszülése kihat az agyra is
Továbbá a bélfalfeszülés miatt fokozott vagusaktivitás nemcsak a vérkeringést befolyásolja, hanem a suprabulbaris agyterületek működését is, ami álmosságot okoz. A tele gyomorral végzett izommunka nemcsak alacsony hatásfokú, de rontja az emésztést és a vérkeringést. Ennek a ténynek különösen versenysportolók esetében van jelentősége; figyelni kell arra, hogy az étkezés mintegy két órával előzze meg a verseny indulását, s az étrend könnyen emészthető, de kevés egyszerű cukrot tartalmazó ételekből álljon.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.