Van-e kapcsolat a testtömeg és a vérnyomás között?
Van: általában a túlsúlyos egyének vérnyomása magas, illetve a hipertóniások gyakran túlsúlyosak.
Az optimálisnál nagyobb testtömegű, túlsúlyos egyének vérnyomása magasabb, mint az optimális testtömegű embereké. Többféleképpen határozzák meg az optimális testtömeget. Élettani szempontból azt a testtömeget tartjuk optimálisnak, amely mellett az egyén jól érzi magát, s megfelelő a fizikai teljesítőképessége.
A mindennapos tapasztalat mellett a hosszú, követéses vizsgálatok is egyértelműen igazolták, hogy az elhízás a fizikai aktivitás csökkenésével jár. Az is közismert, hogy bár a piknikus alkatúak általában víg-kedélyűek, de a súlyosan elhízott egyének közérzete romlik.
Body mass index
A testtömeg önmagában nem elegendő a tápláltság leírására, mert ugyanaz a testtömeg lehet normális, de túlsúlyos is, attól függően, hogy milyen magas az egyén. Például a 160 cm magas egyén 75 kg-os testtömeggel túlsúlyos, de ez a testtömeg normális a 190 cm magas egyén számára. Ezért vezették be a testtömeg indexet (BMI: body mass index), amellyel pontosabban jellemezhető az egyén tápláltsági állapota:
Testtömeg index = testtömeg (kg) / testmagasság (m)2
- A magas vérnyomás kezelése életmódváltással
- Vérnyomás mérő műszerek fajtái
- Hipertenzió kialakulásának okai, tünetei
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Megjegyzendő, hogy a testtömegindex a teljes testtömeget veszi figyelembe, tehát nem utal a test zsírtartalmára, vagy a zsírmentes testtömegre.
| A BMI számítása és kategóriái | ||
|---|---|---|
| Súlyos alultápláltság | >18,5 | a fehérje-energia státus nagyon alacsony |
| Alultápláltság | 18,6-20 | a fehérje-energia státus alacsony |
| Normál testalkat | 20,1-25 | ideális állapot |
| I.fokú elhízás | 25,1-30 | a szövődmények kockázata valószínűsíthető |
| II. fokú elhízás | 30,1-35 | a kockázat megjelenésének valószínűsége nagy |
| III. fokú elhízás | 35,1-40 | jelentős kockázat |
| IV. fokú elhízás | <40 | nagyon magas a kockázata az elhízáshoz kapcsolódó szövődményeknek |
| Extrém elhízás | <60 | szinte mozgásképtelen, a kísérő betegségek már megjelentek |
Elhízott egyénekben a keringő vérmennyiség és a perifériás ellenállás növekedése következtében emelkedik a szisztolés, és a diasztolés vérnyomás. Az obesitas anyagcsere-folyamatai indítják el azokat a mechanizmusokat, amelyek megváltoztatják a hemodinamikai paramétereket. Az anyagcsere-folyamatok megértéséhez abból kell kiindulnunk, hogy a szervezet igényeit meghaladja a teljes energiafelvétel, nő a glükóz és a szabad zsírsavak mennyisége a vérplazmában, s gyakran fokozott a sófelvétel is. A zsírsavak elégetése a mitokondriumokban az acetyl-CoA felszaporodásával jár.
Ez azonban gátolja a piruvát-dehidrogenáz aktivitását, s emiatt a glükóz elégetését. Következésképpen fokozódik az inzulinszekréció. A megnövekedett glükóz és inzulin mennyisége fokozza a malonil-CoA termelését, ami végül csökkenti a szabad zsírsavak béta-oxidációját.
Végeredményben magas marad a szabad zsírsavak koncentrációja, csökken az inzulinérzékenység és hyperinsulinismus alakul ki . Fokozódik a szimpatikus aktivitás, emelkedik a noradrenalin szintje a vérplazmában, s a perifériás ellenállás növekedése miatt emelkedik a vérnyomás, kialakul a hipertónia. Romlik a coronaria-keringés, ami súlyos szívpanaszokat okozhat.
Soványság következményei
Jóllehet a testtömegre vonatkozó szakirodalom túlnyomóan az elhízással foglalkozik, mégis meg kell említenünk a soványság következményeit is. Meglepőnek tűnhet az a vizsgálati eredmény, amely szerint a normálisnál alacsonyabb testtömeg indexű egyének körében mintegy 50%-al magasabb volt a cardiovascularis halálozás, mint a normális testtömeg indexűek között. A soványság azonban nem önmagában, hanem más rizikófaktorokkal (dohányzás, alkohol stb.) együtt, illetve a soványságot előidéző megbetegedések (pl. diabéteszes neuropathia) miatt köthető a magas cardiovascularis halálozási arányhoz.
Miután a lakosság, különösen a nők körében különböző fogyókúrák terjedtek el, fel kell hívnunk a figyelmet azokra a vizsgálatokra, amelyek szerint az életkornak megfelelő testtömeg megtartása, a stabil testtömeg a legkedvezőbb az élettartamra.
A különböző divatokat követő, erőltetett fogyasztás következtében akár 30-60%-al nőhet a cardiovascularis halálozások száma. Terjed az a felfogás, amely az obesitas kezelésében is, a mindenáron való fogyasztás helyett az anyagcsere mutatóinak (vércukorszint, a vérplazma lipid koncentrációja stb), valamint a vérnyomásnak a normalizálására törekszenek.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.