Mi az auszkultációs rés?
Auszkultációs résnek nevezzük a Korotkov-féle hangjelenségek eltűnését a szisztolés és a diasztolés nyomásértékek között
A szabályszerűen végzett vérnyomásméréskor előfordul, hogy a szisztolés hang után nem hallunk hangot az ér felett, majd az átmeneti csend után jelentkezik a diasztolés hang. Ezt az átmeneti, csendes szakaszt nevezzük auszkultációs résnek.
Nem ismerjük pontosan az auszkultációs rés okát. Feltehető, hogy a magas vérnyomás, az érfal rugalmasságának a csökkenése, az atheromas plakkok megjelenése elősegíti az auszkultációs rés kialakulását Erre utal az az adat, hogy 168 hipertóniás beteg közül 21%-ban, éspedig főként az idős nőbetegekben volt kifejezett az auszkultációs rés.
Ha nem gondolunk rá, akkor kétféle hibát követhetünk el a jelenség meglétekor
Magas diasztolés vérnyomást mérünk akkor, hogyha a szisztolés hang eltűnését a diasztolés nyomás jelének tekintjük, s abbahagyjuk a mérést. Alacsony szisztolés nyomást mérünk akkor, hogyha a szisztolés nyomás jelének tekintjük a diasztolés hang megjelenését, a hang eltűnését pedig a diasztolés nyomásénak. Mindkét hiba súlyos következményekkel járhat, mert az előbbi esetben magas vérnyomásként, az utóbbiban pedig alacsony vérnyomásként kezeljük a normális vérnyomást.
Mindkét tévedés könnyen megelőzhető akkor, hogyha az anamnézis alapján várható vérnyomásértéknél mintegy 20 Hgmm-el magasabbra pumpáljuk a higanyszálat, s mindaddig hallgatózunk az érfal felett, ameddig, fokozatosan engedve ki a levegőt a mandzsettából, a higanyszál alacsony értékre (50 Hgmm) tér vissza.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.