Van-e kapcsolat a környezeti hőmérséklet és a vérnyomás között?
Igen, van!
Nagy melegben a testhőmérséklet emelkedése aktiválja a hőleadást. A hőleadás két lépcsőben történik. Először úgynevezett tömegvezetéssel a szervezet belsejéből a bőrbe vezetődik a hő. Ebben a szervezet víztartalma játszik meghatározó szerepet. Minél nagyobb a test zsírtartalma, annál nagyobb mértékben hárul ez a belső hővezetés a vérkeringésre. Ezért nagy melegben emelkedik a kövér emberek vérnyomása. A második lépcső a bőrön keresztül történő hőleadás.
Ez történhet közvetlen hőelvezetéssel, áramlással, vagy sugárzással, de a leggyakrabban verejtékezéssel (párolgásos hőelvonással). A verejték képzéséhez megfelelő vérátáramlásra van szükség, tehát fokozott verejtékezéskor fokozódik a bőr vérkeringése. A nagy melegben többet iszunk. A fokozott folyadékfelvétel megnöveli az időegység alatt átáramló vérmennyiséget, s ez is emeli a vérnyomást.
Hideg környezetben fokozódik a szervezet hőtermelése
A szervezetben lezajló kémiai folyamatok termelnek hőt. A legnagyobb mennyiségű hő az úgynevezett makroerg foszfátkötések (AMP, ADP, ATP) képződésekor, vagy felhasadásakor szabadul fel. Miután a legnagyobb mennyiségben a harántcsíkolt izomban és a májban folyik ATP termelés és bontás, ezért a harántcsíkolt izmot és a májat tekinthetjük a szervezet „hőkazánjának”.
A harántcsíkolt izom fokozott működése (didergés) fokozott vérátáramlást igényel, tehát ilyenkor is emelkedik a vérnyomás. A test zsírtartalma gátolja a hőleadást. Ezért a sovány egyének szervezete több hőt termel, s a fokozott hőtermelés miatt emelkedik a vérnyomásuk. Általában azt mondhatjuk, hogy minél kisebb az egyén testtömege, pontosabban testének zsírtartalma, annál valószínűbb, hogy hideg környezetben fölmegy a vérnyomása.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.