Mit vizsgálnak a billenő asztal próbával?
A billenő asztal próba (tilt table testing) az orthostatikus hipotenzió (álló testhelyzetben kialakuló nagyfokú vérnyomásesés) kimutatására szolgáló eljárás.
A vizsgálat menete a következő. Számára érthető módon ismertetjük a vizsgált személlyel a vizsgálat célját és menetét. Ezután megfelelő ruhában a vizsgáló asztalra fektetjük vízszintes helyzetben. Talpait a lábtartóhoz nyomja, a törzsét pedig három hevederrel rögzítjük az asztalhoz.
Felhelyezzük az EKG elvezetésére szolgáló elektródokat; általában elegendő a mellkasi V4-es elvezetés, de ha a kórelőzmény alapján kóros változásokra számítunk, akkor több elektródot kell felhelyeznünk. Gyógyszer, illetve infúzió adása céljából vénás kanült kötünk be. Felhelyezzük a vérnyomásmérő mandzsettáját. Az erre kellőképpen felkészült laboratóriumban invazív úton, folyamatosan mérik a vérnyomást.
Vizsgált személy kényelme
Ügyeljünk a laboratórium megfelelő hőmérsékletére, pontosabban arra, hogy a vizsgált személy jól érezze magát, ne fázzon, de melege se legyen, 15-20 percig hagyjuk nyugodtan feküdni. Közben regisztráljuk az EKG-t és a vérnyomást, s feljegyezzük a vizsgált személy szubjektív megjegyzéseit.
A nyugalmi értékek felvétele után fokozatosan, mintegy 10 másodperc alatt 60-80 fokos állásba billentjük az asztalt mechanikus, vagy elektromos emelő berendezéssel. Hogyha a felállítást követően nagymértékben (60-80 Hgmm-el) esik a vérnyomás, s a vizsgált személy rosszul érzi magát, vagy elájul, akkor azonnal visszabillentjük az asztalt a vízszintes helyzetbe. Mérsékeltebb változások esetén 15-20 percig hagyjuk álló helyzetben az egyént, s közben folyamatosan regisztráljuk az EKG-t és a vérnyomást.
- Echokardiográfia (szívultrahang)
- Az elektrokardiogram (EKG) lényege, menete
- A magas vérnyomás kezelése életmódváltással
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Non-invazív vérnyomásmérés esetén folyamatosan leolvashatjuk a vérnyomást. Ezt követően fokozatosan visszabillentjük az asztalt vízszintes helyzetbe. Az eljárást még egyszer megismételjük. Ha semmilyen, vagy csak igen mérsékelt változásokat kaptunk, akkor növelhetjük a vizsgálat érzékenységét intravénás isoproterenol injekcióval (Isuprel 5%-os dextroséban oldva 1-2 fig/perc dózisban). Az eljárás azon a megfigyelésen alapul, hogy ájulás előtt megemelkedik a keringő katekolaminok koncentrációja a vérben. Vannak azonban olyanok is, akik kétségbe vonják az isoproterenol infusió jogosságát, mert emiatt csökken a próba specificitása.
Különböző változások jelentkezhetnek a próba eredményeként:
- hirtelen vérnyomáscsökkenés, amit követ a bradycardia;
- fokozatos vérnyomáscsökkenés az eszméletvesztésig. A beteg gyakran olyan kellemetlen tünetekről is panaszkodik, mint a fokozott verejtékezés, székrekedés, csökkent melegtűrő képesség.
- előfordul, hogy bradycardia helyett tachycardia jelentkezik a felállítás első 10 percében. A pulzusszám elérheti a 120/perc-et. A beteg fenyegető ájulásról, igen erős fáradtságról és remegésről panaszkodik. Emiatt összetéveszthetik a krónikus fáradtság szindrómával.
Előfordulhat hamis pozitív válasz is. Erre gondolnunk kell sportolók vizsgálatakor. A nagy állóképességgel rendelkező sportolókban, alkalmasint a megnövekedett vérmennyiség miatt, csökken a baroreceptorok válaszkészsége. Megjegyzendő, hogy a klinikai célból végzett vizsgálatok során mindig fejjel felfelé állítjuk a vizsgált személyt.
A fejjel lefelé irányuló döntés hatásait csak speciális alkalmasság megállapítása céljából vizsgálják (pl. pilótákon).
A próba egyszerűsített változata az orvosi rendelőben is elvégezhető. Ekkor is 15-20 percig fektetjük a vizsgált személyt. Megmérjük a vérnyomását, s megszámoljuk a pulzusát. Ezután felállítjuk az egyént, s a felállást követően azonnal (5-10 másodpercen belül), majd 2 és 5 perc múlva ismét megmérjük a vérnyomást és megszámoljuk a pulzust. Ezt az eljárást aktív tiltnek is szokták nevezni, szemben a fentiekben leírt billenő asztal próbával, amit értelemszerűen passzív tiltnek mondanak.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.