Stressz hatása magas vérnyomásra
Selye János (1907-1982) magyar származású endokrinológus, a stresszkutatás úttörője, az embereknek a stresszes eseményekre adott válaszreakcióját három jól elkülönülő fázisra osztotta.
1. fázis: Riadó
Szervezetünk felismeri a veszélyt, és automatikusan beindítja a „harcolj vagy menekülj” reakciót (szaporább pulzus, magasabb vérnyomás, gyors légzés, verejtékezés). Úgy érezzük, hogy energiával telítődünk. A stressz hatására izgatottá vagy ijedtté válunk.
2. fázis: Ellenállás
A stresszhatás tovább is fennáll, ám energiáink egyre fogynak, s mind jobban eluralkodik rajtunk a kimerültség. Szervezetünk igyekszik kijavítani az első fázisban keletkezett károkat, de a tartós pszichológiai terhelés miatt képtelen rá. Ingerlékennyé válunk, s az apró bosszúságokat is túlreagáljuk. Lehet, hogy szorongunk és rosszul alszunk. Ezeket a változásokat mások is észreveszik rajtunk.
3. fázis: Kimerültség
Ha a stresszhelyzet továbbra sem oldódik meg, végül szinte minden energiánkat elveszítjük. Egyre több testi és szellemi rendellenesség, például fejfájás, gyomorégés, memóriavesztés és depresszió jelentkezik. Ebben a szakaszban a stressz már súlyosan károsíthatja egészségünket. A teljes kiégést elkerülendő ki kell vonnunk magunkat a stresszhatás alól, vagy segítséget kell kérnünk, hogy legalább csökkenjen valamelyest a teher.
- A magas vérnyomás kezelése életmódváltással
- Vérnyomás mérő műszerek fajtái
- Hipertenzió kialakulásának okai, tünetei
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A modern élet kardfogú tigrisei – a családi konfliktusok, a csúcsforgalmi dugók, a pénzügyi nehézségek és más hasonló gondok – ritkán veszélyeztetik az életünket. Ennek ellenére „harcolj vagy menekülj” reakciót váltanak ki bennünk. Persze a legtöbb esetben a harc vagy a menekülés nem lehetséges és nem is az a megfelelő válasz.
Nem vághatjuk orrba az udvariatlan áruházi eladót, és nem hagyhatjuk ott az autónkat, amikor egy dugóban vesztegel (noha az efféle cselekedetek átmenetileg minden bizonnyal elégedettséget okoznának). Ehelyett gyermekkorunktól kezdve arra nevelnek bennünket, hogy a civilizált társadalmi normák jegyében az ilyen helyzetekben lényegében fojtsuk el a természetes „harcolj vagy menekülj” reakciót.
Manapság ráadásul a stressz szinte állandósult. A tigrisek (számlák, teendők, bajok az autóval, és sorolhatnánk a végtelenségig) pillanatnyi nyugtot sem hagynak. Ha pedig a stresszes helyzetek túl sokáig állnak fenn anélkül, hogy kicsit is enyhülésnek, az testi és lelki egészségünk kárára megy.
Fáj a fejünk vagy a hátunk, emésztési problémáink támadnak, álmatlanság, kimerültség, gyakori meghűlések gyötörnek és így tovább. Emellett ingerlékennyé, bizonytalanná, levertté vagy akár visszahúzódóvá is válhatunk.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.