Magasvérnyomás szövődménye: az agy ereinek károsodása és meszesedése
A hipertóniabetegség másik fontos szövődménye lehet az agy ereinek károsodása. Ebből a szempontból fontos adat lehet az orvos számára és feltétlenül el kell mondani, ha a vizsgált beteg korábban akár rövid időre, csak másodpercekre elvesztette az eszméletét, ha végtagjai gyengévé, ügyetlenné váltak vagy megbénultak volna.
Tünetek
Átmeneti beszédzavar, a száj félrehúzódása szintén agyi érgörcs következményei lehet, és persze végleges bénulás már komolyabb agyérelmeszesedést, lezajlott kisebb agyvérzést vagy trombózist jelezhet, amely leggyakrabban éppen a magasvérnyomás-betegség következménye szokott lenni. Ha a beteg előtörténetében ilyen súlyos szövődmény fordult már elő orvosi nyelven „agyi vaszkuláris (vas = ér) katasztrófa” akkor a beteg kivizsgálását és kezelését sokkal intenzívebben kell végezni, még akkor is, ha vérnyomása csak kevéssé emelkedett.
Végtagbénulások leggyakoribb oka kétségtelenül az agy érrendszerének károsodása, persze más betegségekben is előfordul. Ha pl. azok az idegtörzsek, amelyek a karba (vagy lábba) a gerincvelőből kilépve a csigolyák közti rések beszűkülése vagy mészfelrakódások miatt nyomásnak vannak kitéve, az idegben megszűnhet az ingerületek vezetése, és a végtag átmenetileg megbénulhat.
Meszesedésések
A csigolyameszesedés nagyon gyakori betegség, de a gerinc tornáztatásával, fürdő- és elektromos kezeléssel, ultrahanggal sokat lehet segíteni az általa okozott panaszokon, így az idegek nyomási tünetei (ami nemcsak bénulásban, de fájdalomban, zsibbadásban is megnyilvánulhat) teljesen megszűnhetnek. Sajnos, a nyomási tüneteket néha daganatok okozzák, de ezek jó része lassan nő, jóindulatú, így a mai, korszerű idegsebészeti technikák mellett igen eredményesen kezelhetők.
Végstádium…
Az agyér-elmeszesedés végstádiumában rendszerint a beteg egy ideig még érzi, „megéli” szellemi képességei hanyatlását, és fontos, hogy erről orvosát tájékoztassa. A folyamat előrehaladtával, sajnos, éppen a kritikai érzék vész el a betegből, nem érzi, hogy személyisége mennyire megváltozott, mennyire terhére van a környezetének feledékenysége, indokolatlan cselekedetei, önző magatartása, veszekedései, esetleg durva viselkedése miatt. Ilyenkor természetesen a hozzátartozó mondja el az orvosnak nyilván nem a beteg előtt, hogy az elváltozás súlyosságát meg lehessen állapítani és a megfelelő gyógyszereket elrendelni.
Sajnos ebben a stádiumban az alapbetegség (hipertónia, vérzsírosodás vagy más, érelmeszesedésre vezető folyamat) feltárása már elkésett, a vérnyomás erélyes kezelése, ha nagyon gyorsan végzik még több bajt szokott okozni az agy vérellátásának csökkenése miatt, és magát az érelmeszesedési folyamatot semmilyen gyógyszerrel sem lehet mélyrehatóan befolyásolni, legfeljebb csak a további romlást feltartóztatni. Az ún. értágító szerek sajnos nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és az agy anyagcseréjét javító gyógyszerek sem hoztak ezen a területen igazi áttörést.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.